Minden, amit 50 felet tudni érdemes

Silver Fox

60 pluszos hölgy keres…

Társkeresés 60 felett

2018. január 31. - nagymenő

Randiznék, de 40 év kihagyás után azt sem tudom, hogy kell! Kevesen merik kimondani, annál többen gondolják. Régen természetes volt, hogy ha valaki több évtized után elvesztette házastársát, egyedül maradt, szomorú özvegyként élte tovább életét, akár 10-20 éven keresztül. Egy válás után, ha a nő 50-en, 60-on túl volt, furán néztek rá, ha újra „bepasizott”, miközben a társadalom számára elfogadható volt, ha az ex-férj egy évtizedekkel fiatalabb nővel kezdett új életet.

A növekvő átlagéletkornak, az „öregkor” eltolódásának és a kevésbé rigorózus társadalmi elvárásoknak köszönhetően ma már nem számít „cikinek”, megvetendőnek, ha valaki ötvenen, hatvanon vagy akár hetvenen túl kezd ismét partnert keresni. Az idők változnak, akár évtizedekkel is tovább élünk, mint elődeink, fittebbek, energikusabbak vagyunk. Kortól függetlenül pedig az emberi természet más csak olyan, hogy félünk a magánytól, nem szeretnénk egyedül maradni, vágyunk egy megértő társra, akivel tudunk együtt nevetni, programokat csinálni, nagyokat beszélgetni és esténként összebújni. Mert – hiába éljük a sugardaddyk és pumák korát – a többség számára, legyenek nők vagy férfiak, mégiscsak ez a fontos.

De hol találjon társat egy nyugdíjas? Gond egy szál se, ugyanezt a kérdést azok is felteszik, akik húszas-, harmincas éveikben járnak, és még nem találták meg az igazit. És végül mit csinálnak? Online ismerkednek. Rengeteg társkereső oldal működik, köztük több olyan is, amely kifejezetten erre a korosztályra specializálódott. Mer bár a magány ellen éppúgy küzdünk, mint a fiatalok, a társkeresés ebben a korban már egy kicsit másként működik.

„Ebben a korban.” Furán hangzik elsőre, de a kor egy bizonyos idő után sokkal kevésbé számít! Míg az ifjú társkeresők többsége igen szűk korosztályban keres, mondjuk 20-25 év között, idősebb korban sokkal kevésbé számít az évek száma. Fontosabb, milyen formában vagyunk, mennyire vagyunk egészségesek, milyen aktivitásokat kedvelünk. Mondjuk egy 65 éves, jó kondiban lévő nő, aki imád túrázni, biciklizni, a vele egyidős, kanapén heverésző, otthonról ki sem mozduló, éppen csípőprotézisre váró férfi helyett szívesebben választ akár egy tíz évvel idősebbet is, ha az hozzá hasonlóan sportos alkat. De az is lehet, hogy egy néhány évvel fiatalabb férfi találja meg benne az ideális társat.

Ahogy az évek száma, a külső sem elsődleges szempont. A társkereső oldalakon az első, ami a szemünkbe ötlik, a fotó. Sokan csak ezek alapján döntenek, el sem olvassák a szöveget. Fiataloknál jellemző, hogy számtalan, a külsőre vonatkozó filtert állítanak be kereséskor. Meghatározzák, az illetőnek milyen színű legyen a haja, a szeme, hány centi a magassága, hány kiló a súlya stb. Ne áltassuk magunkat: az ápoltság, az igényesség, a jó megjelenés fontos, de idősebb korban az emberek többsége már belátja: nem attól lesz valaki kedves, szeretetteljes, szórakoztató, gondoskodó társ, hogy úgy néz ki, mint egy modell. Lehet persze, hogy ennek az az oka, hogy idővel mindannyiunk szépsége megkopik kissé, de legalább próbáljunk hinni abban, hogy a kor bölcsebbé, tapasztaltabbá tesz, és a külsőségek helyett végre a személyiség is számít.

Azok az oldalak, amelyek nem kifejezetten szexpartner keresésre szakosodtak, többnyire azzal kecsegtetik ügyfeleiket, hogy náluk megtalálják életük szerelmét, aztán jön a pompás esküvő, majd boldogan élnek, míg meg nem halnak. Biztosan van persze ilyen is. Meg biztosan vannak, akik erre vágynak. Sokan meg nem. Az idősebbek nagy része alapvetően társaságot keres. valakit, akivel el lehet menni vacsorázni, színházba. Valakit, aki figyel rá, aki törődik vele. Valakit, akivel lehet kirándulni, utazgatni. A kölcsönös vonzalom, a romantika, a flört mindenkinek jól esik. És van, akinek ennyi elég is. Meg van, akinek nem. Az online társkeresők igényei, vágyai széles spektrumon mozognak. Bármily meglepő, az idősebbeknél a házasság igen ritkán elvárás.

Nagy különbség a fiatalok online partnerkeresésével szemben, hogy az idősebbek, ha valaki szimpatikus nekik, hanyagolják a chatet, sms-t, inkább élő szóban kommunikálnak. Igen, ez a korosztály még a hagyományos módon használja a telefont: beszélget. Lehet, hogy csak nekünk tűnik így, de hangszínből, hanglejtésből, fogalmazásból sokkal könnyebben dekódoljuk, hogy valakivel érdemes-e személyesen is találkoznunk, mint rövidítésekből és hangulatjelekből.

Ha túl vagyunk az online ismerkedésen, a telefonbeszélgetéseken, és úgy érezzük, hogy érdemes személyesen is találkozni, jöhet az első randi. De hol? Egy elegáns étteremben? Akár be is jöhet, de mi van, ha mégsem? Hosszú, kínos csendek, amikor csak azt halljuk – mert ilyenkor mindenre élesebb a fülünk – hogy a partnerünk szürcsöli a levest. Innen nehezebb gyorsan, angolosan távozni. Egy cukrászda? Kicsit retró, de hát mi sem vagyunk már mai csirkék. A legtöbb cukrászda viszont arra lett kitalálva, hogy megegyük a sütit, és induljunk is tovább. Vagy az asztalok vannak túl közel egymáshoz, és végig kínosan feszengünk: vajon mindenki hallja, mit beszélünk? Mindenki látja, hogy ez egy első randi?

Egy ismerősöm igencsak szokatlanul oldotta meg a problémát: a pesti bulinegyed egyik romkocsmájába hívta délutáni kávéra a jelölteket. Itt nincs feszengés. Mindenki elengedheti magát. Délután tömeg sincs, úgyhogy akad egy sarok, ahol nyugodtan lehet beszélgetni. Az amúgy hatvanon túli hölgy szerint ebben a környezetben tökéletesen lemérhető, hogy valaki mennyire nyitott az újra, képes-e alkalmazkodni, van-e benne kíváncsiság, tudja-e, akarja-e élvezni az életet, mennyire emlékszik a saját fiatal korára – hiszen a mai hatvan pluszos generáció nem a sötét középkorban, hanem a beatkorszakban volt fiatal.

Neki bejött. Nem elsőre. Sok kínos, vicces pillanatot élt meg, de legalább addig sem unatkozott.

Hol élnek a világ legboldogabb nyugdíjasai?

2018. január 29. - nagymenő

Az ENSZ 2011 óta minden évben megjelenteti felmérését a világ legboldogabb országairól. Ebben, ellentétben a szigorúan pénzügyi és gazdasági szempontú mutatókkal azt vizsgálják, hol a legelégedettebbek az emberek az életminőségükkel, amelybe az anyagi biztonságon túl a szociális és egészségügyi ellátás, az oktatás, a társadalmi szolidaritás, a környezet állapota, és még számtalan más tényező tartozik.


A Columbia Egyetem kutatói most szűkítették kicsit a kört, és azt vizsgálták, hol a legjobb az időseknek. A kutatók által kidolgozott rendszer azt is tökéletesen megmutatja, mely országok azok, amelyekben a legjobban alkalmazkodnak az egész fejlett világban súlyos problémát jelentő demográfiai trendre, vagyis a társadalom elöregedésére,


Az index olyan gazdasági és társadalmi mutatókból áll, amelyek összesítve jól tükrözik az idősek státuszát és jóllétét az adott országban. Vizsgálták például, hogy az idősek mennyire aktív tagjai a társadalomnak, mekkora a társadalmi összetartás. További szempont volt a jóllét, a testi-és lelki egészség, a méltányosság és a biztonság.


A listát Norvégia vezeti, a második Svédország, míg a bronzérmes az Egyesült Államok. A negyedik helyen Hollandia végzett, míg az ötödiken Japán.

idosindex.png


Érdekesség, hogy az általános boldogságindex 2017-ben szintén Norvégiában volt a legmagasabb, ám ezen a listán a TOP 10-be az idősek boldogságlistáját vezető öt országból mindössze a három európai tudott bekerülni.
Az idősek életminőségét összesen 18 országban vizsgálták. Szomorú tény, hogy az utolsó helyet 23,5%-os mutatóval Magyarország szerezte meg. (A győztes Norvégia mutatója 65%.) Az általános listán Magyarország 155 ország közül a 75 helyen végzett.

Keresztrejtvény? Akár az orvos is felírhatná!

2018. január 26. - nagymenő

Bár az okostelefonokra letöltött játékok egyre inkább háttérbe szorítják a hajdan oly népszerű keresztrejtvényeket, érdemes újra újságot és tollat ragadni, a tipikusan unaloműzőnek tartott játékról ugyanis bebizonyították: komoly egészségügyi előnyei vannak.

older_woman_solving_crossword_puzzle_jpg_838x0_q67_crop-smart.jpg


Javítja a közérzetet

Amikor az utolsó négyzetbe is bekerül a megfelelő betű, különös elégedettséget érzünk. Talán elsőre lényegtelennek tűnik, de egyáltalán nem az! Ilyenkor a szervezetünkben termelődő dopamin okozza a kellemes érzést. Anélkül, hogy stimulálnánk az agyunkat, a dopamin szint csökken, hiánya pedig apátiához, depresszióhoz vezet.

Csökkenti az Alzheimer-kór és a demencia kialakulásának veszélyét

Bizonyított, hogy a folyamatos mentális stimuláció segít megelőzni az időskori neurológiai problémákat. Nem titok, az időskori hanyatlás a legtöbb embernél akkor kezdődik, amikor abbahagyja a munkát, unatkozik, egyedül van. Az olvasás, a rejtvényfejtés a magányra és az unalomra is jó orvosság.

Csökkenti a stresszt

A keresztrejtvényfejtés szórakoztat és leköti a figyelmünket, így eltereli a gondolatokat a mindennapi nyomasztó problémákról. Az olyan, gondolkodást igénylő tevékenységek, mint a rejtvényfejtés vagy a sakk sokkal pihentetőbbek, mint például a tévénézés.
Segít szinten tartani a verbális képességeket
Megfigyelhető, hogy aki sokat van egyedül, egy idő után nehezebben kommunikál, keresi a szavakat, megfelelő kifejezéseket. A keresztrejtvény abban is segít, hogy szókincsünket szinten tartsuk.

Kiváló társasági szórakozás
A rejtvényfejtést általában magányos tevékenységnek tartjuk. De próbáld ki egyszer párosan, vagy csapatban! A közös gondolkodás, élmény, csapatmunka növeli a gondolkodás sebességét, javítja a kommunikációs képességeket, nem utolsó sorban pedig szórakoztató.

A kertészkedés a legjobb fitness!

2018. január 25. - nagymenő

Egy amerikai tanulmány szerint a kertészkedés az a mozgásforma, amely a legjobb hatással van az idősebb korosztályhoz tartozó hölgyekre.

A kutatás során olyan hölgyeket vizsgáltak, akik legalább hetente kétszer 50 percet kertészkedéssel töltöttek. Mindössze 7 hét után a résztvevők derék- és csípőbősége csökkent, az állóképességük nőtt. Javult a kedélyállapotuk, fejlődött a problémamegoldó képességük és a kézügyességük. A nem kertészkedő kontrollcsoport tagjainál nem volt kimutatható fejlődés egyetlen területen sem.

A nyugdíjasok többsége a nap 80%-ában ül. Egy új kutatás szerint azonban, ha legalább hetente kétszer 50 percet palántázással, növények ültetésével, viráglocsolással töltünk, drámai mértékben javíthatunk az állóképességünkön, kitartásunkon és az agyműködésünkön. Sőt! Hét hét után éppen a legkritikusabb testrészeknél, vagyis a has- és csípőtájékon figyelhetünk meg fogyást.

ker.jpg

A kutatók egy idősotthonban rögzítették megfigyeléseiket. A bentlakó hölgyeket két csoportra osztották. Míg 24-en heti két alkalommal kertészeti foglalkozásokon vettek részt, 26-an – ők voltak a kontroll csoport – kimaradtak belőle.

A program indulása előtt mindkét csoport tagjait alaposan megvizsgálták, hogy aztán a hét hetes program után az előtte-utána eredményeket össze tudják hasonlítani.

Az első csoportba tartozók olyan feladatokat kaptak, mint a kerttervezés, ágyások kialakítása, növényjelölő táblák készítése, növények átültetése, gyomlálás, locsolás vagy éppen virágcsokrok kötése és kerti party szervezése.

A feladatokat úgy határozták meg, hogy alacsony, illetve közepes intenzitású fizikai aktivitást kívánjanak a résztvevőktől.

Annak ellenére, hogy a programban a hangsúlyt nem az intenzív, megerőltető mozgásra fektették, 15 hét után a résztvevők mindannyian fogytak, míg a kontroll csoport tagjainak csípő- és derékbősége ez idő alatt is gyarapodott.

A kertészkedő nők izomtömege a program idején nem csökkent, míg a kontroll csoport tagjainál mérhető volt az izomtömeg veszteség.

A nyugdíjas, az új csodafegyver?

Tények és tévhitek

2017. november 16. - nagymenő

Amennyire leírta a magyar munkaerőpiac a szenior korosztályt az elmúlt évtizedekben, most a nyugdíjas szövetkezetek létrehozásával annyira fel is kapta. A munkaadóknak alapvetően másként kell gondolkodni a szenior korosztályról, alkalmazkodniuk kell az igényeikhez, és a folyamatok átszervezésével el kell tudniuk érni, hogy nem minimálbéres pozíciókban, hanem magasabb hozzáadott értéket előállító munkakörökben foglalkoztassák a szeniorokat.

Három évvel ezelőtt, mikor elkezdtünk nyugdíjas munkavállalókkal foglalkozni, kézenfekvőnek tűnt, hogy onnan enyhítsük a hiányt, ahol többlet van. A munkaadók eleinte idegenkedtek, nem értették, hogy a diák munkaerőt miért akarjuk nyugdíjasokra váltani. Később a tapasztalataik alapján belátták, hogy a szeniorok precízebbek, pontosabbak, lojálisabbak, mint például az y, z generációs diákok. Saját méréseink igazolják, hogy monoton munkafolyamatok ellátásában a szeniorok teljesítménye jobb. 

Tárgyalásainkon gyakran találkozunk azzal a tévhittel, hogy a szeniorokat „olcsó munkaerőnek” tekintik a munkaadók, de tévednek. Nem szabad így gondolni rájuk! A nyugdíjasok foglalkoztatása más munkaadói gondolkodást igényel, meg kell találni a feladatot számukra, amihez lehet, hogy a folyamatokat át kell alakítani, de ha sikerül megtalálni a helyüket a rendszerben, akkor már nem lehet különbséget tenni a szeniorok és a 30-40-es korosztály munkája, a munkájának az értéke között.

Rugalmasak és nincs karriertervük

Országos reprezentatív kutatásunkból tudjuk, hogy Magyarországon körülbelül 150 ezer olyan nyugdíjas munkavállaló van, aki hajlandó és képes is dolgozni. Első hallásra talán kevésnek tűnik, de ez egy Pécs nagyságú város lakóinak a száma. Ők egészen más céllal dolgoznak. Karriertervük már nincs, de például sokkal rugalmasabbak, akár a négy vagy hat órás, vagy akár a heti egy-két napos munkavállalásban. Tökéletesen alkalmasak önálló munkavégzésre és jó szervezők.

Tudomásul kell ugyanakkor venni, hogy a terhelhetőségük a korral együtt változik, ezért már nem alkalmazhatóak minden pozícióban. Ezért nagyon fontos a toborzás és kiválasztás folyamata. Tapasztalatból tudjuk, hogy más kommunikációs csatornákat használnak, esetükben az online nem mindig alkalmazható, a személyes kapcsolatnak sokkal nagyobb szerepe van. Mind a munka, mind az ajánlás bizalmi kérdés. Ugyanakkor azt is látjuk, hogy a kiválasztásnak sokkal fontosabb szerepe van, hiszen csak azokat a szeniorokat szabad jelöltként ajánlani, akik valóban el tudják látni a feladatot.  

Munkaadói oldalon pedig a kedvező adózás miatt is indokolt lehet ez a választás. A nyugdíjas szövetkezet egy jó eszköz, de nem az új „jolly joker” a munkaerő-piacon. Sokan úgy értelmezik a nyugdíjas szövetkezeteket, mint az iskola szövetkezeteket. Ha csak jogi, munkajogi értelemben nézzük, még akár igaz is lehet. Más tekintetben viszont ez nem igaz. A nyugdíjasok foglalkoztatása sokkal több, mint rövidtávú árelőny. Sokkal több potenciál van ebben a korosztályban, mint sokan gondolják.

Amit hiába várunk a fiataloktól...

Amit az elmúlt három év során megtapasztaltunk az az, hogy a nyugdíjasoknak idejük van, amit szeretnének értelmesen eltölteni, aktívak, amire lehet építeni, és van havi fix bevételük, a nyugdíj, amit viszont nem szeretnének elveszíteni. Nyitottak mindenre, ami beilleszthető az életükbe, hajlandóak dolgozni, főleg, ha jó a társaság és jó a feladat, nyitottak arra, hogy új dolgokat tanuljanak, viszont nem szeretnek sokat utazni. Nem akarnak minden  áron dolgozni, viszont olyan skill, képesség, tudás megtalálható a nyugdíjasoknál, amit a piac a fiatalabb korosztályokban szinte hiába keres. Ez pedig a szervezés, problémamegoldó gondolkodás, és nem utolsó sorban a tapasztalat. 

A Silver Fox Hungary legfiatalabb munkavállalója 55 éves, a legidősebb pedig 80 éves. A legalacsonyabb végzettség a 8 általános, a legmagasabb az egyetemi doktorátus. A paletta tehát minden tekintetben színes, alapvetően a munkaadók nyitottságán múlik, hogy ezt az eddig elfeledett, ám annál tapasztaltabb korosztályt újra felfedezzék, tehetségüket, szorgalmukat a munkaerőpiac értékelje, használja. Most a piacon a sor, hogy megtanulja kiaknázni a szenior korosztályban rejlő lehetőségeket.

 

Rudi Péter, munkaerő-piaci szakértő
süti beállítások módosítása