Sötét képet fest a brit munkavállalók mentális egészségéről egy pár napja megjelent tanulmány. A 20 000 munkavállaló megkérdezésével készült felmérés szerint a 16 és 64 év közötti dolgozók kétharmada nem érzi magát mentálisan fittnek. Az így nyilatkozók ugyancsak kétharmada ennek okát a munkájában, a munkahelyi környezetben látja. Ugyancsak sokkoló, hogy szerintük a munkaadók több mint fele ez ellen semmit nem próbál tenni. A vezetőknek mindössze 22%-a nyilatkozott úgy, hogy részt venne olyan tréningen, amely segít észrevenni, és megoldani ezeket a problémákat. Ugyanakkor 63%-uk szerint az ő feladatuk az, hogy a cég érdekeit előrébb helyezzék, mint a dolgozók mentális egészségét.
Nem kell különösebben nagy üzleti gurunak lenni ahhoz, hogy rájöjjünk: ez rossz megközelítés. A dolgozók mentális egészsége nélkül aligha lehet fenntartható és egészséges ütemben növekvő céget építeni.
A mentális betegségek egyes számítások szerint évente csaknem 8 és félmilliárd font veszteséget okoznak az Egyesült Királyság gazdaságának. A depresszióra, kiégésre, stresszre visszavezethető hiányzások száma eléri a 15 millió munkanapot évente. Rengeteg – végül fizikai – megbetegedést okoz a túlórázás is, amelyet a munkavállalók azért vállalnak, mert attól tartanak, ha nem tennék, elveszítenék állásukat.
Bár összességében kevés olyan cég van, amely kiemelt figyelmet fordít a dolgozók mentális egészségére, azért napról napra egyre több akad. A Marks&Spencer nemrég 20 menedzserét küldte olyan hat hetes továbbképzésre, amelyen kifejezetten azt tanulták, hogyan tehetnek a munkavállalói stressz, a depresszió, a kiégés ellen. Egyszerű praktikákról is szó volt. Azóta például nem küldözgetnek a dolgozóknak hétvégé e-mail-eket, arra bíztatják őket, hogy a napi ügyekben inkább személyesen kommunikáljanak egymással, mint elektronikus üzeneteken keresztül. De korlátozták például a meetingek időtartamát is, és arra bíztatják a dolgozókat, hogy rendszeres időközönként tartsanak kis pihenőt, álljanak fel az íróasztalok mellől. Apróságok, de segítenek – vélik a szakértők.
Ez azonban önmagában kevés ahhoz, hogy a helyzet lényegesen megváltozzon. A mentális problémák még mindig tabunak számítanak. Ne beszél róluk senki, talán leginkább azért, mert az érintettek félnek a megbélyegzéstől - mondja Faludi Viktória pszichológus. Márpedig a szakértők szerint ezt az igencsak sokakat érintő „járványt” csak úgy lehet visszaszorítani és leküzdeni, ha nem félünk beszélni róla. Egyre többen vannak, akik érzik, hogy valami nincs rendben és a munkahelyi feszültségeik levezetésére elkezdenek sportolni, leggyakrabban futni. Ami jó dolog, de a problémát nem oldja meg, csak tünetileg kezeli. A stresszkezelő futásra jellemző, hogy hihetetlenül intenzív és egyre komolyabb teljesítményeket akar elérni az ember. Először csak egy kör, utána 5 majd 10 KM végül a maraton és a triatlon. A cegvezetőknek az ilyen és ehhez hasonló apró jelekből tudniuk kellene, hogy a munkatársaik, alkalmazottaik "bajban lehetnek". A stressz után aztán jön a szorongás és utána pedig amivel a stesszt, a szorongást még oldani lehet. Az alkohol, a drog, a gyógyszerek. A vége pedig sok esetben a depressszió. Faludi Viktória szerint ahogy az üzemorvosi vizsgálat kötelező, úgy kellene "kötelezővé" tenni a mentális állapot felmérését is, különösen olyan iparágakban, ahol a teljesítmény, a határidő, a szervezeten belüli megfelelés kényszere kimutatható.
