A legtöbb munka, amelyet főállásban csinálnak az emberek, általában egyértelmű, körülhatárolható, többé-kevésbé érthető is. Vannak azonban olyan munkák, amelyeknél a munkaköri leírás csak egy átfogó esernyőképpen szolgál, egy-egy probléma megoldásához akár mindennap új ötletekre, megoldási tervre van szükség.

Ilyen egyebek között a rendezvényszervezés is. Amikor az ember elmegy egyet szórakozni, talán nem is gondol bele, mennyi apró szervezési feladatot kell megoldani ahhoz, hogy az ember fia-lánya boldogan ugrálhasson kedvenc előadója koncertjén. Nyilván akkor működik minden nagyon jól, ha egyszerűen csak a bulira tudunk koncentrálni. Csak akkor jut eszünkbe, hogy itt melóznak is emberek, és nem csak a színpad létezik, amikor valami hangolási, beléptetési vagy bármilyen egyéb probléma lép fel. Akkor persze kiakadunk, de hát semmi sem tökéletes.

De most vegyük azt a szálat, ahol működik a dolog. Buli előtt színpad-építés (mindenféle hangos-fényes megoldással), ez az egyik vonal. Már ahol a helyszín, emberek minden mást lefixáltak. Aztán, ha tényleg minden okés, van büfé, meg is hirdették a koncertet, és el is jönnek az emberek, akkor be is kell őket engedni. Ahová kellenek a kidobók, mert ugye nem akarjuk, hogy valami nagypartiarc épp minket zúzzon le. Aztán haladunk tovább, ruhatár, csomagmegőrző esetleg, aztán büfé, és be a koncertre, ahol minden a helyén van, és bulizhatunk egy jót. Mindenki tette a dolgát, mi jól éreztük magunkat, aztán szépen hazamegyünk. Ja, és ne felejtsünk el köszönni a kidobóknak! ;)