Hiába a rengeteg jó tanács, a HR-esek még mindig azt mondják, hogy az álláskeresők jelentős része nagyon is általános, tipikus hibákat követ el. A Manpower az interjúztatók tapasztalatai alapján összeállított egy listát arról, mit ne tegyen egy álláskereső.

Több vasat a tűzbe! Tipikus hiba, hogy a jelölt jelentkezik egy állásra, majd kivár. Várja, hogy interjúra hívják, aztán meg várja a telefont, hogy sikerült vagy sem. Az idő pénz, ne pazaroljunk! Ha egyszerre több vasat tart a tűzbe, az esélyeink megsokszorozódnak. Az intenzív keresés ráadásul azt jelzi, hogy az álláskereső valóban dolgozni akar, dinamikus személyiség.

Ne ítélj a meghirdetett állás neve alapján! Tipikus hozzáállás, hogy a jelölt csak arra a hirdetésre jelentkezik, amelyről úgy érzi, az álmai munkahelyét ajánlja. Érdemes megpróbálkozni olyannal is, amelyhez elsőre túlképzettnek, vagy túl tapasztaltnak érzi magát. Egy állásinterjún ugyanis kiderülhet, hogy a konkrét feladat mégiscsak passzol, vagy éppen a cég olyan előmeneteli lehetőséget biztosít, hogy hosszabb távon mégiscsak elérhető az álom feladat és pozíció.

Ne becsüld le a meghatározott időre szóló ajánlatokat! Lehet, hogy valaki hosszú távú állásra jelentkezik, ám fél év múlva ismét az utcán találja magát. Az ajánlat csak fél évre szól? Lehet. De rengeteg olyan cég van, amely egy-egy projekt kapcsán kipróbálja az új munkatársat, aztán ha bevált, megtartja az újabb feladatokra is. Ha meg nem, legalább nincs akkora lyuk az önéletrajzban.

Mindig ellenőrizd a referenciákat! Sok jelölt úgy ad meg referenciát, hogy előtte nem egyeztet a megadott személlyel. Gyakran előfordul, hogy a volt főnök emlékei mégsem olyan szépek az egykori kollégáról. Az sem mindegy, kit adunk meg referenciaként. Lehetőleg egykori feletteseinket jelöljük meg. A volt kollégák, barátok bármilyen szépeket is mondanak, a munkaadók számára nem túl meggyőzőek.

És végül… Evidenciának tűnik, de mielőtt állásinterjúra megy, tegyen rendet a táskájában. Nincs annál kiábrándítóbb, mint amikor egy fontos papírt kell előkeresni, és a jelölt már kipakolja a fél háztartását, a koszos zsepit, a tamponos dobozt, mire a táska legaljáról előbukkan az önéletrajz.

A számtalan amerikai karrier tanácsadó oldal egyike, a job-interview-site a válság idején karrier váltásra kényszerülőket próbálja segíteni azzal, hogy összegyűjtött néhány olyan szakmát, amely a recesszió idején is dübörög – odaát.

PR – Költségcsökkentés, szűkülő piac. A sikeres kommunikációs stratégia, úgy tűnik, felértékelődött. Minél olcsóbban, minél ötletesebben – ez a jelszó. Ehhez viszont szakember kell. Felmérések szerint a jó PR-esekre az igény 2016-ig 18%-kal nő!

Ápoló – Ápolókra mindig szükség van. Ha dübörög a gazdaság, ha tombol a recesszió, az emberek megbetegszenek. Képzettséget igénylő szakma, de megéri: a következő négy évben csaknem negyedével több nővérre lesz szükség amerikában, mint most!

Rendőr – Rossz fiúk is mindig lesznek, így a hivatásos jófiúkra is nagy az igény. Sőt! Tény, hogy a gazdasági helyzet romlásával mindig nő a bűnözés, úgyhogy rendőrből is több kell.  A várható igénynövekedés: 11%.

Gyógyszerész – Már a nővérek kapcsán is kiderült, hogy az egészségügy jó irány. Gyógyszerek kellenek, sajnos, válságban egyre több. Stressz, depresszió – csak két olyan tényező,ami miatt egyre több gyógyszer fogy. Persze, ez sem olyan állás, amit bárki végezhet. Tanulni viszont érdemes: a prognosztizált igény növekedés 32%!

Temetés szervező – No igen. Magyarázat sem kell hozzá. Nem éppen vonzó szakma, de a kezdő fizetés amerikában csaknem dupla annyi, mint az ápolóké, rendőröké  vagy a PR-osoké. És még ehhez jön a várható 12%-os növekedés!

Gyorséttermi dolgozó – A hamburger nem homár. Ezt válságban is megengedheti magának a többség. Képzettség nem kell, egy gyors betanulási időszak után bárki adagolhatja a sültkrumplit. Nem túl sok pénzért, de biztosan. 2016-ig várhatóan 16%-kal bővül a gyorséttermi álláshelyek száma Amerikában.

Nem a ruha teszi… Igaz, de a színekkel is üzenünk. Az, hogy milyen színű ruhát választunk egy állásinterjúra, a nonverbális kommunikáció fontos része. Ha nem is tudatosan, de az interjúztató ennek alapján is ítél. A monster.com oldalán a leg alapvetőbb színek üzenetét gyűjtötték össze.

A kék jó választás. Különösen a sötétebb, tengerészkék árnyalat.  Fegyelmezettség, nyugalom, stabilitás, megbízhatóság és mindenek előtt biztonság. Ezek mind kiváló üzenetek a leendő munkaadóknak.

A szürke a második leggyakoribb szín, amit a jelöltek viselnek.  Kicsit unalmas, de biztosan nem zavaró. Ha azt akarjuk elérni, hogy az interjúztató valóban ránk figyeljen, a mondandónkra, az értékeinkre, tökéletes döntés. A szürke kifinomultságra vall, így könnyen előnyünkre válhat.

A fekete tekintélyt parancsoló szín. Mivel drámai hatást válthat ki, nem árt óvatosan bánni vele.  A tetőtől talpig fekete nem ajánlott, kiegészítőként viszont kiváló választás.

Csakúgy, mint a piros. A piros rendkívül erős szín, ezért (ha nem Mikulásnak vagy rúdtáncosnak jelentkezünk) a túlzásokat ajánlott elkerülni. Energia, szenvedély és agresszió. Általában ezeket a tulajdonságokat sugallja.  Egy sállal, vagy blúzzal azonban jelezhetjük személyiségünknek ezt az oldalát.

A fehér ing vagy blúz nagyon biztonságos döntés.  Az üzenete: egyszerűség, tisztaság, megbízhatóság, precizitás és jóság.

A döntés, reggel a szekrény előtt a miénk.Ne válasszuk automatikusan az aktuális kedvencet! Inkább gondoljuk végig,  milyen képet szeretnénk magunkról közvetíteni.

Jól képzett, megbízható, szorgalmas.  Ilyen munkatársra vágyik minden munkaadó. Vagy mégsem? Kutatások sora bizonyítja, hogy a vonzó külső és az átlagon felüli magasság igenis sokat nyom a latban.

A Floridai Egyetem és a Manpower kutatásai azt bizonyítják, hogy aki szépnek születik az gyakorlatilag sikerre van ítélve.  A vonzó külsejű emberekre jobban odafigyelnek, az iskolában, vagy akár az egészségügyben. Ez egy olyan folyamatot indít el, amelynek nyomán pozitív énképük alakul ki, az önbizalom pedig segít abban, hogy a karrierjükben is sikeresek legyenek. Méghozzá mérhetően.  A Texasi Egyetemen azt vizsgálták, hogy a legkülönbözőbb állásokban hogyan fizetik a vonzó, illetve átlagos, vagy kevésbé vonzó alkalmazottakat. A szépek nyertek: ugyanazért a munkáért akár 5-10%-kal több fizetést zsebelhettek be.

Néhány extra centi ugyancsak komoly előny. Aki 1,80-nál magasabb, akár ezer dollárral is többet kereshet évente, mint alacsonyabb társai. Egy felmérés szerint az Egyesült Államokban a cégvezetők átlagmagassága 189 cm! Amerikában a karrier és a magasság összefüggését leginkább az elnökökkel lehet demonstrálni. 43 amerikai elnökből mindössze 5 volt az átlagosnál alacsonyabb, közülük utolsóként  Benjamin Harrison, 1888-ban. A többiek mind kimagaslottak a tömegből, leginkább Lincoln, Lyndon Johnson, Clinton, Jefferson, Roosevelt és persze Obama.

Karrier szempontjából persze az sem mindegy, ki mikor nő meg.  A Pennsylvaniai Egyetem kutatói kimutatták, hogy aki iskolás korában a kicsik közé tartozott, hiába nőtt meg később, a karrierje során továbbra is “alacsonyként” működött, és úgy is keresett. Aki viszont elől állt a tornasorban, később is az elsők között volt.

Behívtak egy interjúra? Fantasztikus! Most ne szúrd el!

Sokan vagytok, és jobb ha tudod, az álláskeresők legalább háromnegyede kapitális hibákat követ el. Te ne tartozz közéjük. És ne bízz abban, hogy a tudás, a végzettség, a tapasztalat elég. Több kell, hogy “kiragyogj a kórusból”.

Légy szerethető! De hát ez nem randi! Akkor is… Az első benyomás sokat számít. Mosolyogj, keresd a szemkontaktust, légy lelkes, szólítsd nevén az interjúztatót. Légy önmagad, illetve önmagad legjobb kiadása. Mindannyian olyanokkal szeretnénk együtt dolgozni, akik kedvelnek minket. Ezt az egyszerű tényt fordítsd az előnyödre. Kevés pályázó teszi…

Soha ne kezdd úgy a beszélgetést, hogy neked kell ez az állás! Honnan tudod?  Inkább…

Kérdezz! Olyat, ami valóban érdekel. Próbálj megbizonyosodni arról, hogy valóban itt a helyed. Kikkel kellene együtt dolgoznod? Kinek tartozol elszámolással? Mi az, ami a te felelősséged lenne? Ne félj több kérdést feltenni! Egyrészt, amíg te kérdezel, te irányítod a beszélgetést. Másrészt így az interjúztató is jobban megjegyez.

Légy emlékezetes! Az interjúztatók többsége később alig emlékszik a jelöltekre.  “A fickó, aki Panamában nőtt fel” vagy a “piros blúzos nő”.  Ügyelj arra, hogy legyen valami, amiről – a szorosan vett szakmai kérdéseken túl -  megjegyeznek.  Például  egy hobby, egy szokatlan történet a karrieredből, vagy akár a megjelenésed. Ez utóbbival persze csak óvatosan! A lila hajat biztos megjegyeznék, de nem valószínű, hogy előnyödre válna.

Soha ne mondd, hogy soha! Kerüld a negatív megfogalmazást. Például ahelyett, hogy “soha nem voltam felelős a képzésért”, mond azt “a képzés nem tartozott a legfontosabb feladataim közé, de újoncok tucatjainak segítettem a betanulásban”. Felejtsd el a “soha”, “nem tudom”, “nem csináltam” kifejezéseket. Ha így is van, fogalmazz pozitívan!