Ide kapcsolsz, CSI Las Vegas, oda kapcsolsz, CSI New York, amoda kapcsolsz Dr. Csont. Nincs is ezzel baj, hiszen a tudósos nyomozós sorozatok izgalmasak, profik, nem véletlenül hódították meg a világot, nem véletlenül készül belőlük újabb és újabb mutáció. Azt viszont kevesen gondolnák elsőre, hogy ezeknek a sorozatoknak milyen hatásuk van a valóságos életre. A CSI hatással nem csak a bulvárlapok foglalkoznak évek óta.

Tudományos, gazdasági szaklapok is írnak a jelenségről. Egyrészt azért, mert a filmek erősen befolyásolják az amerikai igazságszolgáltatást. A laikus esküdtek ugyanis néhány epizód után úgy érzik, mindent tudnak a helyszínelők munkájáról. Egzakt, tudományos bizonyítékokat követelnek. Amit persze nem feltétlenül olyan egyszerű prezentálni, mint a tévében. Az amerikai rendőrök éppúgy sóhajtoznak „bárcsak, nekünk is lenne ilyen laborunk", mint a magyar társaik. A CSI hatás azonban nem csak a tárgyalótermekben érezhető. Az egyetemeken is. Egyre többen szeretnének ugyanis törvényszéki patológiát tanulni. Korábban ez a terület nem számított kifejezetten vonzónak. Főleg nem a nők körében. A legfrissebb statisztikák azonban azt mutatják, hogy Catherine Willows vagy Stella Bonasera karaktere olyan hatásosra sikeredett, hogy egyre több fiatal nő szeretne törvényszéki laborban dolgozni. Közülük sokan egyedülálló anyák, csakúgy, mint a Las Vegasi Catherine. Persze, aki csak miattuk választaná ezt a karriert, nagyot csalódik: a valóságban ugyanis a tökéletes smink és a jó megjelenés aligha része a munkának, ráadásul aki laborban dolgozik, annak nem adatik meg a helyszíni nyomozás izgalma, a filmben ugyanis több szakma mosódik egybe. Vagyis hiába a megszerzett tudás, a valóság csalódást okozhat azoknak, akik a film miatt választották ezt a szakmát. Az mindenesetre sokat elárul, hogy az egyetemeken ilyen irányba szakosodó hallgatók 75%-a nő, miközben Amerika szerte a bűnügyi laborokban ez az arány mindössze 12%.