Biztosan többen elgondolkoztak már azon, hogy miért van az, hogy néhány embernek egy-egy munkahely önmagában véve sok, és teher és nyűg, mások viszont egyszerre több helyen is dolgoznak nagy kedvvel és örömmel. Hogyan csinálják? Nyilván a pénz, mint motiváló erő óriásit nyom a latba, azonban természetesen ez nem minden. Sőt!
A munkakörülmények, az hogy az ember szereti, amit csinál, és jóban van a kollégáival, a legfontosabbak közé tartozik. Mert nyilván vidámabban érkezik az ember a munkába, ha tudja, hogy úgy kezdi a reggelt, hogy ihat egy finom kávét/teát/elszívhat egy cigit a munkatársaival, és közben elmeséli az éppen aktuális vicces vagy kevésbé vicces történeteit. Kicsit feltöltődik, aztán nagyobb erővel vág bele a napi feladatba. Az meg, hogy mindezt esetleg több helyen, még több emberrel tudja megvalósítani, csak hab a tortán. Persze hosszú az út, hogy ide eljussunk, de a lehetetlen nem létezik. Kitartás kell, sok, és hit. Nyilván könnyű ezt mondani, és nehéz mindig újrakezdeni, vagy éppen kitartani, de ha az ember tudja, hogy mit szeretne elérni, és nem mókuskerékként tekint a mindennapjaira, akkor máris könnyebben megy a dolog.
Az első és legfontosabb, hogy kezdjük kicsiben! Koncentráljunk mindig az éppen előttünk álló feladatokra, és egyesével oldjuk meg őket. Persze legyen meg a távoli cél, de ne folyton a messzeségbe tekintsünk, mert akkor folyamatosan azon kesereghetnénk, hogy még sehol sem tartunk.
Örüljünk a napi teljesítményünknek! Még akkor is, ha esetleg a főnökünk nem dicsérte meg, vagy reagált az elvégzett feladatokra, tudjuk azt, hogy mit értünk el. Persze ez fordítva is épp ennyire igaz:
Ismerjük el, ha hibáztunk, vagy ha nem éppen úgy sikerült a dolog, ahogy szerettük volna! Nyilván nem szabad itt sem átesni a ló túlsó oldalára, és folyamatosan mentegetőzni, azonban mindenkinek lehet egy-két rossz napja, amikor nem úgy sikerülnek a dolgok, ahogy terveztük. Ettől függetlenül azonban a munka letételével fontos, hogy el tudjuk engedni a dolgokat, és tudjuk azt, hogy holnap új nap kezdődik, új lehetőségekkel.
Tartsunk szüneteket! Ha az ember cigizik, könnyebb felállni, és azt mondani, hogy ez most az én időm. De azoknak is fontos a felfrissülés, akik nem élnek e káros szenvedéllyel. Ilyenkor jön jól az például, ha meghallgatjuk a kedvenc zenénket, vagy elolvasunk egy-két cikket a neten stb. És ne érezzünk emiatt lelkifurdalást! Természetesen fontos az, hogy ezek az idők meghatározhatóak legyenek, és kereteket adjunk neki, hogy ne ússzunk el a munkával, de mennyire tud valaki hatékony lenni akkor, ha azt érzi, hogy tele van a feje, és csak 5 percre szeretne kikapcsolni?
Ezen kívül természetesen rengeteg olyan apró trükkel lehet segíteni saját munkánkat, amelyekkel segítenek abban, hogy a munkahely ne teher, hanem egyfajta kreatív tevékenység legyen.
