Még a nyár legelvetemültebb rajongói is azt mondják: ez már sok! Főleg, ha az embernek nap mint nap be kell járnia a munkahelyére. Persze attól is függ, mi az a munkahely. Vannak olyanok, ahová kifejezetten üdítő bejárni, míg másokat leginkább a pokol legmélyebb bugyraihoz lehet hasonlítani.

Egy úszásoktatónak kétség kívül jobb ilyenkor a munkahelyén, mint otthon, a négy fal között. Medencében vagy a partján – mindenki erre vágyik ilyenkor.

A fagylaltkészítők sem panaszkodhatnak – legalábbis kevesebbet, mint az átlag. A munkahelyük hűtött, ráadásul belülről is hűthetik magukat egy kis kóstolóval.

Hogy irodában dolgozni, adatokat rögzíteni vagy éppen álló nap telefonhívásokra válaszolni unalmas? Lehet. De azért nem rossz ilyenkor egész nap egy légkondis helyiségben ücsörögni.

A delfin trénereket a legtöbben az év minden napján irigylik. Ilyenkor viszont duplán. Munkaköri kötelességük egész nap a medencében úszkálni, az meg csak hab a tortán, hogy mindezt cuki állatok között teszik.

Főállású anya, légkondis házban, egy gyerekkel, aki minden nap táborba megy. Na igen. Ehhez nem kell magyarázat.

És hogy kik szenvednek a legjobban a hőségtől?

Például a büfékocsiban dolgozó szakácsok. A bádog büfét kívülről a nap tüzeli, belűlről meg a tűzhely melegíti. Ráadásul többen dolgoznak együtt szűk térben. Hőség, kaja- és emberszag. Innen megváltás lelépni esténként.

Miki egérnek öltözve lufit osztogatni, vagy csirkejelmezben invitálni a vendégeket a gyorsétterembe? A gyerekek szerint mókás. Még szerencse, hogy a maszkra ráfestették a mosolyt. Aki viseli, biztosan nem vág ilyen vidám képet a bélelt plüssjelmez alatt.

Szennyvíztisztító munkás. Na jó, ez hűvösebb időben sem egy vonzó szakma. De a hőségben a szagok ezerszer erősebbek.

Ilyenkor az ember, ha csak elsétál egy olyan járdaszakasz mellett, ahol aszfaltoznak, úgy érzi leforrázták a bőrét. És igen, vannak, akiknek ez a mindennapi munkájuk. Ráadásul, ha szabályosan dolgoztatják őket, hosszúnadrágot, sisakot, kesztyűt, bakancsot és munkavédelmi szemüveget kell viselniük, ami megóvja őket a gőzölgő aszfalt okozta sérülésektől.

Alvászavar, alkoholizmus, drogfogyasztás, hiperaktív szoknyavadászat vagy impotencia, ezek a tünetek mind ugyanatól a problémábtól erednek, vagyis a folyamatos stressztől. A folytatás pedig a pánik, a memóriazavar, a teljesítménycsökkenés, szorongás, depresszió. A gazdasági recesszió idején senki nem csodálkozik azon, hogy a folyamatos stressz ilyen tünetekkel jelentkezik. A pszichológus ugyanakkor azt tapasztalja, hogy ma a korábbinál is több felsővezető, vezető és egyszerű alkalmazott teljesítménye, teljesítményromlása vezethető vissza a stresszre. Faludi Viktória szerint a legtöbben nem is tudják azonosítani a betegséget és ennek sok esetben az a vége, hogy a ma 40-es managerek eleinte kiégésre panaszkodnak, röviddel ezután pedig a karrierjük megroppan.

- Egy 40-es éveinek közepén járó felsővezető arról panaszkodott, hogy hajnali három körül gyakran felébred és utána nagyon nehezen tud visszaaludni. Amikor határidős feladata volt gyakran kivetre a veríték és indokolatlan rettegés lett úrrá rajta, amikor egy meetingen elő kellett adnia. Egyszer egy prezentációra készült, de mielőtt elkezdte volna hirtelen pánikroham fogta el, mentőt kellett hozzá hívni. Az orvosok megállapították, hogy a tünetei mögött szervi elváltozás nem található, a végső diagnózis: folyamatos stressz hatására kialakult pánikreakció.– mondta Faludi Viktória pszichológus.

A munkahelyi stressz a legritkábban marad a munkahelyeken. A feszültségcsökkentés egyik leghétköznapibb módja egy-két sör, ami hosszú távon észrevérlenül alakulhat át alkoholizmussá – mondta a szakember. Ugyanezt a célt szolgálhatják a különböző drogok is. A feszített munkahelyi gondokból a munkaidő végén sokan képtelenek rögtön átállni a a magánélet világába. A pszichológiában zsilipelésnek hívjuk azt az időszakot amíg a figyelem fókusza átterelődik a munkahelyi eseményekről a magánéleti történésekre. Van, aki otthon is folytatja a munkát, van aki, a munkahelyi problémák és megoldások körül keringő gondolatait nem képes leállítani, ‘pörög’, ez spedig okszor alvászavarhoz is vezethet. Ha a stressz állandósul, egy általános feszített kellemetlen érzés azaz a szorongás (félelemérzés, amelynek nincs tárgya) válik uralkodóvá. Az elszabadult, kezeletlen szorongás pedig mentális zavarokhoz vezethet. Az előbbi példám pont egy ilyen esetet írt le. Az egyik végső állomás pedig a kiégés, ami minden menedzser és minden munkáltató rémálma lehet: kedvetlenség, örömtelenség, motiválatlanság a munkahelyen, ez hosszútávon rengeteg kárt okoz egy szervezeten belül. De természetesen ez az egyén problémája legfőképpen: amikor már élete egyik színhelyéről a másikra nincs átmenet és feszültség ide-oda tevődik, amikor sem öröm, sem izgalom nem jellemzi a belső életet, biztosan segítségre lesz szükség, megelőzendő a súlyos testi betegségeket.

Sokan úgy beszélnek róla, mint civilizációs betegség, de valójában a gluténérzékenység és a ‘misztikus’ ételallergiák is a stresszre vezethetőek vissza. A puffadás, a reggeli hasmenés, székrekedés,a hasi diszkomfortérzet stb., kimutatható emésztőrendszeri elváltozások nélkül, mind mind a szorongásra azaz az ún. hasi pánikreakcióra utalnak. És ugyanez vonatkozik a vegetatív túlműködési jelekre is (magas vérnyomás, mellkasszorítás, fulladásérzet, nyelési nehézségek, izomgörcsök stb.), testi elváltozás nélkül ‘csak’ lelki eredetű probléma lehet.

- A stressznek ugyanakkor vannak olyan tünetei is, amelyekről a legtöbben nem is tudják, hogy a stressz következmémyei is lehetnek. Ilyenek a teljesítménycentrikus sportok, mint például a hétköznapinak hitt kocogás, futás – mondta Faludi Viktória. Persze sokan bevallják maguknak, hogy a stressz csökkentésében nagyon sokat segít nekik a sport, de ettől a sport még tünet marad a stressz pedig sztessz. Vagyis a probléma tüneteit lehet kezelni aktív sporttal, de attól még nem gyógyultunk meg, sokat segítenek, de nem ez a megoldás. Ismerjük a mozgás stresszoldó képességét. De egyre több példa van rá, hogy a sport nem szimplán egy szabadidős tevékenység, egy stresszoldó eszköz, hanem egy új teljesítmény, egy új bizonyítási terület, ami hasonlóan belső feszültségeket generál. Nem tagadható, hogy a sport, a fizikai aktivitás minden esetben jobb megoldás, mint az ivás, a drog, vagy a mértéktelen élvhajhászat.

Nagyon érdekes, hogy a munkahelyi nyomás mennyire másként hat a férfiakra vagy a nőkre. A teher alatt szenvedő férfiak gyakran panaszkodnak impotenciára, szexuális zavarokra. Van, aki abban a hitben él, hogy csak ez a probléma, aztán a beszélgetéseink során kiderül, hogy más szorongásos tünetek is színesítik a képet. És a stressz oldásával az impotencia is gyakran megszűnik. 50 éves menedzser, aki túl volt már az összes impotencianövelő beszedésén, és számos menedzserszűrésen már a korai klímaxba beletörődött állapotban jutott el hozzám. Biztos családi háttérrel egy a tulajdonosváltás előtti cég vezetőjeként kiderült, hogy az átmeneti állapothoz nem tud alkalmazkodni munkahelyén, nem ismert keretek és bizonytalan új szabályok lecsökkentették a teljesítményét a hálószobában is. A felismerés és az egyedi megoldáscsomag azonban megszüntette a panaszait. A férfiak ‘legkönnyebb’ tünete sokszor a szexuális zavar, hiszen itt teljesíteni kell, ezért az elvárások és a megfelelések erre a területre összpontosulnak. Habár

sokkal szerencsésebbnek hiszik magukat azok a férfiak, akik a hiperaktív szoknyavadászatban vezetik le a stressz okozta feszültséget - ami persze érthetően pozitív és társadalmilag pedig ‘elismert’ aktivitás -, de sokszor kompenzáló és menekülő tevékenységet rejt, tehát a háttérben nem bíztatóbb a jelenség, mint az impotencia, hosszú távon pedig egyenes út a kiégéshez.

A férfiakkal ellenétben a nők jobban bírják, vagy inkább jobban tűrik a stresszt. Látszólag. De mégiscsak elgondolkoztató az a tény, hogy a nők átvették a vezetést a szív-, és érrendszeri megbetegedésekben. A magyarázatok keresése már elindult, egyértelműen valahol a női szerepek kibővülésében és a túlzott tehervállalásban keresendő az ok.

A megoldás? Minden, ami segít: legfőképpen a probléma felismerésében, abban, hogy a szembesülést ne szégyenérzet és kudarc kísérje. A belátás maga már sokszor gyógyító is. A stressz nem betegség, nem valami ritka takargatnivaló gyengeség, hanem a szervezet egy reakciója, figyelmeztető jel, hogy a régi módszereink nem működnek, hogy új megoldásokra van szükség. De hogy miért is vagyunk stresszesek mi mindannyian emberek? Mert az életünk minden perce alkalmazkodás, egyre gyorsabb és változékonyabb ingerek kényszerítenek arra, hogy rugalmasan idomuljunk hozzájuk, sokszor pedig képtelenek vagyunk alkalmazkodni az állandó változáshoz, csupán azért mert nincs kellő tapasztalatunk és eszközünk, hiszen az evolúciós adottságainkat túl haladták az igények. A tehetetlenségünk maga a negatív stressz.

1. Halász

 

7. Köztisztasági dolgozó

Halálesetek száma per 100,000 teljes munkaidőben foglalkoztatott fő: 25.2
Balesetek száma per 100,000 teljes munkaidőben foglalkoztatott fő: 6,200
2009-ben átlagosan ebben a munkakörben: 139,600 fő dolgozott
Átlagfizetés: $37,830

14. Raktáros

Halálesetek száma per 100,000 teljes munkaidőben foglalkoztatott fő: 5.1
Balesetek száma per 100,000 teljes munkaidőben foglalkoztatott fő: 5,800
2009-ben átlagosan ebben a munkakörben: 557,900 fő dolgozott
Átlagfizetés: $34,910

15. Kamionsofőr

Halálesetek száma per 100,000 teljes munkaidőben foglalkoztatott fő: 18.3
Balesetek száma per 100,000 teljes munkaidőben foglalkoztatott fő: 4,700
2009-ben átlagosan ebben a munkakörben: 929,200 fő dolgozott
Átlagfizetés: $40,860

16. Kertész

Halálesetek száma per 100,000 teljes munkaidőben foglalkoztatott fő: 15.6
Balesetek száma per 100,000 teljes munkaidőben foglalkoztatott fő: 4,700
2009-ben átlagosan ebben a munkakörben: 648,700 fő dolgozott
Átlagfizetés: $29,430

17. Ács

Halálesetek száma per 100,000 teljes munkaidőben foglalkoztatott fő: 7.4
Balesetek száma per 100,000 teljes munkaidőben foglalkoztatott fő: 5,700
2009-ben átlagosan ebben a munkakörben: 142,500 fő dolgozott
Átlagfizetés: $42,750

 

19. Építőipari szakmunkás

Halálesetek száma per 100,000 teljes munkaidőben foglalkoztatott fő: 18.3
Balesetek száma per 100,000 teljes munkaidőben foglalkoztatott fő: 4,200
2009-ben átlagosan ebben a munkakörben: 6,700,500 fő dolgozott
Átlagfizetés: $46,500

20. Útépítő szakmunkás

Halálesetek száma per 100,000 teljes munkaidőben foglalkoztatott fő: 5.5
Balesetek száma per 100,000 teljes munkaidőben foglalkoztatott fő: 5,000
2009-ben átlagosan ebben a munkakörben: 429,000 fő dolgozott
Átlagfizetés: $39,010

Évekbe is telhet, míg kiderül, hogyan hat az újabb görög válság a munkaerőpiacra. A munkát keresők reakciói azonban már most egyértelműek.

2013-hoz képest 36,6%-kal csökkent a görögországi álláskeresők száma. Ugyan ebben az időszakban Németországban csaknem megduplázódott, míg Nagy-Britanniában több mint 10%-kal nőtt.

Miközben az otthon munkát kereső görögök száma jelentősen visszaesett, megduplázódott azoké, akik máshol keresnék a boldogulást. A top 5 célország listája nem meglepő: Egyesült Királyság, Egyesült Államok, Németország, Svájc és Kanada a legnépszerűbb úti cél.

Az elmúlt hónapban a görög álláskeresők 30%-a meg sem próbált otthon munkát találni, bár bizonyos szakmákban lenne kereslet a jó szakemberekre. Májusban a csak külföldi állást keresők aránya még jóval alacsonyabb, 15%-os volt. A bizonytalan gazdasági és politikai helyzet miatt viszont a jól képzett fiatalok nem mernek kockáztatni.

A külföldi állást keresők közül a legtöbben a fogorvosként, mérnökként, grafikusként és informatikusként szeretnének elhelyezkedni, és ezekben a szakmákban van is esélyük rá, hogy biztos, jól fizető állást találjanak. Az utóbbi hetekben megugrott azoknak a száma is, akik közgazdasági, pénzügyi területen vállalnának külföldi munkát.

Hogy a mostani válságnak milyen következményei lesznek Görögország gazdaságára öt vagy tíz év múlva, teljesen kiszámíthatatlan. Egy biztos: a pénzügyi krízis mellett az agyelszívás következményeivel is számolniuk kell a görögöknek.

Egy nyolc napos tábor ára alig több mint 300 euro, plusz az útiköltség. A szervezők elsősorban 18 és 60 év közötti jelentkezőket várnak, a jó kondi feltétel. Komoly fizikai munkáról van szó, ráadásul a résztvevőknek a táborhelyek között maguknak kell cipelniük a felszerelésüket.

Az ajánlat elsőre nem feltétlenül vonzó, főleg, ha valaki emlékszik a történelem leckékre. De nem vicc! Sőt! A Great Baikal Trail egy nonprofit szervezet, amely Oroszország első ökoturisztikai útvonalát szeretné kiépíteni a Bajkál-tó körül, illetve gazdasági és társadalmi szempontból fenntartható jövőt biztosítana a régiónak. 2003 óta egy híján 200 nyári tábort szervezetek már, ahol 4800 önkéntes dolgozott velük a világ minden tájáról. Az idén nyáron kilenc nyári tábort indítanak, melyek többnyire két hetesek, de van közöttük rövidebb, nyolc napig tartó is. Nem egy láblógatós nyaralás, a munkáért nem jár pénz, a honlapon szereplő „menü” alapján a kaja sem túl vonzó, de a környezet valóban gyönyörű. Ráadásul a végén haza lehet jönni.