Boldog karácsonyt, Tamás!
Nemrég írtam Ivett-verset,
És hinnétek? Egy év eltelt…
Egyre többször jött a célzás:
„Idén is írsz, ugye, hékás?!?”
Tamásunktól rá a komment:
„Nem is adok más melót bent,
ha engem húzol, én nem bánom,
írhatsz bármit, de elvárom,
hogy szösszenet legyen megint,
vagy az ügyvezetés beint!”
Oké-oké, rendben srácok,
Hiszen én is erre várok.
S rettentőn szuggeráltam,
A cetlin az ő nevét hogy lássam.
Nemhiába volt a fókusz,
Bár nem vagyok pszichomókus,
Mégis bejött a vízió,
A májamnak most már hízni jó,
Hogy megszólíthatlak, Főnököm,
Nem kell hagynom a kőt kövön,
Felettesi engedéllyel
Szedhetlek hát szanaszéjjel!
Az ötletem máris tenger…
Lássuk, ki e remek ember,
Kis csapatunk team-leaderje,
S hogy indult a karrierje:
Veszprém-széli lakótelep,
Forró nyártól fő a szelep,
Olvad a talp az aszfaltra…
Hogy tegyen szert egy kis fagylaltra???
Tamás agya máris teker,
S míg más gyerek csak hever,
Napszámban szerzi a jég-bért
Krumplibogár-váltópénzért.
Gyümölcsét míg learatja,
A biznisz már beszippantja,
S folytatva a bevált mintát
Sorozatgyárt palacsintát.
Távozása máig rejtve,
Egy robbanás viszi Pestre,
Találgatja is a jónép,
Ki likvidálta a bódét?!?
Jöttek aztán szorgos évek,
Melyekre ha visszaréved,
Hárombetűs mozaikszók
Borítják a horizontot:
TQM, ISO és QPR,
BSC, QMS, KPI,
BMW… - de szép menet,
Már akár hepciás is lehet.
Eszményi világ, ha lenne
Ezek működnének benne:
Mindenki pontosan érkezne;
A zöldnél senki sem fékezne;
A 3G sose múlna;
A curling-kő hosszan csúszna;
Nem lenne banán, csak barack;
Magától nyomódna a PET-palack;
Húshoz szecska ’ab start’ menne,
Gomba sose lenne benne;
A bicikli nem áll fejre;
Rámelegítenek a tejre;
A kávéban tripla cukor ázhat;
Megtartja az aprót a mocskos állat;
A cigihez öngyújtó is járna;
És minden derékszögben állna;
Nem éget a kanna fogója;
Sorban áll a hűtőben a kóla;
A sörcsapban a ’refill’ örök;
Nem rak csípős szószt a török;
Szötty nélkül nem adják a halat;
A vitorla széltől dagad;
Nem tojik a tatra a sirály;
Ja! És Johnny Bravo a király!...
…Ilyen éveket kívánok,
Hogy nyugis legyen a világod,
És az anyós is legyen faja,
Hogy két oldalról dőljön a kaja!
S ha múlik a Jaguars sármja,
Biztosítsd be hosszútávra
- nehogy megkopjon a korral –
a Lorenzo von Matterhornnal!
S ha még itt a versem végén,
Nem alszol, mint a Duck Tévén,
Az ajándékhoz az ajánlás,
Reformprogram – bár kicsit más.
Mentholszipkát azér’ mégse
- Félek, neheztelnél érte -,
De ha mérges vagy, cigi helyett
Ezt vedd a kezedbe, ha lehet!
Úgy gondoltam, hogy ha kérnéd,
Rárakom pár ügyfél képét.
Mert ha ezen levezeted,
Blázból sem kell annyi Neked.
Jövő évet ha így kezdjük,
A stressz-faktort csökkenthetjük,
S lazán kívánhatok Neked,
Nagyon boldog ünnepeket!
Sok szeretettel:
Budapest, 2011. december 19.
