Az elbocsátások leggyakoribb okai: késés, a feladatok hiányos ellátása, nem megfelelő viselkedés. A legújabb ok: munkavégzés ebédidő közben.
Sharon Smiley 2010 januárjában recepciósként és adminisztrációs asszisztensként dolgozott Chicago-ban egy ingatlanközvetítő cégnél. Délben kiléptette a rendszer, de a helyén maradt, hogy befejezzen egy projektet, amivel főnöke bízta meg. Egy másik menedzser figyelmeztette, hogy hagyja el az irodát és menjen el ebédelni. De azt válaszolta, hogy marad és folytatta munkáját. Mint később kiderült ez nagy hiba volt - elbocsátották.
A cég szabályzatában szerepelt, hogy minden dolgozó köteles 30 percet ebédszünettel tölteni, ami még tovább bonyolította a helyzetet, hogy Smiley asztala a bejárati ajtóval szemben helyezkedett el. A vezetői úgy gondolták, hogy helytelenül viselkedett, amikor az irodában tartózkodó kliensek és az iroda előtt elhaladó potenciális ügyfelek előtt fogyasztotta el ebédét.
Azonban Smiley nem csak a munkáját veszítette el, hanem még a munkanélküli segélyt is megvonták tőle, mivel rendkívüli felmondással bocsátották el. Smiley úgy döntött, hogy beperli volt munkáltatóját. Múlt héten az illinois-i bíróság úgy határozott, hogy a munkanélküli segély jár a felperesnek, mert nem találták vétkesnek kötelességszegésben.
Smiley esete azt mutatja, hogy a túl sok munkáért is felmondhatnak. Napjainkban, amikor nem vesznek fel új alkalmazottakat és a meglévőkből a maximumot szeretnék kipréselni a munkáltatók, azt gondolhatnánk, hogy a munkáltatók örülnek, ha az ebédidőt is munkával tölti a dolgozó. Esetünkben mégsem így volt. Ennek az okai a múltban gyökereznek.
2004-ben a New York Times írt arról hogyan köteleztek munkavállalókat túlórára főnökeik annak érdekében, hogy a költségek ne emelkedjenek. Sok ember viszont nem volt hajlandó ugyanazért a bérért többet dolgozni – több céget bepereltek és nyertek az alkalmazottak. Például a T-Mobile milliókat fizetett ki utólag a bérek rendezésére, mivel kiderült, hogy 20,500 call-centeres munkatárs fizetés nélkül túlórázott.
Ezt követően viszont egyre több cég tiltotta be a túlórát. Tavaly például a Target túlórázás miatt rúgta ki egyik menedzserét. A perirat szerint a menedzsernek gyakran kellett kérdésekre válaszolnia illetve problémákat megoldania ebédszünetben. A céges program nem engedte, hogy félóránál korábban visszalépjen a rendszerbe, ezért a rendszeren kívül is dolgozott – a Target kirúgta ezért.
Sok dolgozótól manapság összeegyeztethetetlen dolgokat várnak el 1) a munka legyen elvégezve, 2) de nem fizetnek túlórát és 3) paranoiásan ragaszkodnak a munkatörvények betartásához. Mit tehet ilyenkor a munkavállaló?
Először is tisztázzuk a munkaidő, ebédszünet és a túlóra kérdését cégen belül. (Ha szükség van túlórázásra, ne feledjük, hogy a bér 1,5szeresét köteles kifizetni a túlóráért a munkáltató, de sok cégnél a túlórázást külön engedélyhez kötik).
Valamint ne feledjük, hogy a munkáltató bármilyen oknál fogva elbocsáthat, amennyiben az nem diszkriminatív. Legyünk tisztában azzal, hogy az engedély nélküli túlórázás vagy a munkával töltött ebédidő is legális oka lehet a felmondásnak.
Ha úgy érzed, hogy több időre van szükséged a munka elvégzésére, beszélj főnököddel erről. Kérdezd meg, hogy túlórázhatsz-e. Ha a válasz nemleges és a követelmény teljesíthetetlen munkaidőn belül, jobb lesz új munka után nézni.
Smiley esete után egy dolog bebizonyosodott, mégpedig, hogy az ebédidőben történő munkáért ugyan el lehet küldeni a dolgozót, de nem lehet megvonni tőle a munkanélküli segélyt.
