Sokszor kerülhet nehéz helyzetbe az állásinterjún ember gyereke, ha nő. Mert ugye a családtervezés sarkalatos pont, amiből a munkaadó sem szeretne kimaradni. Vagy legalábbis megtudni, mikorra tervezi a leendő dolgozója kivonni magát a munkából. Ahol érdekek csapnak össze, ott persze nem könnyű megoldást találni, hiszen a cégnek a növekedés, a jó munkaerő a fontos, míg a munkavállaló leginkább – érthető módon – saját érdekeit nézi.
Érdekes azonban megvizsgálni kicsit azt az esetet, amelyről itt olvashatunk. A történet szerint a kismama, akit terhessége miatt nem akartak felvenni, jogi úton mégis megkezdhette munkáját az új helyen. Igen ám, de ez tényleg sikersztori? Mivel a jelentkező tudta jelentkezésekor, hogy várandós, és eltitkolta, már hazugsággal nyitott. Természetesen a kérdés adja magát: ha egyből bevállalja, felvennék-e?
De lépjünk tovább, nézzük a mérleget: a kismama bekerült, azonban a vezetők és HR-esek valószínűsíthetően már negatív pontot adnak. A munkavállalónak viszont csak pár hónapot kell dolgoznia ennek tudatában, és máris jobb juttatásokat fog kapni szülés után. Ebből a szemszögből tehát igen, sikersztorinak is nevezhetjük az ügyet. Azonban talán ideje lenne elgondolkodni azon, hogy milyen emberibb, kompromisszumos megoldást lehetne találni az ilyen esetekre, hogy a leendő munkavállalónak ne kelljen hazudnia, és a leendő munkaadó pedig ne kételkedjen a jövőbeli alkalmazottjában.
