Tapasztalatom szerint minél gazdagabb valaki, annál elégedetlenebb. Valóban rengeteg bizonyíték van arra, hogy a depresszió a „bőség betegsége” és a modern élet zűrzavara okozza. A szegényebb országokban élő emberek kisebb eséllyel lesznek depressziósak, mint azok, akik a fejlett országokban élnek. Általában azokban az országokban a legalacsonyabb a depressziós ráta, melyekben az életvitel nagyon különbözik a modern kor által diktált normáktól.
Amerikában az Amish közösségen belül – ez egy vallási szekta, amely elutasítja a modern kor vívmányait és életvitelük továbbra is múlt századot idézi – a depressziósok aránya egy tizedét teszi ki a többi amerikaihoz képest.
Martin Seligman - pszichológus, a pozitív pszichológia megalkotója, a Pennsylvaniai Egyetem Pozitív Pszichológia Központjának vezetője más pre-modern kultúrával karöltve tanulmányozta a régi Amish rendet. Tanulmányainak konklúziója: „Ha mindent egybevetünk a modern élet a depresszió táptalaja.”
Egy másik neves pszichológus, Stephen Ilardi szerint a magyarázat nagyon egyszerű: „a testünk nem a modern kor követelményeinek megfelelően lett megalkotva.”
Egyre többen végzünk ülőmunkát, az időnk nagy részét bent töltjük, ipari ételt fogyasztunk, ami nagyban eltér az eredeti természetes ételektől. Aggodalomra ad okot a megváltozott étkezési szokásaink hatása agyműködésünkre és közérzetünkre. Az információ-áradat, az internet, email-ek, mobilok, és minden multimédiás eszköz, ami elősegíti a szociális elszigetelődést negatívan befolyásolja lelki (és fizikai) egészségünket.
Az a viselkedési mód, mely fokozza depressziós hajlamunkat – alacsony fizikai aktivitás, emberi kapcsolatok hiánya, módosított ételek túlfogyasztása és a vég nélküli pörgés - egyre jellemzőbb az emberekre.
A történelem során ezek a dolgok egyszerűen nem léteztek. Az emberek közösségekben éltek természetes körülmények között. Nagyon kevesen élnek ehhez hasonló lelki egyensúlyt biztosító életet napjainkban, azonban a genetikai állományunk ezt igényli továbbra is. „A természet hiányából fakadó zavar” fogalma már bekerült a köznyelvbe, bár az orvostudomány még nem fogadta el egyöntetűen. Ezzel magyarázta Richard Louv azon gyerekek viselkedésproblémáit, akik kevés időt töltenek a szabadban. Ma már több kutatás szerint is a lelki és fizikai betegségek a természettől való elszakadásból fakad. A természet nem egyszerűen lelki táplálék, hanem az agyunk és idegrendszerünk működőképességét biztosítja...
Például:
• Az agyműködéshez szükséges D vitamint a nap sugarai termelik szervezetünkben.
• Az ébrenlét és az alvás ritmusát a fény és a sötétség szabályozza. A természetes fény hiánya ébrenlétünk során, illetve a mesterséges fény éjszaka megtöri ezt a ritmust és álmatlanságot, rossz közérzetet okoz.
• A „primitív” közösségekben nem fordul elő látással kapcsolatos probléma, valószínűleg azért, mert nem olvasnak, írnak, bámuljak naphosszat a Tv és számítógép képernyőjét. A szem az agy indikátora.
• A hallásunk nem készült fel az ember által alkotta zajokra, ami a városokban és otthonunkban van jelen. A zaj szintén nagyban befolyásolja idegrendszerünk működését.
Génállományunk és a modern környezet nincs összehangolva és minden probléma ebből fakad. Az agyunk egyszerűen nem felel meg a modern világ követelményeinek.
Nem csak a természet hiányától szenvedünk, de a ránk zúduló információ-tömeg is megbetegít.
Az életvezetési programok a következő tanácsokat nyújtják: tornagyakorlatok végzése, alvásidő és a napon töltött idő növelése, halételek fogyasztása, omega 3 zsírsavak bevitele a szervezetbe, töltsünk több időt emberek között, és ne emésszük magunkat negatív gondolatokkal.
