Mintegy 25 ezer önkéntes dolgozik Sochiban. A résztvevők számához képest sokkal többen, mint szoktak, mert téli olimpiáról van szó, és paralimpikonok is vannak.
Ilyen helyekre tényleg mindenkire szükség van. Nyolcezer ember az, aki szakemberként van ott, mint például az egészségügyi kisegítők és a tolmácsok. És 13 ezer úgynevezett általános önkéntes is van, ők azok, akik azt vállalták, hogy bármit elvégeznek, amire szükség van. Ez a kategória az érdekesebb, mert itt az egyetemi docenstől a profi takarítókig, minden szakma képviselteti magát.
Lássuk egy kicsit a számokat. Az önkéntesek Oroszországból és mintegy 66 országból érkeztek. A legtöbben az Egyesült Államokból, Ukrajnából Kanadából, összesen mintegy kétezren.
Az önkénteseknek jellemzően az előkészületekben van nagyobb szerepük egy olimpián. Amerikai diákok tömegével mennek ilyenkor a világ bármely tájára. No, nem azért, mert lógni lehet a suliból, hanem azért, mert ez a legkiválóbb hely a nyelvgyakorlásra. Igaz, az iskolák is elég liberálisak arrafelé. Bármilyen meglepő, de minden iskolából elengedték a diákokat egy hónapra Oroszországba. Mert volt egy 10 napos felkészítő is 17 városban Vlagyivosztoktól Szentpétervárig mindenfelé.
Állítólag soha nem volt még ekkora tolongás és túljelentkezés egy olimpiára, amekkora most volt. Az összes önkéntes már tavaly márciusban tudta, hogy mehet Sochiba, máskor már az ötkarikás játékok hivatalos megnyitója előtti hónapban is szoktak toborozni, mert nem telnek be a helyek.
A felkészülés el is kezdődött még tavaly júniusban. Ebben az első etapban Sochiról, az olimpia történetéről tanultak – ekkor még mindenki a saját országában -, hogy legyen egyáltalán fogalmuk arról, mire is vállalkoznak. Ez volt a felkészülésnek az „Én olimpiám” elnevezésű szakasza.
2013 szeptembertől decemberig tartott az „Én munkám” szakasz, ahol az önkéntesek az általános szerepekről és felelősségekről tanultak azon a területen, amelyre vállalkoztak, vagy amelyre beosztották őket. Ezek az önkéntesek többnyire a következő területeken dolgoznak: szállítás, egészségügyi ellátás, dopping kontroll, csapatok kiszolgálása, protokoll és tolmács, ceremónia, sajtó- és kommunikáció, paralimpikonok sajátos kiszolgálása.
És végül a felkészülés harmadik szakasza – már Oroszországban zajlott – néhány nappal a kezdés előtt, ahol azt láthatták, és elfoglalhatták helyüket ott, ahol dolgoznak most is.
Rengeteg külföldi fiatalt látni például, akik segítenek az idegeneknek. Helyszíni beszámolók szerint vicces, ahogyan egy amerikai útba igazítja az európait egy orosz városban.
Bármilyen furcsán is hangzik, az önkéntesek többsége 55 és 80 év közötti. Ők többnyire az eligazodásban segítenek, van, aki az utcán, és van, aki – a legjobbak - az olimpiai faluban, „ask me” kitűzővel.