A modern társadalmakban egyre nő a várható élettartam. Kutatók, genetikusok dolgoznak azon, hogy meghosszabbítsak az emberi életet, leküzdjék a betegségeket. A hosszabb élettartam azonban társadalmi következményekkel is jár. Az elöregedő társadalmakra Japán az egyik legjobb példa. Itt arányaiban egyre kevesebb a munkaképes korú ember. Ennek persze csak az egyik oka az, hogy az idősek száma nő, a másik, hogy a mostani fiatalok kevesebb gyereket vállalnak, mint a korábbi generációk képviselői. Japánban ezért úgy gondolják – maguk az idősek is – hogy sürgősen újra kell gondolni a munkaképes kor fogalmát.

A 65 év felettiek aránya a társadalomban soha nem volt még olyan magas, mint napjainkban - figyelmeztetnek a japán statisztikák. Az úgynevezett baby-boomer generáció az elmúlt 5 évben lépett be ebbe a kategóriába. A 2015-ös népszámlálás adatai szerint a japánok 26,7%-a idősebb 65 évesnél. Az előrejelzések szerint ez az arány 33%-ra nő 2035-ig, 2060-ra pedig eléri a 40%-ot.

Japánban a nyugdíjkorhatár 2013-ban még 61 év volt, ezt tavaly emelték 62-re, és a kormány döntött arról is, hogy 2025-re el kell érni a 65 évet. Az orvosokból és egyetemi kutatókból álló Japán Gerontológiai társaság szerint azonban ez még nem oldja meg a problémákat. Szerintük 75 évre kellene emelni a nyugdíjkorhatárt. Úgy tűnik, maguk az idősek is egyetértenek velük. A megkérdezett 60 évnél idősebbek 70%-a nyilatkozott úgy, hogy dolgozni szeretne 65 éves kora után is.

Jelenleg a japán munkaerőpiacon 11% a 65 év fölötti munkavállalók aránya, vagyis úgy tűnik, a nyugdíjkorhatár emelése sem az idős munkavállalók, sem pedig a munkaadók részéről nem ütközne ellenállásba, legalábbis általában. Az új nyugdíjkorhatárt azonban csak úgy lehetne bevezetni, hogy akadnak kivételek. Attól ugyanis, hogy az átlagéletkor nő, az idősek többnyire jobb fizikai és szellemi állapotban vannak, mint a korábbi generációk tagjai ilyen korukban, 65 év felett így is sokan vannak, akik egészségügyi, vagy egyéb problémáik miatt már nem tudnak dolgozni.