Mikor kell, vagy érdemes nemet mondani egy állásinterjún? Számtalan ilyen helyzet adódhat, még akkor is, ha az álláskereső már jó ideje nem talál magának munkahelyet. Vannak persze helyzetek, amikor érdemes kompromisszumokat kötni, de adódhatnak olyanok is, amikor az új állás egyáltalán nem jelentene megoldást a problémákra, csak növelné azok számát.
Fizetés, feladat, céges kultúra, előrelépési, tanulási lehetőség – ezeket mind érdemes megvizsgálni, mielőtt meghozzuk a döntést.
Mivel a mai munkaerőpiacon egyáltalán nem jellemző az, ami néhány évtizeddel ezelőtt még általános volt – vagyis, hogy az emberek az iskola elvégzése után bekerülnek egy munkahelyre, majd onnan mennek nyugdíjba – feltétlenül át kell gondolni azt, hogy a felkínált állás hogyan mutat majd az önéletrajzunkban, mit profitálhatunk belőle hosszú távon, milyen szakmai kompetenciákat sajátíthatunk el, milyen hasznos tapasztalatokat szerezhetünk. Ha már az első pillanatban egyértelmű, hogy semmiféle fejlődésre, előrelépésre nincs lehetőség, érdemes elgondolkodni azon, hogy az ajánlatra nemet mondjunk.
Fontos szempont a céges kultúra is. Van, aki szigorú, professzionális körülmények között, egy tekintélyelvű főnök vezetése alatt képes a legtöbbet kihozni magából. És vannak, akiknek fontos, hogy ne csak fogaskerekek legyenek egy gépezetben, kiélhessék a kreativitásukat, partneri viszonyt alakíthassanak ki a kollégákkal és a vezetőkkel, hiszen, amellett, hogy így érzik jól magukat a bőrükben, így válnak a cégnek is leginkább hasznára. A légkör a legtöbb esetben egyértelműen érezhető, ha belépünk egy irodába. De sokmindent elárul az interjúztató stílusa is. Ha van rá mód, érdemes a leendő kollégáknak is feltenni néhány semleges kérdést a munkahely stílusával kapcsolatban. Ha a felkínált munkahely hangulata homlokegyenest ellenkezik azzal, ahol kellemesen éreznénk magunkat, a „nem, köszönöm” a jó döntés.
Mielőtt a fizetésről alkudoznánk, érdemes tájékozódni, az adott iparágban, az adott munkakörben milyenek az átlagbérek. Ha az ajánlat az átlaghoz képest túl alacsony, értékeljük vészjelzésként! Manapság, amikor a cégek súlyos munkaerőhiánnyal küzdenek, általában olyan munkavállalót keresnek, aki hosszú távon, elkötelezetten dolgozik. Persze, ez nyilván nem jelent óriási, átlagon felüli fizetést. A túl alacsony ajánlat viszont két dolgot jelez: a cég maga nem áll túl stabil lábakon, illetve ők maguk is a gyorsan cserélődő munkaerővel számolnak. Vagyis az ilyen munkahelyen nem számíthatunk sem anyagi megbecsülésre, sem előrelépésre, fejlődésre.
Az sem mindegy persze, hogyan mondunk nemet. Lehet, hogy már az interjú első percében érezzük, itt nekünk nincs semmi keresnivalónk. Az általános udvariassági szabályok azonban ekkor is megkívánják, hogy ne pattanjunk fel a székből, és csapjuk be magunk mögött az ajtót. Ki tudja? Lehet még a cégnek egyszer számunkra vonzó ajánlata is.
