Középosztálybeli jelenségként definiálja egy friss brit tanulmány a mértéktelen alkoholfogyasztást az ötven évnél idősebbek körében.

Az ötven pluszosok alkoholfogyasztási szokásait vizsgáló kutatásból az derült ki, hogy azok, akik sikeresebb életet tudhatnak maguk mögött, képzettebbek, többet keresnek, szociálisan aktívabbak, jóval hajlamosabbak arra, hogy veszélyes mértékben igyanak.

A túlzott alkoholfogyasztás, úgy tűnik, egy láthatatlan szociális és egészségügyi probléma azok körében, akik amúgy, a külvilág szemében sikeres, irígylésre méltó emberek – állapítja meg egy brit tanulmány.

A veszélyes ivás egyre nagyobb méreteket ölt az idősebb angolok között, és az adatokból az is kiderül, hogy a csúcsot a hatvanas éveik közepén járók tartják. Míg eddig az életkorig folyamatosan nő az alkoholizmus kockázata, efölött jelentősen csökken.

A tanulmány szerint a nyugdíjba vonulás a nőknél növeli a kockázatot, a férfiaknál viszont nem, a képzettség és a dohányzás viszont mindkét nemnél hatással van az alkoholfogyasztási szokásokra. Érdekes módon a magány és a depresszió nem játszik szerepet abban, hogy ki mennyit iszik, viszont tény, hogy azok a nők, akiknek gondoskodniuk kell valakiről, jóval kevesebbszer néznek a pohár fenekére. A felmérés, amely kilencezer nő és férfi megkérdezésével készült, azt is kimutatta, hogy a házasságban élő férfiak kevesebbet isznak.

Ugyancsak csökkenti a kockázatot a gyerek jelenléte a háztartásban, illetve az alacsonyabb jövedelem.

Generációs jelenségről van szó – állapítja meg a tanulmány – korábban ugyanis az 50+-os korosztályra nem volt jellemző ilyen nagy mértékben a veszélyes ivás, különösen nem a jólképzett, sikeres, tehetős idősekre, akik az átlagnál fitebbek. 

Nem sokáig maradnak azonban azok – hívja fel a tanulmány a figyelmet a jelenség veszélyeire. A pohár túl gyakori emelgetésével ugyanis alvajáróként sétálnak a komoly egészségügyi problémák felé.

Az „alvajáró” azért is pontos kifejezés, mert azok a 45 és 65 év közötti megkérdezettek, akiket egészségügyi szempontból már a veszélyes ivók közé sorolnak, magukat mérsékelt alkoholfogyasztónak tartják, ráadásul úgy vélik, a „mérsékelt” alkoholfogyasztás kimondottan pozitív egészségügyi hatásokkal bír, és hosszú távon sem tartják valószínűnek, hogy gondokat okozna számukra. 

Ha valaki rendszeresen iszik, akár keveset is, az alkohol azonnali hatásaival szemben nő a toleranciája, vagyis egyre többet képes úgy inni, hogy attól nem rúg be. Ugyanakkor például a máj toleranciája nem nő, tehát nem kell feltétlenül a sárga földig lerészegedni ahhoz, hogy az alkohol roncsolja a májat. A rendszeres ivás – még ha egyszerrre kisebb mennyiségről van is szó - ugyanúgy függőséghez vezet, mint a gyakori lerészegedés. Vagyis a „csak egy-két pohárka”, ha nem is olyan látványosan, mint a hétköznapi értelemben vett alkoholizmus, súlyos betegségek kialakulásához vezet.