Miriam Stoppard brit orvos, író, televíziós műsorok házigazdája. Könyveit – Babakönyv, Tinilányok könyve, A nők könyve, A változás kora, Nagyszülők könyve – a magyar olvasók is ismerik, szeretik. Dr. Stoppard hazájában igazi híresség, most éppen Az Igazi Marigold Hotel című valóságshowban szerepel – melyet a nagysikerű Marigold Hotel filmek ihlettek. A showban idős brit celebek költöznek egy indiai idősotthonba – csakúgy, mint a filmben. A 79 esztendős írónő azonban a forgatások idején sem dobta el a tollat, továbbra is hiteles, és fontos tanácsokkal látja el olvasóit. A Mirror hasábjain megosztotta, szerinte mi a legfontosabb ahhoz, hogy akár a hetedik x után is jól érezhessük magunkat a bőrünkben.

És most nem a külsőről van szó, bár kétségtelen, hogy a doktornő 79 esztendősen kirobbanó formában van. Saját bevallása szerint ötvenes évei közepén a szemei környékén végeztek plasztikai beavatkozást, de sem előtte, sem utána nem ért hozzá szike, vagy tű, szépségét a genetikának és saját magának köszönheti. Mi hát a titok? Íme, Miriam Stoppard, egy igazi superager tanácsai:

• Az elmémet azzal tornáztatom, hogy sokféle munkát végzek, többnyire fiatalok között.
• Emellett sok szabadidőt hagyok magamnak.
• A férjem mindenben támogat, bátorít.
• Folyamatosan tartom a kapcsolatot a családom tagjaival.
• Vannak igazi barátnőim.
• Egészségesen étkezem – 80%-ban. Rengeteg zöldséget-gyümölcsöt eszem, sok halat fogyasztok, kerülöm a zsíros húsokat.
• Nem dohányzok.
• Minden nap sportolok.

Mivel fittnek érzem magam, rengeteg időm van arra, hogy teljes életet éljek. Nem érzem magam fáradtnak már kora reggel, mint abban az időben, amikor nem mozogtam eleget.

Ha csupán egyetlen tényezőt kellene kiemelnem azok közül, amelyek a mentális egészség szempontjából fontosak, az az optimizmus lenne. Ez mindig lendületben tart, és kiváló gyógyszer. Kutatások is kimutatták, hogy azok, akik alapvetően optimista természetűek, kevesebbszer betegszenek meg, ha mégis, gyorsabban gyógyulnak, általában erősebb az immunrendszerük, mint a pesszimistáknak. Az optimista hozzáállás azt is jelenti, hogy felelősséget vállalunk saját magunkért, az egészségünkért, nem csak passzívan csúszunk bele az öregkorba. Az optimisták tovább élnek, szelídebben idősödnek. Ápolják baráti kapcsolataikat, szociálisan aktívak.

A sport, a fizikai aktivitás hihetetlen hatással van nem csupán a testi-, hanem a mentális egészségre is. Személyes tapasztalatból mondom, a rendszeres mozgás jókedvre derít, segít leküzdeni a negatív érzelmeket, mint például a harag vagy a depresszió. Általában úgy ébredek, hogy egy kicsit lehangoltnak érzem magam, de fél óra a szobabiciklin, és a kedvetlenségnek nyoma sincs. A mozgás elárasztja a testet hormonokkal, amelyek csökkentik a feszültséget, a stresszt és a fáradtság érzését. És még várakozni sem kell a hatásra! Azonnal érezhető! Nem kérdés – függő vagyok. Egy napot sem hagynék ki!

Tanulj meg pozitívan gondolni magadra! A negatív énkép többnyire gyerekkori rossz élményekből táplálkozik. Ezeket nehéz kitörölni, de nem lehetetlen!

Mondd ki hangosan!

• Jó ember vagyok!
• Hiszek a sikerben!
• Képes vagyok jobbá tenni a saját életemet!
• Szeretem, és elfogadom magam olyannak, amilyen vagyok!
• Nem csak azért születtem a világra, hogy másokat tegyek boldoggá!
• Erősebb, egészségesebb, energikusabb leszek!
• Megérdemlem a boldogságot!

Szóval szeretnél „superager” lenni?

Ez egy olyan cél, amiért érdemes küzdeni! Lisa Feldmann Barrett, a Northeastern Egyetem kutatója MRI-vel vizsgált átlagos, és superager alanyokat a hatvan és nyolcvan év közötti korosztályból. Megállapította, hogy az agy bizonyos területei az átlagos időseknél elvékonyodtak, míg a szupernagyiknál nem. Az utóbbiak agyának MRI képe gyakorlatilag megkülönböztethetetlen volt a huszonévesek agyáról készült felvételektől. Hogy melyek ezek a kritikus területek? Döntően olyanok, amelyek az érzelmekért felelnek. Vagyis úgy tűnik, elménk emocionális része tart minket fiatalon. Barrett professzor szerint ezek a területek kemény munkával edzhetőek, legyenek bár a kihívások fizikaiak vagy mentálisak.

Hogy mi a baj 50 fölött a divattal? A méret? Nem. A fazon? Dehogy! Csak az, hogy nincs benne semmi újdonság! Az elmúlt néhány évtizedben láttunk – és kipróbáltunk már szinte mindent. És van néhány ruhadarab, amit – még ha tökéletesen is állna – inkább meghagyunk azoknak a generációknak, amelyek még nem tudják azt, amit mi már igen.

Az idén úgy tűnik nagy divat lesz a body. Ismét – mondja, aki még élénken emlékszik a nyolcvanas évekre. Nos, a body kétség kívül csinos. Valahogy mégsem ez ugrik be elsőre róla. Sokkal inkább az a rengeteg macera, amit a mosdó látogatás jelentett. Köszönjük, de bajlódjon a kis patentokkal más! Ugyanez a helyzet az overallokkal is, amelyek szintén reneszánszukat élik.

Szerencsére azonban akadnak szép számmal olyan irányzatok, amelyek szép emlékeket idéznek. Itt van rögtön az a sok csík! A tengerész stílus örök, rendszeresen visszatér a divatba. Nem véletlen! Üde, vidám, elegáns – és minden korosztálynak jól áll! A csíkoknál csak egyre kell figyelnünk: a széles, keresztbe futó sávok egy mérettel nagyobbnak mutatnak.

Általában igaz ez a nagyméretű, színes mintákra is. A trükk itt annyi, hogy a mintáknak jó helyen kell lenniük. H valaki például a lábaira büszke, nyugodtan húzzon egy virágos nadrágot – szigorúan egyszínű felsővel.

A divattervezők az idén végre lemondanak a szűk, test vonalát követő fazonokról. A lágyesésű fazonok, a hullámzó, harang szabású ujjak, a laza kabátok, a szélesebb fazonú felsők divatosak – és nem csak a tizenéves piszkafa lányokon állnak jól.

Tetszenek az atléta fazonú, vagy vállpántos ruhák, de nem akarsz túl sokat mutatni? Ez a te szezonod! Egy egyszerű póló, amit a ruha alá húzunk, eltakarja a kényes részeket, és ráadásul szuper menő!

Bár a legtöbb nő drámaként éli meg, ha egy számmal nagyobb ruhát kell vennie, ne ragaszkodjunk a megszokott mérethez! Ruhából, felsőből nyugodtan vegyünk egy számmal nagyobbat. A próbafülkében általában csak álldogálunk a tükör előtt, egy ruhában azonban mozogni, ülni, járni is kell – és nem árt, ha mindezt kényelmesen tehetjük. Ráadásul a kicsit bővebb ruha nem emeli ki azt, amit nem szeretnénk közszemlére tenni. Ha zavar minket a méret, amikor a boltból hazaértünk, gyorsan vágjuk ki a címkét – és felejtsük el örökre!

A nadrágoknál más a helyzet: ha a próbafülkében belepréseltük magunkat, maradhat. Egyrészt, mert az anyag úgyis mindig enged egy kicsit, másrészt, mert összetart, formálja az alakot. A pocakra hízóknál a magasabb derekú fazon az előnyösebb, így elkerülhető az a bizonyos muffin-deréknak nevezett jelenség.

A tíz centis tűsarok biztosan jól mutat a divatfotókon, de lássuk be, valódi kínzóeszköz. Szerencsére a sarkak magassága az idén nem a Mount Everestet idézi. A legjobban viszont azok járnak, akik szívesen húznak edzőcipőt: a kényelmes darabok között rengeteg csinos, nőies fazon akad.

És hogy valóban nincs új a nap alatt, arra bizonyíték, hogy az igazán trendi kiegészítőkért nem is a saját ékszeres ládikánkat kell feltúrni, hanem a nagymamánként. Az art deco stílusú fülbevalók, brossok az ide tavasz és nyár igazi sztárjai lesznek!

Elmúltak azok az idők, amikor az idősebb generáció tagjai csak padon ücsörögni, galambot etetni jártak a parkba. Úgy tűnik, ennél aktívabb kikapcsolódásra is van igény. Az időseknek tervezett játszóterek gombamód szaporodnak Európában és Amerikában. A parkokban olyan játékokat, sporteszközöket szerelnek fel, amelyek az egyensúly érzéket, a rugalmasságot, az erőnlétet fejlesztik, mindezt úgy, hogy kevéssé terhelik az ízületeket, vagyis nyugodtan használhatóak a hatodik x-en túl. Arról, hogy ez milyen hatással van az egészségre, kár is szót vesztegetni. Mindenki tudja, hogy a friss levegőn végzett rendszeres mozgás jót tesz a keringésnek, az erősebb izomzat, a biztos egyensúlyérzék pedig csökkenti az esések, törések előfordulását.

A senior parkok másik óriási előnye, hogy közösségteremtő erejük van. Ahogy a páréves gyerekek a homokozóban szereznek új barátokat, az idősebbek társadalmi életének is kiváló terepe a játszótér. Ahogy a Brit Királyi Parkok szóvivője, Joanna Hughes nyilatkozta, a számtalan fizikai előny mellett a felnőtt játszóterek legnagyobb előnye, hogy segítenek szociálisan aktívnak maradni, ezáltal pedig jótékonyan hatnak a mentális egészségre.

Az óceán túlpartján, Amerikában egészen más koncepció mentén alakítják ki a nyugdíjasoknak szóló játszótereket. Ott nem senior parkokat, hanem kifejezetten sokgenerációs játszótereket építenek. A KaBOOM! nevű nonprofit szerevezet 53 ilyet hozott már létre szerte az Egyesült Államokban, így számításaik szerint 135 500 gyereknek, és 61 500 senior korú látogatónak biztosítanak rendszeres szórakozási lehetőséget.

Sarah Pinsky, a KaBOOM! ügyfélszolgálati igazgatója szerint a játék a legjobb összekötő kapocs a generációk között. A játék ugyanis a kognitív és fizikai előnyein túl csökkenti a stresszt – korosztálytól függetlenül.

Az egyik parkban az idős látogatók már fitnesz klubot is alakítottak, rendszeresen közös edzéseket tartanak a kihelyezett játékokon. Máshol egy korábban is létező parkot alakítottak át a többgenerációs koncepció alapján. Korábban itt egymástól elkülönülve működött egy játszótér a gyerekeknek, és néhány sétaútvonal padokkal az idősebbek számára. A parkot akkoriban alig használta valaki. A felújítás után azonban nagyon megugrott a látogatók száma, most ez a város egyik legnépszerűbb parkja – a gyerekek és idősebbek körében egyaránt.

A senior játszóterek ötlete azonban nem csupán angol nyelvterületen népszerű. Csak Barcelona körzetében közel 300 időseknek való játszótér működik. A helyi hatóságok úgy számolnak: az idősbarát parkok fejlesztése – ha pénzbe is kerül – hosszabb távon komoly anyagi előnyökkel is jár. 2050-re a spanyol lakosság 45 százaléka nyugdíjas korú lesz. Ha ők fittek, egészségesek, a szociális- és egészségügyi kiadások nem nőnek drasztikusan.

Magyarországon az első, kifejezetten időseknek készült játszóteret Győrben adták át 2008-ban. Ezzel Győr a világon a negyedik(!) olyan város volt, Los Angeles, Berlin és Tokió után, amely ilyen létesítménnyel büszkélkedhet. A budapesti Városligetben három évvel később nyílt egy hasonló játszótér, de a fővárosban azóta több ilyen is működik. Próbálta már valaki? Kíváncsi lennék a tapasztalatokra!

Már nincs sok hátra a télből, a nappalok egyre hosszabbodnak, az idő – ha lassan is – melegszik, a nap egyre többet süt, és a szerencsésebbek már néhány hóvirágot is felfedezhettek a kertben. A tavaszt mindenki várja, nem véletlenül. A természet ugyanis nem csupán hangulatunkra, közérzetünkre, de egészségünkre is rendkívül jó hatással van.

A parkok, a növények, a természetes víz közelsége nagy mértékben csökkenti a stresszt minden korosztálynál. Az idősekre azonban még az átlagnál is jobban hat – legalábbis a Minnesotai Egyetem kutatói szerint. Nem kell hosszú útra indulni, elég egy közeli park is. A zöld és kék helyek előhozzák belőlünk az olyan érzéseket, mint a megújulás, a spirituális kapcsolat. Mivel az idősebbeket általában kevesebb inger éri a hétköznapokban, számukra a víz csobogása, a virágágyásokban döngicsélő méhecske, a színek, az illatok erősebb élményt jelentenek. A parkok, kirándulóhelyek kiváló terepei a szociális életnek is, lehet sportolni, játszani vagy csak egyszerűen beszélgetni barátokkal, ismerősökkel – ami szintén segít abban, hogy egészségesek maradjunk.

Szerencsések azok az idősek, akiknek a közelében van egy park, amely arra csábítja őket, hogy megtörve a napok egyhangúságát, kimozduljanak otthonról – vélik a kutatók. Ez fizikailag, pszichikailag és spirituálisan is motiváló, segít megelőzni, illetve leküzdeni a betegségeket és védelmet nyújt a társadalmi elszigetelődés ellen. A legjobb persze, ha a zöldben valamilyen aktivitást is végzünk, ám tény, hogy még a padon ücsörgés is pozitív hatásokkal bír,

A természet közelsége különösen a nőknek fontos. Kimutatták ugyanis, hogy azok a nők, akiknek az otthona zölddel van körülvéve, park mellett élnek, vagy van egy kis kertjük, tovább élnek, mint azok, akik szürke, városi környezetben laknak. A kutatók csaknem 108 630 nőt, és lakókörnyezetét vizsgálták. Műholdas képek segítettek abban, hogy a környezetükben élő növényzetet feltérképezzék.

A zöld környezetben élők halálozási rátája 12%-kal volt alacsonyabb, mint azoké, akiknek nem volt napi kapcsolatuk a természettel. A légzésszervi okokra visszavezethető halálozások arány 34%-kal volt alacsonyabb a körükben, rák okozta halálesetek aránya pedig 13%-kal. A zöld környezet a növények nem csupán a légszennyezettséget csökkentik, tompítják a zavaró városi zajt, elviselhetővé teszik az extrém hőséget és egyértelműen csökkentik a stresszt.

Amerikában a legújabb trend az „earthing”, ami a földdel, természettel való közvetlen kapcsolatot jelenti. A kertészkedés sokrétű, jótékony hatásait már régen kimutatták, az „earthing” azonban nem csak ezt a fajta közvetlen kapcsolatot jelenti. Hívei szerint, ha mezítláb sétálunk a fűben, ha átölelünk egy fát, vagy csak kényelmesen elnyújtózunk a tengerparti homokban, a természet segít leküzdeni mindennapi problémáinkat.

Az Egyesült Államok városainak polgármesterei kiemelt fontosságúként kezelik a városok idősbarát fejlesztését. Ez derült ki abból a felmérésből, amelyet egy idősekkel foglalkozó civil szervezet készített. 108, 30 ezer főnél nagyobb lélekszámú város polgármesterét kérték arra, hogy jelölje meg azt a 6 területet, amelynek fejlesztésével idősbaráttá válhat városa. A hat toplistás téma az egészség- és jólét, a lakhatás, a közlekedés és infrastruktúra, a közbiztonság, a szociális aktivitások lehetősége és a munkaerőpiac voltak.

A jelentésből kiderül, hogy a polgármesterek 92%-a prioritásként tekint az idősbarát fejlesztésekre, tízből hatan pedig úgy nyilatkoztak, hogy városukban jelenleg is folynak ilyen típusú beruházások, kezdeményezések. Azoknak, akik eddig még nem vágtak bele, csaknem fele mondta azt, hogy a közeljövőben tervez hasonlót.

Az Egyesült Államokban ma több mint 46 millió hatvanöt évnél idősebb ember él, becslések szerint számuk 2050-re megduplázódik. A városok számára ez komoly kihívást jelent, és már most el kell gondolkodni azon, hogyan lehet a településeket úgy fejleszteni, hogy azok élhetőek legyenek az idős korosztály számára is.

Az idősek számának és arányának növekedése csupán az egyik – persze a leglátványosabb – oka annak, hogy az ilyen jellegű fejlesztésekre égető szükség van. A számok mellett ugyanis az igények is nagymértékben változtak az utóbbi időben. A mai idősek sokkal inkább vágynak az önállóságra. A 45 éven felüliek 80, míg a 65 év felettiek 90 százaléka nyilatkozott úgy, hogy idős korában a saját házában, a saját közösségében, a megszokott helyen akarja élni az életét.

Ahhoz azonban, hogy ez megvalósulhasson, komoly fejlesztésekre van szükség. Biztonságos egészségügyi ellátásra, elérhető házi segítői és ápolói szolgáltatásokra, közbiztonságra, kényelmes tömegközlekedésre, hogy csak a néhány legfontosabbat említsük. Szerencsére, a polgármesterek Amerika szerte rájöttek: ezek a városi fejlesztések nem halaszthatóak már sokáig. A józan belátást persze nagymértékben segítette az is, hogy az idősek arányának robbanásszerű növekedése azt is jelenti: a korosztály képviselőinek szavazati döntőek lehetnek, bármilyen politikai pozícióról van szó.