Energikus, stílusos és elmúlt hatvan. Az utóbbi években egyre szaporodik azoknak a hölgyeknek a száma, akik, bár elfogadják a korukat, azt, hogy „öregek” lennének, nem. Nem akarnak úgy élni, ahogy azt a társadalom jelentős része elvárja, hiszen tele vannak energiával, ötletekkel, tapasztalattal. Igényük van arra, hogy értelmes feladataik legyenek, hogy hasznosnak érezhessék magukat. És nem fogadják el azt sem, hogy nőnek lenni kor kérdése lenne.

A mai hatvanasok életük során hihetetlenül sok változást láttak, rengeteg történelmi fordulatnak voltak tanúi, résztvevői. Ők azok, akik a 60-as években a beat kultúra megszületésénél jelen voltak, akik a 70-es évek békemozgalmait vezették, akik a felszabadult 80-as években élték legaktívabb időszakukat, aki szembesültek a 90-es évek kihívásaival, és akik az ezredforduló után – még mindig a legaktívabb középgeneráció képviselőiként, elsőként váltak a digitális forradalom eszközeinek felhasználóivá. Nem csoda hát, hogy mások, és mások is akarnak lenni, mint a korábbi hatvanasok.

Az interneten több olyan közösség is működik, amely a születési év szerint „idős”, ám mentalitásuk, életmódjuk alapján nagyon is „fiatal”, aktív nőket hozza össze. Ilyen például a „Sixty and Me” közösség a facebookon, amelynek tagjait arról kérdezték, milyen sztereotípiákkal kell nap mint nap megküzdeniük.

1. tévhit: Beszűkül a világ

A leg általánosabb tévhit az, hogy hatvan fölött a nők világa beszűkül, visszavonult, csendes életre vágynak. Nyugdíjba mennek, és ezzel száműzik magukat a társadalmi életből, a négy fal között élik mindennapjaikat, idejüket pedig a háztartásnak és a sorozatnézésnek szentelik. Ezzel szemben a valóság az, hogy hatvan fölött sokak számára éppen hogy kinyílik a világ. Sokan ilyenkor kezdenek új karriert, találnak új hobbit, írnak, alkotnak, kezdenek utazgatni olyan helyekre, ahov korábban, a munka mellett idő hiányában nem jutottak el. Súlyos tévedés, hogy a világra való nyitottság, az érdeklődés a korral elmúlik. Igenis megmarad, a különbség csupán annyi, hogy van idő arra, hogy ezt intenzíven meg is éljék.

2. tévhit: Elveszett ambíciók

Sokan gondolják, hogy 60 fölött a nőkben már nincs semmi ambíció, nem vágynak arra, hogy valami új dologba kezdjenek, képtelenek rá, hogy új dolgokat tanuljanak, lépést tartsanak például a számítástechnika gyorsan változó világával. Erre a tévképzetre rengeteg olyan 60 feletti nő az élő cáfolat, aki dolgozik, és szakmájában ma is a csúcson van. De nem csak ők! Évről évre nő azoknak a száma – és itt a hölgyek vannak többségben – akik nyugdíjba vonulásuk után újra iskolapadba ülnek, egyetemre járnak, továbbképzik magukat, vagy éppen valami teljesen újat tanulnak, ami talán mindig is érdekelte őket, de munka és család mellett eddig kimaradt az életükből. És még egy tény: az ötven feletti nők az a demográfiai csoport, amelyben a legdinamikusabban nő a Skype használók száma. Többnyire azért, mert így a legegyszerűbb kapcsolatot tartani a gyerekekkel, unokákkal. Vagyis egyértelmű, hogy az újdonságokra való nyitottság, a tanulás képessége nem tűnik el varázsütésre a korral.

3. tévhit: „Öreg, láthatatlan, haszontalan”

Főleg a munkaadókra, munkaheyi közösségekre jellemző ez a fajta hozzáállás. Aki így gondolkodik, figyelmen kívül hagy néhány fontos tényt: az idősebb munkavállalók rengeteg tapasztalattal rendelkeznek. Hozzászoktak az állandó változáshoz, így az alkalmazkodás nem jelent számukra gondot, ha új kihívással kell szembenézniük, nem rettennek meg, hiszen karrierjük korábbi éveiben számtalanszor kerültek már hasonló helyzetbe. Ráadásul azt sem kellene elfeledni – főleg a fiatal nőknek nem – hogy ha ez a korosztály nem taposta volna ki előttük az utat, most is rengeteg zárt ajtóba ütköznének. Vagyis az, hogy nőként szakmai sikereket érhetnek el, jórészt a mai hatvan pluszos generációnak köszönhető.

4. tévhit: Szex? Az elmúlt...

Ha a média által közvetített képre hagyatkozunk, valószínűleg a 29. életév a szex felső korhatára. Ezen túl a nők elveszítik érdeklődésüket a másik nem iránt, megszűnnek „nőnek” lenni, csak mindent takaró, pasi-riasztó ruhákat hordanak, valaha volt vonzerejüket pedig örökre maguk mögött hagyják. A valóságban a szerelemre, románcra, a szexre való igény nem múlik. A 60 fölötti nők is szeretnek szépnek, vonzónak, divatosnak látszani. Szívesen randiznak, élvezik a társaságot, fontos számukra az intimitás. Az más kérdés, hogy már nem érdeklik őket azok a kapcsolatok, amelyekért túl sok áldozatot kell hozni, és a lécet is magasra teszik. Tapasztalataik alapján már el tudják dönteni, mi az, ami igazán fontos számukra, és hogy egy kapcsolat megéri az erőfeszítést, vagy sem. Egy biztos, a szikra megmarad.

5. tévhit: Divat? A fiatalok kiváltsága

60-on túl tilos a farmer, nincsenek élénk színek, a nőies cípőket felváltják a slattyogós papucsok. Vagyis egy „idős” nő öltözzön úgy, hogy észrevétlen maradjon. Ne sminkeljen, ne akarjon divatos frizurát. Rejtse el a nőiességét, titkolja vonzerejét. Közben persze az a vicc, hogy a fiatalok körében is egyre népszerűbb az ezüstös őszre festett haj. A stílusos nők azt vallják: nem letagadni kell a kort, hanem büszkén vállalni. Az ápolt ősz haj lehet szexi. Egy jól szabott farmer nem csak kényelmes, de csinos is. Egy pink blézer vagy egy türkiz sál vonzza a tekinteteket. Egyszóval: beszürkülni tilos, és bár az aktuális divat feltételek nélküli követése kortól függetlenül csúnya bakikhoz vezethet, a trendeket jó móka nyomonkövetni, és kiválasztani a stílusunkhoz illő elemeket.

6. tévhit: Nincs véleményük, képtelenek hallatni a hangjukat

Hogy pont nekik ne lenne véleményük? Hogy pont ők ne tudnk hallatni a hangjukat? Hát kik voltak azok, akik a 60-70-es években áttörték az évszázados korlátokat és előítéleteket? Kik voltak, akik a 80-90-es években a gazdasági élet, a politika csúcsára jutottak nőként? A mai hatvan pluszosok bőven bebizonyították, hogy van bennük bátorság, hogy képesek kiállni önmagukért, hogy nem hajlandóak véka alá rejteni a véleményüket. Ez most is így van. Példaképek lehetnek a következő generációk számára.