Felismeri a legveszélyesebb ellenséget, és támad. Ez a Temnothorax longispinosus.  Egy hangyafaj. Valószínűleg ők minden hangyák közül a leg öntudatosabbak. Nem tűrik a rabszolgaságot. Ezt nem én találtam ki, hanem a németországi Mainzban lévő Johannes Gutenberg Egyetem kutatói. És hogy mennyire komoly, és persze fontos hírről van szó, még az MTI is közölte. Szóval vannak a szabadságszerető hangyák, akiket időnként maffiózó hangyák, konkrétan hangyakereskedő hangyák támadnak meg, hogy a békés és dolgos hangyák bábjait elrabolják, és rabszolgákat neveljenek saját közösségüknek. Ha nem megy símán, még lemészárolnak néhány munkást, meg a királynőt is. A lényeg, hogy legyen ingyen dolgos kéz. Vagy láb.

No de szabadságszerető hangyáinkat nem ejtették a fejük lágyára. (van nekik olyan?) Ők messziről megérzik, ki a veszélyes betolakodó. Ha valami lúzer hangya simán eltéved, azt udvariasan kitessékelik a bolyból, de nem vesztegetik az energiájukat arra, hogy fizikailag is megleckéztessék. A hangyakereskedő maffiózó-hangyákat viszont szúrják, ütik, vágják, vagyis reakciójukat a veszély mértékéhez igazítják.

A hangyakereskedő hangya és az emberkereskedő ember között persze sok lényegi különbség van.  Az egyik legfontosabb viszont kétség kívül az, hogy az emberkereskedő ember jobb mimikriben, mint a hangyakereskedő hangya. Utóbbi egyértelmű szándékkal támad. Neki rabszolga kell, és kész. Előbbi jobb életet ígér. Csak azután bújik ki a szög a zsákból.

Pár évvel ezelőtt, ha emberkereskedelemről volt szó, mindenkinek a prostitúció ugrott be. Ma is sokan gondolják, hogy a nőkből, vagy méginkább gyereklányokból válik legkönnyebben áldozat. A statiszikák szerint azonban a férfiak sincsenek biztonságban. Aki nézi a híradókat, olvassa a netet, az utóbbi időben több olyan hírrel is találkozhatott, amely arról szólt, hogy embereket fogva tartottak és akaratuk ellenére, kegyetlenül, ingyen dolgoztattak itt, 2011-ben, Magyarországon.

A rabszolgaság, az emberkereskedelem nem csak a történelemkönyvek lapjain él. Behálózza az egész világot, a legnagyobb veszélyt pedig Ázsiában, és kelet-európában jelenti.

EHTN – End Human Traffic Now!, vagyis Vessünk véget az emberkereskedelemnek, most! Ez a neve annak a genfi székhelyű szervezetnek, amelyhez világszerte 12 000 cég csatalakozott. Mától új elnök áll az élén. David Arklessnek hívják, és a Manpower társadalmi és kormányzati kapcsolatokért felelős elnöke. Ajánlom figyelmébe a Temnothorax longispinosusokat.

Az Országgyűlés által hétfőn elfogadott, munkaügyi jogszabályváltozások között akad több olyan is, amely elsősorban a vállalkozók részéről igényel fokozott odafigyelést a jövőben. A munkaerő-kölcsönzés terén idén december elsejétől változnak a szabályok, a módosításokra főként az uniós jogharmonizáció érdekében volt szükség.

A jövőben a munkaerő-kölcsönzés csak ideiglenes jellegű lehet; az ugyanazon kölcsönbevevő kölcsönzési időtartama legfeljebb öt évig terjedhet. Ennek megállapításánál az azonos alkalmazónál fennállt korábbi kölcsönzés időtartamát is hozzá kell számítani, ha a korábbi kölcsönzés és az új kölcsönzés között nem telt el hat hónap - szól a jogszabály. A kikölcsönzés időtartamáról a kölcsönbeadó és a kölcsönzött munkavállaló állapodik meg. A munkaerő-kölcsönzés ideiglenessége nem érinti a kölcsönzés céljából létrejött munkaviszony tartamát, amely továbbra is lehet határozatlan időtartamú.