Többször olvastam Önöknél olyan cikket, ami a gyermekvállalást ösztönző intézkedésekkel, támogatási rendszerrel foglalkozik. Ehhez kapcsolódóan szeretnék felvetni egy témát, ami szerintem sokak számára nagy dilemma, amikor a második gyermek gondolata megszületőben van.

Két kisgyermekünk van és mikor a másodikat terveztük körbe jártam, milyen szociális juttatások járnak a második gyerek után és milyen feltételekkel. Fontos volt, mert amíg nem dolgoztam, szépen lassan éltük fel a tartalékainkat. Arra jutottam, hogy a jelenlegi rendszer nagyon nem támogatja azt, hogy a második gyerekek megszülessenek, nincs összhangban a gyerekvállalási trendekkel és ráadásul igencsak igazságtalan. Elsősorban a TGYÁS szabályozás részleteire szeretnék kitérni.

A TGYÁS az egyik legfontosabb juttatás, mert az nettóban közel azonos jövedelmet biztosít a gyermek megszületése utáni (kb.) 6 hónapban. Ahhoz, hogy a tényleges jövedelem alapján számolják, szükség van 180 nap bérezett napra a szülés évét megelőző év január elsejétől a szülés napjáig. Ebbe beletartozik a munka, betegszabadság, vagy fizetett szabadság, de nem tartozik bele a táppénz, gyed, gyes, stb. Ahhoz, hogy a második gyerek után is jövedelemarányosan kapjak TGYÁS-t (és ne a minimálbér kétszerese alapján számolják) vissza kell menni 180 napot dolgozni* és ez több problémát is felvet:

• Ahhoz hogy vissza tudjak menni dolgozni, az elsőszülött gyermekem felügyeletét meg kell oldani és az állami bölcsődei helyekben nem bővelkedünk. Az első gyerekeket, főleg 2 éves kor alatt kifejezetten nehéz elhelyezni.
• A munkáltatónak gyakorlatilag csak nehézséget okoz, ha egy kismama csak azért megy vissza dolgozni fél évre, hogy legyen 180 nap bérezett napja. Arról már nem is beszélve, hogy utána, hogy fogják kezelni a kismamát.
• Ha az anyuka visszamegy dolgozni és újra visszarázódik a munkaéletbe, stabilizálódik a család anyagi helyzete, akkor nehéz ebből másodjára is kiszállni – nem egy olyan kolleganőm van, aki évek óta tologatja a második gyermek vállalását, mert épül a karrier, közben az első gyerek már 8 éves, ők meg lassan 40.
• Ez fokozottan probléma, ha figyelembe vesszük, hogy az első gyerek vállalásának ideje nagyon kitolódott. Ha 30 felett jön az első baba, és azt szeretnénk, hogy szülessenek meg a második babák is, akkor nem szabadna visszazavarni a nőket munkába, hanem arra kéne ösztönözni őket, hogy gyorsan egymás után vállaljanak még egy gyereket.

A jogszabály nem foglalkozik azzal, hogy az első gyerek előtt hány évet dolgoztunk már és hogy mennyi járulékot fizettünk. Ha valaki 10 évet dolgozott, jött az első baba és utána „rögtön” a második, akkor csak az első után kapja meg a „plafon” nélküli TGYÁS-t, viszont ha valaki dolgozik két évet szül egy gyereket majd dolgozik megint fél évet és utána jön a második, akkor ő mindkét gyerek után jövedelemarányosan kap TGYÁS-t. Ez pedig igazságtalan.

Emellett az is nagyon zavaró, hogy naptári években gondolkoznak, tehát ha január 1-én születik a baba, akkor gyakorlatilag csak 1 éve van produkálni a 180 napot (mert előző naptári év január elsejéig mennek vissza), viszont ha dec. 31-én, akkor két év. Mintha mi döntenénk el, hogy mikor jön a baba.

Én szerencsés voltam, mert a munkahelyemen extra rugalmasak és segítőkészek voltak, hogy távmunkában teljesíteni tudjam a 180 nap munkát, mivel nagyobbik gyermekemet nem vették fel bölcsődébe. És van két segítőkész nagymama is a közelben.

A nagy magyar valóság viszont az, hogy a kismamák örülnek, ha egyszer vissza tudnak menni a munkahelyükre dolgozni, nem engedhetik meg, hogy ugráljanak, állományba be és ki. Bölcsődei férőhely nincs és sokaknak nagyszülői segítség sincs a közelben. Ők hogy oldják meg, hogy legyen 180 nap bérezett napjuk? A válasz: sehogy. Ezeknél a családoknál nem születik meg a második baba, vagy csak jóval később. És szerintem a második babákra kéne koncentrálni, mert már a második babák sem születnek meg. Hiába akarják ösztönözni a harmadikat, az második nélkül elég nehezen megy.

Mit javasolnék?

PL. min. 4 év munka és járulékfizetés után, ha a második gyerek 2-2,5 éven belül érkezik az első után, akkor a második gyerek után is ugyanazok a juttatások járjanak, mint az első után, akkor is, ha a két gyerek között nem megy vissza dolgozni.

Ez szerintem adna egy löketet azoknak, akik bizonytalanok abban, hogy ki tudják-e húzni anyagilag, ha még 2 évre otthon marad az anyuka, illetve ösztönözné, hogy viszonylag gyorsan jöjjön a második baba és ne halogassák, mert lassan már biológiailag nincs hova halogatni.

Ráadásul pont a középréteg számára jelentene ez segítséget, mert nekik számít hogy fizetés vagy minimálbér alapján kapják a TGYÁS-t, viszont nem gazdagok annyira, hogy a vagyonukból éljenek, amíg babáznak.

A környezetemben már jónéhányan ütköztek ebbe a problémába, ami anyagi kérdéssé teszi a második baba gyors vállalását azoknál is, akik már akár 10-15 éve fizetnek járulékot!!

Alább belinkeltem a vonatkozó jogszabályt is.

Üdv

Zsófia

*Kivétel, ha kb. 1éven belül jön a baba, mert akkor még az előző naptári év jövedelme rá is vonatkozhat, de ez elég ritka és sok esetben biológiailag is lehetetlen, mert nem indul be a ciklus.

(PL. ha 2013. januárban születik az első és decemberben a második, akkor mindkettőre a 2012-ben szerzett 180 napi jövedelem alapján számolják.)

Jogszabály: http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99700083.TV

Legfontosabb részek:

42. § (1) A terhességi-gyermekágyi segély a napi átlagkereset 70%-a.

(2)³²¹ A terhességi-gyermekágyi segély alapjául szolgáló jövedelem naptári napi átlagát a 48. § (1)-(3) bekezdésében foglaltak szerint kell megállapítani.

(3)³²² A (2) bekezdésben nem említett biztosított terhességi-gyermekágyi segélyének naptári napi összegét a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér kétszerese harmincad részének figyelembevételével kell megállapítani. Ha azonban a biztosított pénzbeli egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelme a minimálbér kétszeresét nem éri el, a tényleges jövedelmet kell figyelembe venni.³²³

48. § (1)³⁵⁸

(2)³⁵⁹ A táppénz összegét a táppénzre jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző naptári évben elért, pénzbeli egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelem (a továbbiakban: jövedelem) naptári napi átlaga alapján kell megállapítani.

(3)³⁶⁰ Ha a biztosított a (2) bekezdésben megjelölt időtartam alatt nem rendelkezett legalább 180 naptári napi jövedelemmel, a táppénz összegét a táppénzre jogosultság kezdő napját megelőző 180 naptári napi jövedelem napi átlaga alapján kell megállapítani. A 180 naptári napi jövedelmet legfeljebb a táppénzre jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző naptári év első napjáig lehet figyelembe venni, ha a biztosítási idő folyamatos. A folyamatos biztosítási idő [46. § (7) bek.] megszakítása esetén a táppénz alapjaként a megszakítást megelőző jövedelmet nem lehet figyelembe venni