Amikor megjelentek az első mobiltelefonok, nehéz volt megszokni, hogy az eszköz valóban mobil: vagyis bárhova magunkkal vihetjük. Ha például kiugrunk a büfébe, nem hagyjuk az íróasztalon, mert másokat idegesíthet az állandó csöngés. Egy ismerősöm munkahelyén úgy rendszabályozták meg a notórius telefon ottfelejtőket, hogy a készülékükről emelt díjas SMS-t küldtek. Ez persze messze túlmegy azon a módszeren, amit az etikett megenged, ám kétség kívül hatásos.

A kütyük – mobil és nem mobil eszközök – egyre nagyobb számban lepik el az irodákat, ám azon túl, hogy megkönnyítik a munkát, rengeteg bosszúságot okoznak. Íme, néhány szabály, hogy ne bosszantsunk feleslegesen másokat.

Soha ne húzd ki a konnektorból a töltőt! Neked is szükséged lenne egy kis áramra? Éppen az a konnektor kell? Keresd meg a töltőn lévő kütyü tulaját, és kérd meg szépen, vigye máshova. Nincs annál bosszantóbb, mint az, amikor a megbeszélés előtt fél perccel derül ki, hogy halott a táblagép, amin az összes fontos adat van.

Le a fülhallgatóval! Sok munkahelyen megengedik, hogy a munkatársak zenét hallgassanak. Praktikus, hiszen kizárja a külső zajokat, segít koncentrálni. Az íróasztal mellett rendben is van. De ha felállsz az asztalodtól, vedd le. A büfében, közösségi helyeken a fülhallgatóval azt a benyomást keltheted, hogy antiszociális vagy, nem vagy kíváncsi senkire.

Ne használd más számítógépét! Hogy az nem is a munkatársadé, hanem a cégé? Igaz. Ennek ellenére a legtöbb ember számára olyan személyes eszköz, amelynek engedély nélküli használata a privát szféra súlyos megsértését jelenti, még akkor is, ha csak egy adatot ellenőriztél rajta villám gyorsan.

Halkítsd le a telefonod! Nincs annál idegesítőbb, mint amikor egy irodában egyfolytában csörögnek a telefonok. Különösen, ha viccesnek szánt csengőhangok, vagy aktuális slágerek jelzik a hívást.

Teljesen természetes, hogy egy megbeszélésen előkerülnek a laptopok. Régebben jegyzetekkel, papírhalmokkal érkeztek a résztvevők. Valahonnan muszáj puskázni, senki nem várja el, hogy minden egyes adat a fejünkben legyen. A gép azonban csakis erre való. Nagyon zavaró, ha valaki soha nem néz fel a gépből, folyamatosan üti a billentyűket. Velünk van egyáltalán? Vagy e-maileket ír? Ne adj’ isten, játszik?

Ugyanez vonatkozik a mobilokra. Vannak helyzetek, amikor egy-egy rövid SMS-t tényleg el kell küldeni. Pl. elhúzódik az értekezlet, a következő találkádról késni fogsz pár percet. A folyamatos SMS-ezés azonban sértő a partnereid számára.

És végül: ne tapizd a képernyőt! Hülyén hangzik? Lehet. De akkor is visszataszító, hogy a munkatársad minden alkalommal otthagyja az ujjlenyomatait, ha meg akar mutatni valamit!