Tanulni sohasem késő. Váltani meg egyenesen szükségszerű. Eleget halljuk ezeket a mondatokat manapság. És ideje leszámolni azokkal az előítéletekkel is, hogy az egykori vájárból nem lehet mondjuk fehérnemű bolti eladólány, vagy a töritanárból targoncás. Haladni kell a korral, kérem! Bárkiből bármi lehet! És ez nem az amerikai álom. Hanem a latin-amerikai.

Történt ugyanis, hogy szélsőbalos gerillák egy csoportja ráunt a gerilláskodásra. Elég volt a dzsungelharcból, a kokain maffiából, váltsunk hát – gondolták. És hát ment is nekik, ripsz-ropsz. A gépfegyvereket szúró-vágó eszközökre, nevezetesen tűre és cérnára cserélték, és rittyentettek egy trendi kollekciót, „Chance”, vagyis esély márkanéven. Modelljeiket a Bogotai divathéten mutatták be, állítólag nagy sikerrel. A kollekciót nem más, mint a kolumbiai védelmi miniszter méltatta.

A márka alapítója egyébként egy Alvaro Perez nevű férfi, akit korábban csak mint a „FARC szabóját” emlegettek, és 10 éven át a gerillák dzsungelharcos ruháit készítette. Most 27 ex-harcostársával varrogat, a kifinomultabb ízlésű közönségnek. „Boldog vagyok, hogy esélyem nyílt egy jobb életre” – nyilatkozta.

A történet meseszerű. Igaz, a kommentelők világszerte szkeptikusan fogadják. Van, aki azt kifogásolja, hogy egykori szélsőbalos antikapitalisták hirtelen a divatiparban kezdenek márkát építeni, és van, aki abban kételkedik, hogy egy olyan katonai terrorszervezetből, mint a FARC, csak úgy ki lehet ugrani, ráadásul úgy, hogy utána az ex-gerilla fürdik a nyilvánosságban.