Ageism – avagy életkor miatti diszkrimináció. Felmérések szerint a diszkrimináció legelterjedtebb, ugyanakkor leg kevésbé bizonyítható típusa. Bár hivatalos definíció nincs, általában a hatvan, hatvanöt év fölötti korosztályt sorolják a „senior”, vagyis idős kategóriába. A diszkrimináció azonban már jóval korábban elkezdődik. A munkaerőpiacon a negyvenesek, de bizonyos szakmákban már a 35 felettiek is „öregnek” számítanak.
A LinkedIn-en megjelent cikk Javier történetét meséli el, aki 25 évesen ígéretes karriert kezdett építeni a digitális marketing területén. Egyre jobban keresett, azonban családi okok miatt arra kényszerült, hogy váltson. Otthagyta munkahelyét, és újat próbált keresni. nehezen, de talált is egyet – bár kevesebbet keresett, mint korábban. Szerencsétlenségére azonban az új munkahelye pár éven belül csődbe ment, így megint váltania kellett. Tucatszámra küldte szét az önéletrajzokat, a legtöbb helyről azonban válaszra sem méltatták. Először arra gondolt, latin származása miatt diszkriminálják. Nevet változtatott, a helyzet azonban így sem javult. Szerinte a tech-cégek azért keresnek „kölyköket”, mert ők kevesebb pénzért végzik el a munkát, mint azok, akiknek családjuk van.
Egy ötvenes éveinek második felében lévő, egész életében sikeres hölgynek a HR-es diszkréten csak annyit mondott, azért választottak mást helyette az állásra, mert a munkakör nem kíván meg annyi tapasztalatot, mint amennyi neki van. Vagyis, burkoltan, de tudtára adta: túl öreg, egy fiatalabb ezt a munkát olcsóbban megcsinálja.
Hogy miért alkalmaznak a cégek fiatalokat? Hogy miért kúszik egyre lefelé a korhatár? A válasz egyszerű. Míg korábban a legtöbb munkahelyen az volt az elvárás, hogy egy-egy munkatárs széleskörű ismeretekkel rendelkezzen, több területhez is értsen, most a munka a legtöbb helyen apró részfeladatokra oszlik. Ezekben kell jónak lenni, más nem számít. Az a munkavállaló, aki több dologhoz ért, szélesebb körű tapasztalatokkal rendelkezik, nyilván többet is szeretne keresni. A munkaadónak viszont ez nem érdeke. Egy pályakezdő betanítható a számára kijelölt feladat elvégzésére, kevesebb fizetésért dolgozik, nincs családja, így bármikor túlórázik.
Az ageism úgy tűnik, a leginkább elfogadott diszkrimináció Amerikában. Az ezredforduló óta folyamatosan erősödik. Míg a nemi, bőrszín vagy szexuális orientáció alapján történő hátrányos megkülönböztetés kiveri a biztosítékot, az ageism észrevétlenül és bizonyíthatatlanul tarol.
A jelenség azért is érdekes, mert eközben a mai idősek jóval tovább maradnak aktívak, mint a korábbi évtizedekben. Egyre több nyugdíjaskorú dolgozik tovább, vagy szeretne munkát vállalni nyugdíj mellett. Mivel a munkaerőhiány nem csak Magyarországon, hanem az egész világon gondokat okoz a HR-esek kezdik újra felfedezni ezt a korosztályt - mondja Rudi Péter munkaerő-piaci szakértő. Bár egyre több idős ember jut munkához, jellemző, hogy nem a végzettségének, korábbi tapasztalatainak megfelelő munkakörben. A jó állások betöltésénél a kor a legfontosabb szempont. Az idősebbeknek többnyire csak az jut, amit a fiatalok nem szívesen vállalnak el.
