A felnőttek általában kényszert éreznek arra, hogy amikor egy óvodás korú gyerekkel találkoznak, feltegyék neki a kérdést: „Mi leszel, ha nagy leszel?” Vannak persze egészen vicces válaszok: például a dinoszaurusz, vagy a spongya bob. A legtöbb ovis azonban valamiért olyan szakmára szavaz, amit egyenruhában űznek. Ilyenkor a felnőtt mosolyog, megsimogatja a kicsi fejét, és eszében sincs elmagyarázni a gyereknek, hogy a legtöbben miért is növik ki gyerekkori álmaikat. A cracked.com hiánypótló összeállítást közölt arról, hogy ami az ovisoknak álommeló, valójában miért rémálom. (Az igazi rendőröktől, tűzoltóktól stb. előre is elnézést kérünk. Bár biztosan nekik is megvan a saját sztorijuk arról, mi a különbség az álom és a valóság között.)

Tűzoltó

A gyerekek szemszögéből nézve tűzoltónak lenni menő. Az idő nagy részét a pihenőben töltöd haverokkal, és van egy rúd, amin lehet csúszkálni. Mennyivel szórakoztatóbb, mint a lépcső! Ha tűz van, lehet slagozni. Ráadásul nem a vacak kis kertivel, hanem egy óriásival. Tűzoltás után pedig le a pólóval, és készülhetnek is a fotók. Olyanok, amiket mami úgy imád a falinaptáron!

Felnőttként őrültségnek tűnik berohanni egy égő házba, kezünkben egy baltával. A nagy piros autóval nem szabad csak úgy száguldozni, és a cső sem arra való, hogy meleg napokon egymást spricceljék vele a haverok az udvaron. Szóval, csak a veszély marad.

Hercegnő

Hercegnőnek lenni egy hatéves szerint azért jó, mert szép ruhákban járhatsz, kastélyban laksz, mindig sütit eszel, senki nem szól rád, hogy ágyazz be, végül eljön érted a jóképű herceg a fehér lovon, és elvesz feleségül.

Nos, ebből sok minden igaz. A jóképű herceggel azonban vannak gondok. Valószínűleg a leendő vőlegény az unokatesód, akivel minden nyáron találkoztál a tóparton, és olyan gusztustalanul túrta az orrát. Azóta sem sokat fejlődött. No igen, már az ő szülei is unokatesók voltak.

Rendőr

A rendőrnek fegyvere van. Nem műanyag, hanem igazi. Simán letartóztathatsz bárkit, aki arra akar kényszeríteni, hogy rakd rendbe a szobád, vagy edd meg a sárgarépát.

A valóságban persze sokkal több rendőr mondja azt, hogy „jogosítványt, forgalmit”, mint azt, hogy „fel a kezekkel”. Előbbieket ritkán tekintik hősnek. Amúgy pedig az utóbbiak is rendben tartják a szobájukat, és megeszik a sárgarépát. Muszáj nekik. A fegyverhasználat ugyanis szabályozott.

Pilóta

Ebben a szakmában minden megvan, amire egy gyerek vágyik. Nagy gép? Repülés? Gombok, kütyük? Hát kell ennél több?

Felszállás, leszállás, unatkozás és egyhelyben ülés. Valójában ez az, amit egy pilóta csinál. Ráadásul tapasztalat, hogy a gyerekek valójában utálnak repülni. Füldugulás, egyhelyben ülés, újabb füldugulás. A le- és felszállás között ők legalább alhatnak. A pilóták viszont nem.

Űrhajós

Először is repkedhetsz bolygóról bolygóra. Mindenütt jó fej földön kívüliek várnak. Igen, a gyerekek szerint a földön kívüliek aranyosak, hiszen ebben a korban még nem láttak olyan filmet, amelyben gusztustalan, nyálkás szörnyek tépik ki a földlakók szívét.

Ha a gyerek nem hisz a földön kívüliekben, űrhajósnak lenni még akkor is vonzó. A súlytalan lebegés jó bulinak tűnik. Arról nem is beszélve, hogy a tubusból evést anyu otthon nem engedi, az űrben meg kötelező.

Hogy mi a legnagyobb hátrány? Az, hogy doktori cím kell még ahhoz is, hogy egy űrhajós ruháját tisztítsd. Legyél zseniálisan okos, tökéletes látással és kiemelkedően jó szem-kéz koordinációval. Ahhoz, hogy minderről megbizonyosodjanak, a NASA-nál évekig kínoznak.

Ha a gyerek egy genetikai remekmű, egyedülállóan kitartó, a következő módszerrel még mindig el lehet venni a kedvét az űrhajózástól:

Vegyél egy kisbuszt – lehetőleg egy 1976-os Peugeot –t.

Fordítsd le a kezelési útmutatót oroszra.

Küldd be a gyereket. Add ki a feladatot: a kormánykereket kell forgatni folyamatosan.

A használati utasítással, egy szerszámosládával és egy levegővel teli palackkal együtt zárd be.

Soha többet nem vágyik arra, hogy űrhajós legyen!