Az utóbbi évtizedekben szinte valamennyi, korábban „férfiasnak” tartott szakmában természetessé vált a nők jelenléte. A mérnöki szakma azonban egy azok közül, ahol a nők még mindig alulreprezentáltak. Sőt! A korábbi enyhe emelkedés után mostanában megint egyre kevesebben vannak.

Egy amerikai felmérés adatai szerint a szakmán belül mindössze 14%-os arányban képviseltetik magukat.

A kétezres évek első évtizedében a végzős mérnökhallgató nők aránya mindössze 5,2% volt, ami jóval alatta marad a 70-es, 80-as években mért adatoknak. 2009-ben a mérnöki alapképzésen végzett nők aránya 17,8% volt, ami a statisztikák szerint 15 éves mélypont. Az autómérnökök társasága az Egyesült Államokban 28 000 tagot számlál, közülük mindössze 1500, vagyis kb. 5% nő.

A nők aránya a különböző mérnöki képzéseken nagyon eltérő. egyrészt függ magától az oktatási intézménytől, másrészt a különböző mérnöki területektől. A világhírű MIT-n a legmagasabb a női hallgatók aránya, itt kb. 42%-ban képviseltetik magukat. Ugyanakkor kisebb egyetemeken kb. 15%-os az átlag. Mérnöknőket leginkább a vegyészet és a környezetvédelem területén lehet találni, míg az IT szektorban alig.

De miért nem választják a nők a mérnöki képzéseket? Egészen biztos, hogy nem a képességek hiánya miatt. A mérnökszakos egyetemista nők ugyanis legalább olyan jól teljesítenek, mint a férfiak, sőt, általában jobb eredménnyel végzik az egyetemet. Már a középiskolákban is eltűnt az a szakadék, amely korábban jellemző volt. Rengeteg lány választja a humán területek helyett a matematikát, fizikát.

Az ok tehát valószínűleg a társadalmi elvárásokban keresendő. Maga a tény, hogy a mérnökök többsége férfi, elég ahhoz, hogy a mérnöki pályát magát férfiasnak kiáltsák ki. A lányok nem látnak maguk előtt női példaképeket, a sikeres mérnök szinte mindig férfi. A másik ok, hogy a mérnökökre még mindig sokan úgy gondolnak, mint akik „kétkezi” munkát végeznek, így a szülők, tanárok ritkán bíztatják a lányokat.

Az is tény, hogy a mérnöki képzést kevesebb nő fejezi be, mint ahány elkezdte. Persze, igaz ez a férfiakra is, csak az arányok mások. A végzett nők jelentős része pedig – hiába a mérnöki diploma – végül egészen más területen helyezkedik el. Sokan hivatkoznak arra, hogy hiába teljesítettek jól, a „férfias” közegben egyedüli nőként, szinte folyamatosan ki voltak téve szexista megjegyzéseknek, sok esetben zaklatásnak.

„Az igazi változáshoz arra lenne szükség, hogy legyőzzük az előítéleteket, melyek szerint a mérnöki hivatás nem lányoknak való. Segíteni kell a nőket abban, hogy bízzanak magukban, igenis van keresnivalójuk a műszaki területeken” – nyilatkozta Betty Sahanahan, az amerikai Mérnőknők Szövetségének vezetője.

A tudomány, technológia, matematika területén dolgozó nők alacsony aránya persze nem csak az Egyesült Államokra jellemző. Ugyanez igaz Kanadára, Ausztráliára, az Egyesült Királyságra vagy éppen Magyarországra is.

A ManpowerGroup legutóbbi felmérése alapján a hiányszakmák globális és magyar toplistáján a mérnöki szakma bronzérmes. – mondta Szekeres Katalin a ManpowerGroup kiválasztási szakértője.

Ugyanakkor néhány ázsiai országban sokkal jobbak az arányok. Kínában például a mérnökök 40%-a nő, Indiában pedig az ezredforduló óta eltelt időszakban megduplázódott a mérnökhallgatók között a nők aránya. Eközben az Egyesült Államokban visszaesett, annyira, hogy alatta marad 13 muszlim ország – köztük Bahrain, Brunei, Libanon, Katar, Törökország és Marokkó átlagának.

Az is igaz persze, hogy Amerikában általában csökkent az érdeklődés a mérnöki pálya iránt. Míg az ezredforduló előtti időszakban az egyetemisták csaknem negyede választott mérnöki képzést, 2010-re kevesebb, mint 20%-uk. A munkaadók mostanra komoly mérnökhiánnyal kénytelenek szembenézni, és a jövőbeli kilátások még aggasztóbbak. A jóslatok szerint az Egyesült Államok, amely a tudományok és az innováció fellegvárának számított évtizedeken át, megfelelően képzett, elegendő számú mérnök nélkül elveszíti gazdasági vezető szerepét a világban.