A demencia szörnyű állapot. Annak, akit érint, és annak, aki végig nézi, hogy családtagja hogyan épül le szellemileg, hogyan veszíti el a kapcsolatot a külvilággal. Egyes statisztikák szerint a fejlett országokban, ahol az egészségügyi ellátás színvonala magas, a demencia mára vezető halálokká vált, megelőzve például a szív- és érrendszeri megbetegedéseket, sokszor ugyanis ez az állapot vezet például végzetes balesetekhez.

A kegyetlen betegség képes eltörölni egy teljes élet tapasztalatait, tudását, szinte kiradírozza a személyiséget. A családtagok ilyenkor tehetetlenül nézik, hogy elveszítenek valakit, miközben fizikailag velük van. A betegek depresszióssá, ingerlékennyé, agresszívvé válnak, végül azokat sem ismerik fel, akik egész életükben velük voltak, akiket a legjobban szerettek és akik a legjobban szerették őket.

A TribeMix nevű cég marketinggel foglalkozik, a virtuális valóságot alapvetően reklámeszközként használja. Alex Smale azonban korábban egy számítógépes játékokat fejlesztő vállalkozás művészeti vezetője volt. Személyesen tapasztalatokat szerzett a demenciáról, amikor egy kilencven év fölötti, baráti házaspár leépülését kellett végig néznie.

„Két évvel korábban még mindketten aktívak voltak, sétáltak a városban, bevásároltak. Aztán hirtelen elvesztették az önbizalmukat, és már ki sem mozdultak a házból. Úgy próbáltunk egy kis örömet csalni az életükbe, hogy egy tablet és a Google Street View segítségével „visszavittük” őket régi nyaralásaik helyszínére. Látva az örömüket, arra gondoltam, miért ne használnánk az Oculus Riftet (ez egy olyan „szemüveg”, amelyen keresztül részesei lehetünk a virtuális valóságnak, és a 3D-s képek mellett hangélményt is nyújt). Úgyhogy terveztem nekik egy egyszerű tengerparti jelenetet erre az eszközre.”

A kísérlet sikeres volt, így az ötlettel Smale felkeresett egy kifejezetten demens idősek számára fenntartott otthont, ahol szerencsére tárt karokkal fogadták. Bár Smale korábban nem tudott túl sokat a betegségről, itt szakemberek segítették, támogatták az ötlet fejlesztését.

A 360 fokos videók és fotók helyett 3D-s grafikákat használnak. Ezek ugyan nem olyan valósághűek, azonban kontrollálhatónak tűnnek az idősek számára, nem rémítik, vagy zavarják össze őket. A demens emberek reakciói kiszámíthatatlanok, ezért a jelenetekben nincsenek hirtelen változások, erős hangok. Egyszerűen kellemesek, ellazítanak.

Ahogy a videon is látszik, az idősek jól reagálnak a kísérletre. Mosolyognak, nevetnek, énekelnek, ellazulnak. Ez azonban csak a jéghegy csúcsa. A virtuális élmények hatására sokkal kommunikatívabbá válnak, sikerül felidézniük rég elfelejtettnek hitt élményeket.

„A demens emberek gyakran zavarodottak, lehangoltak. Ezért szinte lehetetlen őket kimozdítani a megszokott környezetükből. Így ahelyett, hogy őket vittük volna vissza a valóságba, az általuk szeretett valóságot vittük el nekik.”

A demencia gyógyításában az egyik legnagyobb kihívást az jelenti, hogy a betegséget túl későn ismerik fel és kezdik kezelni. Sokáig nem ismerik fel, a betegek pedig, amíg tudják, titkolják, mert egyszerűen szégyellik. A megelőzés. a kúra eddig gyógyszeres kezelésből és az agy edzéséből állt. A virtuális valóság segítségével azonban érzelmi reakciókat lehet kiváltani.

A virtuális valóssággal kapcsolatos kutatásokba mostanra egy orvoscsoport is beszállt, és reménykeltőnek találják az eredményeket.

„Bízom benne, hogy a kutatások pozitív eredményt hoznak. Jó lenne, ha a virtuális valóság segítségével csökkenteni lehetne például a szükséges gyógyszerek mennyiségét. Már eddig is rengeteg olyan esetet láttunk, amikor régi emlékek élénken visszatértek. Sokszor előfordul, hogy amikor fél- vagy egy óra után leveszik a szemüveget, saját, gyermekkori emlékeikről kezdnek beszélni. Fantasztikus ezt látni!”