Alvászavar, alkoholizmus, drogfogyasztás, hiperaktív szoknyavadászat vagy impotencia, ezek a tünetek mind ugyanatól a problémábtól erednek, vagyis a folyamatos stressztől. A folytatás pedig a pánik, a memóriazavar, a teljesítménycsökkenés, szorongás, depresszió. A gazdasági recesszió idején senki nem csodálkozik azon, hogy a folyamatos stressz ilyen tünetekkel jelentkezik. A pszichológus ugyanakkor azt tapasztalja, hogy ma a korábbinál is több felsővezető, vezető és egyszerű alkalmazott teljesítménye, teljesítményromlása vezethető vissza a stresszre. Faludi Viktória szerint a legtöbben nem is tudják azonosítani a betegséget és ennek sok esetben az a vége, hogy a ma 40-es managerek eleinte kiégésre panaszkodnak, röviddel ezután pedig a karrierjük megroppan.

- Egy 40-es éveinek közepén járó felsővezető arról panaszkodott, hogy hajnali három körül gyakran felébred és utána nagyon nehezen tud visszaaludni. Amikor határidős feladata volt gyakran kivetre a veríték és indokolatlan rettegés lett úrrá rajta, amikor egy meetingen elő kellett adnia. Egyszer egy prezentációra készült, de mielőtt elkezdte volna hirtelen pánikroham fogta el, mentőt kellett hozzá hívni. Az orvosok megállapították, hogy a tünetei mögött szervi elváltozás nem található, a végső diagnózis: folyamatos stressz hatására kialakult pánikreakció.– mondta Faludi Viktória pszichológus.

A munkahelyi stressz a legritkábban marad a munkahelyeken. A feszültségcsökkentés egyik leghétköznapibb módja egy-két sör, ami hosszú távon észrevérlenül alakulhat át alkoholizmussá – mondta a szakember. Ugyanezt a célt szolgálhatják a különböző drogok is. A feszített munkahelyi gondokból a munkaidő végén sokan képtelenek rögtön átállni a a magánélet világába. A pszichológiában zsilipelésnek hívjuk azt az időszakot amíg a figyelem fókusza átterelődik a munkahelyi eseményekről a magánéleti történésekre. Van, aki otthon is folytatja a munkát, van aki, a munkahelyi problémák és megoldások körül keringő gondolatait nem képes leállítani, ‘pörög’, ez spedig okszor alvászavarhoz is vezethet. Ha a stressz állandósul, egy általános feszített kellemetlen érzés azaz a szorongás (félelemérzés, amelynek nincs tárgya) válik uralkodóvá. Az elszabadult, kezeletlen szorongás pedig mentális zavarokhoz vezethet. Az előbbi példám pont egy ilyen esetet írt le. Az egyik végső állomás pedig a kiégés, ami minden menedzser és minden munkáltató rémálma lehet: kedvetlenség, örömtelenség, motiválatlanság a munkahelyen, ez hosszútávon rengeteg kárt okoz egy szervezeten belül. De természetesen ez az egyén problémája legfőképpen: amikor már élete egyik színhelyéről a másikra nincs átmenet és feszültség ide-oda tevődik, amikor sem öröm, sem izgalom nem jellemzi a belső életet, biztosan segítségre lesz szükség, megelőzendő a súlyos testi betegségeket.

Sokan úgy beszélnek róla, mint civilizációs betegség, de valójában a gluténérzékenység és a ‘misztikus’ ételallergiák is a stresszre vezethetőek vissza. A puffadás, a reggeli hasmenés, székrekedés,a hasi diszkomfortérzet stb., kimutatható emésztőrendszeri elváltozások nélkül, mind mind a szorongásra azaz az ún. hasi pánikreakcióra utalnak. És ugyanez vonatkozik a vegetatív túlműködési jelekre is (magas vérnyomás, mellkasszorítás, fulladásérzet, nyelési nehézségek, izomgörcsök stb.), testi elváltozás nélkül ‘csak’ lelki eredetű probléma lehet.

- A stressznek ugyanakkor vannak olyan tünetei is, amelyekről a legtöbben nem is tudják, hogy a stressz következmémyei is lehetnek. Ilyenek a teljesítménycentrikus sportok, mint például a hétköznapinak hitt kocogás, futás – mondta Faludi Viktória. Persze sokan bevallják maguknak, hogy a stressz csökkentésében nagyon sokat segít nekik a sport, de ettől a sport még tünet marad a stressz pedig sztessz. Vagyis a probléma tüneteit lehet kezelni aktív sporttal, de attól még nem gyógyultunk meg, sokat segítenek, de nem ez a megoldás. Ismerjük a mozgás stresszoldó képességét. De egyre több példa van rá, hogy a sport nem szimplán egy szabadidős tevékenység, egy stresszoldó eszköz, hanem egy új teljesítmény, egy új bizonyítási terület, ami hasonlóan belső feszültségeket generál. Nem tagadható, hogy a sport, a fizikai aktivitás minden esetben jobb megoldás, mint az ivás, a drog, vagy a mértéktelen élvhajhászat.

Nagyon érdekes, hogy a munkahelyi nyomás mennyire másként hat a férfiakra vagy a nőkre. A teher alatt szenvedő férfiak gyakran panaszkodnak impotenciára, szexuális zavarokra. Van, aki abban a hitben él, hogy csak ez a probléma, aztán a beszélgetéseink során kiderül, hogy más szorongásos tünetek is színesítik a képet. És a stressz oldásával az impotencia is gyakran megszűnik. 50 éves menedzser, aki túl volt már az összes impotencianövelő beszedésén, és számos menedzserszűrésen már a korai klímaxba beletörődött állapotban jutott el hozzám. Biztos családi háttérrel egy a tulajdonosváltás előtti cég vezetőjeként kiderült, hogy az átmeneti állapothoz nem tud alkalmazkodni munkahelyén, nem ismert keretek és bizonytalan új szabályok lecsökkentették a teljesítményét a hálószobában is. A felismerés és az egyedi megoldáscsomag azonban megszüntette a panaszait. A férfiak ‘legkönnyebb’ tünete sokszor a szexuális zavar, hiszen itt teljesíteni kell, ezért az elvárások és a megfelelések erre a területre összpontosulnak. Habár

sokkal szerencsésebbnek hiszik magukat azok a férfiak, akik a hiperaktív szoknyavadászatban vezetik le a stressz okozta feszültséget - ami persze érthetően pozitív és társadalmilag pedig ‘elismert’ aktivitás -, de sokszor kompenzáló és menekülő tevékenységet rejt, tehát a háttérben nem bíztatóbb a jelenség, mint az impotencia, hosszú távon pedig egyenes út a kiégéshez.

A férfiakkal ellenétben a nők jobban bírják, vagy inkább jobban tűrik a stresszt. Látszólag. De mégiscsak elgondolkoztató az a tény, hogy a nők átvették a vezetést a szív-, és érrendszeri megbetegedésekben. A magyarázatok keresése már elindult, egyértelműen valahol a női szerepek kibővülésében és a túlzott tehervállalásban keresendő az ok.

A megoldás? Minden, ami segít: legfőképpen a probléma felismerésében, abban, hogy a szembesülést ne szégyenérzet és kudarc kísérje. A belátás maga már sokszor gyógyító is. A stressz nem betegség, nem valami ritka takargatnivaló gyengeség, hanem a szervezet egy reakciója, figyelmeztető jel, hogy a régi módszereink nem működnek, hogy új megoldásokra van szükség. De hogy miért is vagyunk stresszesek mi mindannyian emberek? Mert az életünk minden perce alkalmazkodás, egyre gyorsabb és változékonyabb ingerek kényszerítenek arra, hogy rugalmasan idomuljunk hozzájuk, sokszor pedig képtelenek vagyunk alkalmazkodni az állandó változáshoz, csupán azért mert nincs kellő tapasztalatunk és eszközünk, hiszen az evolúciós adottságainkat túl haladták az igények. A tehetetlenségünk maga a negatív stressz.