Ahogy nő a kelet-európai bevándorlók száma, a britek toleranciaküszöbe is egyre magasabb – derül ki a Oxford University kutatásából, amelynek eredményeit a napokban ismertette a Telegraph. A bevándorlók megítélése azonban még mindig rosszabb, mint más nyugat-európai államokban – kivéve Görögországot, ahol a kutatás szerint a legkevésbé toleránsak a külföldi munkavállalókkal szemben.

Anglia 2002-ben nyitotta meg munkaerőpiacát nyolc kelet-európai állam – köztük Magyarország munkavállalói számára.  Az átfogó kutatás még akkor kezdődött, és nyolc éven át tartott. 15 nyugat-európai ország 95 685 állampolgárát kérdezték. Azt kérték a felmérésben résztvevőktől, osztályozzák a bevándorlók hatását a gazdaságra és a kultúrára egytől tízig, úgy hogy az egyes kimondottan negatív, míg a tízes pozitív hatást jelent.   A britek által adott átlagpontszám 4,7 volt. A legmagasabb, 6,3-e pontszámot a luxemburgiak, míg a legalacsonyabbat, 3,8-at a görögök adták. A kutatásból az is kiderült, hogy a bevándorlók számának növekedésével megítélésük nem hogy romlott volna, inkább javult. A kulturális életre gyakorolt hatásukat a britek most 0,09 ponttal többre értékelik, mint 2002-ben, a gazdasági szerepüket pedig 0,29 ponttal látják pozitívabbnak. A kutatás vezetője, Anne-Marie Jeannet szerint a javulásnak pofon egyszerű oka van: egyre több brit találkozik személyesen is a bevándorlókkal, így az ismeretlentől való félelmet legyőzik a személyes kapcsolatok.

Bár a tolerancia mértékének növekedése nem tűnik túl nagynak, a kutatás vezetője szerint mégis jelentős pozitív változásként kell értékelni. A munkaerőpiac megnyitásakor ugyanis 200 000 kelet-európaira számítottak, ehelyett csaknem 700 000-en érkeztek. A kezdetekkor sokan számítottak arra, hogy a keleti munkavállalók özöne ellenérzéseket vált ki a britek többségéből, és növeli az idegenellenességet. Ehelyett – bár jóval többen mentek Angliába, mint azt korábban várták – a kelet-európai munkavállalók elfogadottsága nem hogy csökkent, hanem nőtt.