1. 1886 május elsején dolgozók tömegei vonultak az utcákra Chicagoban, azt követelve, hogy a napi 12 órás munkaidőt 8 órásra csökkentsék. A tüntetéssorozat a következő napokban is folytatódott, mígnem május 4-én véres összecsapásokba torkollott a tüntetők és a rendőrök között. A több halálos áldozatot követelő zavargások Haymarket incidens néven vonultak be a történelembe. Május elsejét évekkel később, 1891-ben a II. Internacionálé II. kongresszusán nyilvánították a munkásosztály ünnepévé. Bár a munka ünnepe Amerikából ered, az Egyesült Államokban és Kanadában nem ezen a napon, hanem szeptember első hétfőjén tartják. Bár május elsejét több száz országban ünneplik, csupán körülbelül hatvanban számít hivatalos munkaszüneti napnak.
2. Az ENSZ Nemzetközi Munkaügyi szervezetének adatai szerint a világ 7 milliárdos népességéből 3 milliárd ember munkavállaló, és körülbelül 240 millió hivatalosan munkanélküli.
3. Ugyancsak az ILO adatai szerint a 2008-as válság ellenére a munkanélküliségi ráta világátlaga ebben a században 5,8 és 5,9% körül mozog. 2019-ig várhatóan ugyanez az arány marad, annak ellenére, hogy a munkanélküliek száma 61 millióval nő, és várhatóan 220 millió új munkahely jön létre.
4. Napjainkban becslések szerint 30 millióan élnek rabszolgaként, és körülbelül 32 milliárd dollár profitot termelnek az emberkereskedőknek.
5. A gyerekmunkások száma világszerte körülbelül 200 millió. Közülük 120 millióan kimondottan veszélyes munkát végeznek. Hetvenhárom millióra becsülik a tíz évnél fiatalabb gyerekmunkások számát.
6. A Világbank előrejelzése szerint az év végére 3,4 milliárd lesz a dolgozók száma. Közülük 2 milliárd férfi, 1,4 milliárd nő. 2030-ra az összes dolgozó száma meghaladja a 4 milliárdot, köztük a férfiak 2,4 milliárdan, a nők pedig 1,6 milliárdan lesznek.

Durva becslések szerint az átlagkereset világszerte havi 1200 dollár (325 000 Ft). Az átlag azonban megtévesztő, hiszen sok olyan ország van, ahol a havi kereset 100 dollár (kb. 27000 Ft) alatt van.