Kilenctől ötig? Évek óta arról szólnak a különböző elemzések, hogy a hagyományos “munkahely” fogalom átalakulóban van. Kezdetben volt a részmunkaidő, a megosztott munkaidó, a rugalmas munkaidő, majd a home office, vagyis a távmunka. A foglakoztatási formák egyre rugalmasabbá válását  a digitalis eszközök fejlődése, terjedése segítette, tette visszafordíthatatlanná. Ugyanennek a “forradalomnak” az egyenes következménye a “megosztáson alapuló” vagy ahogy egyre inkább nevezik, “platform” gazdaság megjelenése. A leghíresebb példa az Uber, vannak elemzők, akik egyenesen a munkaerő-piac “uberizációjáról” beszélnek. 

Az Uber ugyanis lehetővé tette bárkinek, aki saját autóval rendelkezik, hogy beszálljon a személyszállító iparba. Világszerte jellemző, hogy az alkalmazás segítségével épp azok találtak maguknak rendszeres jövedelemforrást, akik egyébként tartósan munkanélküliek voltak. A másik közismert példa az Airbnb, melynek segítségével bárki szerezhetett egy kis morzsát a globális idegenforgalmi piacból.  Ugyancsak sikeres alkalmazás - bár nálunk kevésbé ismert – a TaskRabbit, melynek lényege, hogy a ház körüli apró-cseprő teendőkre – a vasalástól az IKEA bútor szerelésig – segítő kezeket bérelhetünk.

Bár a platform gazdaság még relative kicsinek számít, az elemzők szerint exponenciálisan nő. Becslések szerint 2025-re 500 millió dolgozó teremti meg saját megélhetését a digitalis patformok segítségével. 

Ráadásul a szolgáltatások köre is egyre bővül. Míg korábban jellemzően a különös szaktudást nem igénylő területeken lehetett beszállni, és azoknak teremtett lehetőséget ez a terület, akik egyébként nehezen találnának állást, a piac változóban van, és azok is a függetlenséget választják, akikért egyébként két kézzel kapkodnának a munkaadók - mondja G. Nagy Balázs a Manpower Business Solutions Kft. cégvezetője. Egyes hiányszakmákban – pl. IT területen – sokkal könnyebb egy-egy konkrét feladatra szakembert találni, mint olyan “munkavállalót”, aki hajlandó magát lekötni egy cégnél.

Úgy tűnik, a munkaerőpiac egyre inkább az egyszemélyes mikrovállalkozások irányába halad, a korábbi, munkaadó-munkaválaló sablonnal szemben.

Vannak persze a platform gazdaságnak hátulütői is: míg munkavállalóként jár a fizetett szabadság, a betegszabadság, ha országonként különböző erősségű is, de létezik szociális háló, a mikrovállalkozók magukra utaltak. 

Ráadásul, míg a platform gazdaság egyes területeken munkahelyeket teremt, máshol lenyomja a béreket, árcsökkentésre, vagy éppen a szolgáltatás színvonalának emelésére kényszeríti az adott területek hagyományos szolgáltatóit. 

Magyarországon ez a konkurencia-harc okozta pl. az Uber vesztét, de világszerte komoly fejtörést okoz a szállodaiparnak az airbnb népszerűsége. 

A különböző designer platformok a korábban busásan megfizetett amerikai, nyugat európai tervezőknek fájnak, hiszen pl. az etsy-n kelet európai, ázsiai versenytársakkal kell szembeszállniuk, akik – mivel a világnak ezen a részén nincs igazán fizetőképes kereslet és igény az egyedi alkotásokra – mélyen a korábbi árak alatt dolgoznak. 

Ugyanakkor a szegényebb országokban élő szakemberek számára – pl. az IT szektorban – korábban soha nem látott lehetőségeket jelent a platform gazdaság, hiszen nincs szükségük arra, hogy elhagyják hazájukat, feladják korábbi életüket, mégis a fejlett országok munkavállalóival azonos áron árulhatják szolgáltatásaikat.

A platform gazdaság gyors emelkedése így nem csupán a helyi piacokon jelenti a munka világának átalakulását, hanem globálisan is. Egyes elemzők szerint az, hogy a rengeteg alkalmazottak dolgozó nagyvállalatok helyett a szolgáltató mikrovállalkozások irányába tolódik a gazdaság, a 21. Század legfontosabb gazdasági és szociális trendje.