„Neets”. Már neve is van azoknak a 16 és 24 év közötti fiataloknak, akik nem járnak iskolába, nem dolgoznak, és nem vesznek részt semmiféle képzésben.  A számuk Nagy Britanniában megközelíti a félmilliót. A kutatások szerint  többségüknél a szociális képességek hiányoznak ahhoz, hogy munkát találjanak.

Ráadásul úgy tűnik, a probléma csak fokozódik, hiszen a felmérések szerint, aki 24 éves koráig nem teszi meg az első lépést a munkaerőpiacon, nagy valószínűséggel hosszú távon munkanélküli marad.

Pedig sokszor nem is a papírt, a képzettséget várnák el a munkaadók. Sokkal inkább a verbális és nonverbális kommunikációs képességeket. Ezek azonban úgy tűnik, hiányoznak ennél a korosztálynál. A gond nem csak az, hogy a mostani fiatalok szülei – tisztelet a kivételnek - a gyereknevelést elhanyagolták. Valószínű, hogyha az idősebb korosztályokat vizsgálták volna hasonló szempontból, hasonló eredményeket kaptak volna. A fejlett gazdaságú országokban azonban ma már nem az ipar vagy a mezőgazdaság az, ami az alacsonyabban képzett fiataloknak első munkahelyet tudna biztosítani, hanem a szolgáltató szektor. Itt viszont éppen ezek az alapvetően elvárt képességek.

A „neets”-ek helyzete  a szakértők szerint totálisan kilátástalan. Hiszen az elvárt szociális képességeket csak akkor tudnák fejleszteni, ha munkát kapnának. Munkát viszont nem kapnak ezek nélkül a képességek nélkül.

A jelenség nem csupán Nagy Britanniát érinti. Ezt bizonyítja, hogy az OECD „skills strategy” néven olyan programot indított, amelynek célja, hogy az oktatási rendszer és a hatóságok bevonásával fejlesztő programokat indítsanak, amelyek eltüntethetik a szakadékot a munkaerőpiaci igények, és a fiatalok szociális képességei között.