November 19., Nemzetközi Férfinap. Ilyen is van, nálunk egyelőre nem ünneplik. Ezen a napon a közösségi oldalakon átvették a hatalmat a pasik – legalábbis a bejegyzések témáját illetően. Alig akad azonban olyan poszt, amelyben 50 fölötti férfiakról írnának. A „láthatatlan férfiak” - egy 2012-es tanulmány így nevezi őket.

A „láthatatlanokról” szóló brit statisztikák egyáltalán nem szívderítőek, és valószínűleg, ha itthon készülne hasonló felmérés, ugyancsak elkeserítő adatokat kapnánk.

• Minden ötödik férfi 65 éves kora előtt meghal
• A 65 fölötti férfiak 22%-a küzd depresszióval, a betegek 85%-a pedig nem kap kezelést
• Nagy Britanniában 550 000 idős férfi él magányosan. A szám évről évre emelkedik. Az előrejelzések szerint 2030-ra a 65 év feletti férfiak 65%-a lesz egyedül.
• Becslések szerint 320 000-en szenvednek a demenciától, és több tanulmány is arra figyelmeztet, hogy az átlagéletkor növekedésével a demenciával küzdők aránya rohamosan nő.
• A Sport England felmérése szerint az 55 évnél idősebb férfiak 42%-a inaktív, miközben a teljes népességnek csupán 29%-a.

Ha megnézzük az elhízásról, a 2-es típusú diabéteszről vagy a keringési- és szívbetegségről szóló statisztikákat, ugyancsak sötét képet kapunk a korosztály állapotáról.

Ennek ellenér van remény. Ahhoz, hogy szépen idősödjünk, kapcsolatok kellenek. Kapcsolat a családdal, a barátokkal, közösségekkel. Szükség van a mentális stimulációra, beszélgetésre, olvasásra, tanulásra, hogy mentálisan egészségesek maradjunk.

Ami jót tesz az agynak, jót tesz a szívnek, és fordítva. Angliában közegészségügyi stratégiát dolgoztak ki, melynek lényege, hogy mindenki, minden nap legyen aktív. Ennek részeként 10 millió fontot különítettek el az 55 pluszos népesség megmozgatására.

De hogyan érheti el az üzenet a „láthatatlanokat”? Tony Jameson-Allen és Chris Wilkins néhány évvel ezelőtt hozta létre a sport emlékek hálózatot és alapítványt. A tapasztalatok ugyanis azt mutatják, hogy a férfiak nem szívesen beszélnek érzelmeikről, a mentális egészségről, a sport viszont olyan téma, amellyel kapcsolatban megnyílnak, vagyis kiváló kiindulópont a kapcsolatteremtéshez. Önkéntesek bevonásával szerveznek közösségépítő programokat sportklubokkal, könyvtárakkal, múzeumokkal, idősotthonokkal együttműködve. Ingyenes összejöveteleiken az érdeklődők közösen idézhetik fel kedvenc sportolóik, csapataik nagy győzelmeit, vagy éppen bukásait – hiszen a sporthoz mindkettő hozzátartozik. Mára száznál is több ilyen csoport működik, amely lehetőséget teremt arra, hogy a magányos idős férfiak beszélgessenek, közösséget találjanak, és a rég elfeledettnek hitt sportélmények felidézésével újra kedvet kapjanak a mozgáshoz, legyen az foci, golf, curling vagy boccia. Az önkéntesek többsége is ebből a korosztályból kerül ki. Nekik a kezdeményezés sokszoros haszonnal jár, hiszen amellett, hogy társaságban vannak, mozognak, az önkéntes munka, a hasznosság érzése is segít mentális egészségük megtartásában.

A csoportok minden 50 év fölötti érdeklődő előtt nyitva állnak. Nem számít a fizikai állapot vagy a társadalmi státusz, az egyetlen követelmény a sport iránt érzett szenvedély. A sporttal kapcsolatos fotók, filmek, emléktárgyak azonnal elindítják a kommunikációt, a kommunikáció pedig pozitívan hat a mentális egészségre, vagyis gyógyítja a depressziót, segít a demencia elleni küzdelemben, vagy egyszerűen csak oldja a magányt.