Valamennyi ágazatban, régióban és cégméretben pozitív a felvételi kedv. A munkaadók 17%-a tervez létszámbővítést a következő három hónapban, 78% nem tervez változást, míg 3%-uk elbocsátással számol. A legtöbb lehetőséget a munkavállalóknak a Pénzügyi & Üzleti Szolgáltatások, valamint a Gyártás területén kínálják. Valamennyi ágazatban, régióban és cégméretben pozitív a felvételi kedv.

A ManpowerGroup Munkaerő-piaci Felmérése szerint a megkérdezett 751 munkaadó 17%-a növekedésére számít, csupán 3%-uk tervez elbocsátást, míg 78% semmiféle változtatásra nem készül 2016 harmadik három hónapjában. A szezonálisan kiigazított adatok alapján a Munkaerő-piaci Mutató értéke +13%, ami a legmagasabb érték a magyarországi felmérés kezdete, vagyis 2009 harmadik negyedéve óta. A felvételi szándék enyhén növekedett az előző negyedévhez képest, és mérsékelten magasabb, mint az előző év azonos időszakában.

„Egyre erősebben jelentkezik a magyar munkaerő piacon a szakember hiány. Kiugróan erős felvételi kedvet jelzett például a pénzügyi és üzleti szolgáltató szektor, ami leginkább arra vezethető vissza, hogy a Magyarországon működő szolgáltató központok folyamatosan küzdenek azzal, hogy megfelelően képzett, idegen nyelveket beszélő munkavállalókat találjanak. A gyártás területén minden ötödik munkaadó jelzett felvételi szándékot a következő negyedévre, a legjobb szakemberekért azonban nem csupán egymással, hanem más európai cégekkel is versenyezniük kell. Márpedig bérek tekintetében a hazai cégek nem versenyképesek a legerősebb európai gazdaságokkal, de még a szomszédos országokkal sem.” kommentálta az adatokat Dalányi László, a ManpowerGroup magyarországi irodájának ügyvezetője.

A 2016 harmadik negyedévére vonatkozó Manpower Munkaerőpiaci Mutató felmérés 751 magyarországi munkaadó megkérdezésével készült. Valamennyi megkérdezettnek ugyanarra a kérdésre kellett válaszolnia: „Hogyan látja az Ön vállalatánál/szervezeténél a munkaerő létszámának alakulását a június végéig hátralévő három hónap során, a jelenlegi negyedévhez képest?”

A közleményben a továbbiakban mindenhol a szezonálisan kiigazított adatok szerepelnek.

Ágazati összehasonlítás

A munkaadók mind a kilenc vizsgált ágazatban a dolgozói létszám bővítését tervezik a következő három hónapban. A legerősebb felvételi kedvet a Pénzügyi & Üzleti Szolgáltatások területéről jelentették, ahol a mutató értéke +22%. Változatlanul jók a kilátások a Gyártás területén, ahol a mutató +20%-on áll, míg a Szállítmányozás, Raktározás & Kommunikáció kedvező, +18%-os mutatót produkált. Az Építőipar munkaadóinak csaknem ötöde ugyancsak felvételt tervez, +12%-os mutatót jeleztek, míg a Köz- & Szociális szférában +11% a mutató értéke. A legkevésbé optimista várakozásokat a Közüzemi Szolgáltatások, valamint a Mezőgazdaság, Vadászat Erdészet & Halászat területéről jelezték, ezekben az ágazatokban +4, illetve +3% a mutató értéke.

Az előző negyedévhez viszonyítva 9 szektorból négy munkaadói növekvő felvételi kedvet jelentettek. Legnagyobb mértékben, 15 százalékponttal a Pénzügyi & Üzleti Szolgáltatások területén, míg 6 százalékponttal a Köz- & Szociális szférában erősödött a mutató. Ugyanakkor 4 ágazatban romlottak a kilátások, a legjelentősebb mértékben, 6 százalékponttal a Vendéglátóiparban. Az előző negyedévhez viszonyítva változatlan mutatót produkált a Mezőgazdaság, Vadászat Erdészet & Halászat.

Az előző év azonos időszakához viszonyítva a kilátások 9 szektorból hatban javultak. 21 százalékponttal erősödött a tavalyihoz képest a Pénzügyi & Üzleti Szolgáltatások mutatója, 12-12 százalékpontos növekedést produkált a Közüzemi Szolgáltatások területe, valamint a Köz- & Szociális szféra. A gyártás mutatója most 8 százalékponttal erősebb, mint egy évvel ezelőtt. Ugyanakkor két ágazatból gyengébb mutatót jelentettek, mint a tavalyi év azonos időszakában. A legnagyobb gyengülést, 8 százalékpontosat, a Vendéglátóipar produkálta. 1 százalékponttal csökkent a Mezőgazdaság, Vadászat, Erdészet & Halászat mutatójának értéke. Az előző évihez képest viszonylag stabil a nagy- és kiskereskedelem mutatója.

Regionális összehasonlítás

A következő negyedévben mind a nyolc régió munkaadói növekvő felvételi kedvvel számolnak. A legnagyobb mértékű bővülést a dél-alföldi és a nyugat-dunántúli munkaadók várják: itt a mutató +16%-on áll. Szilárd +15%-on álla a mutató az Észak-Alföldön, +14%-on pedig Észak-Magyarországon. Budapesten +13, míg a közép-magyarországi régióban +12% a mutató értéke. A leggyengébb felvételi kedvet a Dél-Dunántúli munkaadók jelentették, ahol a mutató értéke +5%.

Az előző negyedévhez képest a nyolc régióból hatban nőtt a felvételi kedv, a legnagyobb mértékben a Dél-Alföldön 8 százalékponttal. A Nyugat-Dunántúlon 7, az Észak-Alföldön pedig 6 százalékponttal. Ugyanakkor a Közép-Dunántúli régióból az előző negyedévhez képest csökkenést jelentettek, 4 százalékponttal.

Az előző év azonos időszakához viszonyítva nyolcból hét régió mutatója erősödött. 19% pontos erősödést jelentettek az észak-alföldi munkaadók, 13, illetve 12 százalékpontos erősödést produkált a tavalyihoz képest a dél-alföldi és a nyugat-dunántúli régió. Ugyanakkor a budapesti mutató 6, a közép-magyarországi és az észak-magyarországi 5 százalékponttal erősödött. Az előző év azonos időszakához képest mindössze a Dél-Dunántúlon várnak visszaesést, itt a mutató értéke 4 százalékponttal gyengült

Cégméret szerinti összehasonlítás

A kutatásban résztvevő munkaadókat 4 kategóriába soroltuk: a mikor vállalkozásoknak kevesebb, mint 10 alkalmazottjuk van. A kisvállalkozásoknál 10-49 munkavállaló dolgozik. Közepes méretű az a cég, ahol 50 és 249 között van az alkalmazotti létszám, 250 dolgozó fölött számít egy vállalkozás nagynak.

2016 harmadik negyedévében mind a négy kategóriában bővülésre számítanak a munkaadók. A legnagyobb mértékben a nagyvállalkozásoknál, ahol +20% a mutató értéke, míg +17% a közepes, és +12% a kis cégeknél. A mikro vállalkozások ennél jóval óvatosabbak, itt a mutató értéke +7%.

Az előző negyedévhez képest a középvállalkozások 6 százalékpontos növekedést jelentettek. A nagyvállalatoknál 3, a kicsiknél pedig 2 százalékponttal erősödött a mutató. A mikro vállalkozások várakozásai kis mértékben, 2 százalékponttal maradtak alatta az előző negyedévinek.

Az előző év azonos időszakához viszonyítva mind a négy cégméretnél erősödött a mutató. A legnagyobb mértékben, 9 százalékponttal a kisvállalkozásoknál, 8 százalékponttal pedig a közepes cégeknél. 7 százalékponttal javultak a kilátások a nagyvállalatoknál, míg 6 százalékpontos erősödést produkáltak a tavalyihoz képest a mikro vállalkozások.

Globális munkaerő-piaci kilátások

A ManpowerGroup világszerte 43 ország és terület 59000 munkaadóját kérdezte meg munkaerő-piaci várakozásairól a 2016. harmadik negyedévére vonatkozóan. Valamennyi megkérdezettnek ugyanarra a kérdésre kellett válaszolnia: „Hogyan látja az Ön vállalatánál/szervezeténél a munkaerő létszámának alakulását a szeptember végéig hátralévő, három hónap során, a jelenlegi negyedévhez képest?”

A válaszok globális összességéből kitűnik, hogy a munkaadók többsége világszerte a munkavállalók számának bővülését várja a következő három hónapban. A kutatás alapján növekedést várnak 43 országból 40-ben a július és szeptember közötti időszakban. Ugyanakkor a munkaadók szerényebb mértékű növekedésre számítanak, mint az előző negyedévben, vagy a tavalyi év azonos időszakában. Igazán figyelemre méltó bővítést csupán kevés munkaadó tervez, vannak országok, ahol már a korábbi időszakban is csökkenő tendencia volt megfigyelhető – leginkább Brazíliában és Kínában. Ezekben az országokban a tendencia folytatódik. A harmadik negyedéves mutató az előző negyedévhez viszonyítva 42-ből 14 országban erősödött, 7-ben változatlan, 21-ben pedig csökkent. 2015 azonos időszakához mérten a kilátások javultak 13 országban, nem változtak ötben, és romlottak 24-ben. A harmadik negyedéves várakozások Indiában, Japánban, Taiwanon, Guatemalában, Romániában és az Egyesült Államokban a legerősebbek, míg a brazil, olasz és svájci munkaadók jelentették a legalacsonyabb felvételi kedvet.

Az amerikai régióban, 10-ből 9 országban a munkaerő bővülésével számolnak. Ugyanakkor a Manpower Munkaerőpiaci Mutató az április-június közötti időszakhoz képest 9 országban gyengült, egyben pedig változatlan maradt. Hasonló a helyzet az előző év azonos időszakához viszonyítva, az előrejelzés gyengült hét országban, erősödött kettőben, egyben pedig nem változott. Guatemala és az Egyesült Államok munkaadói jelentették a régió legoptimistább felvételi szándékát. Az egyetlen negatív előrejelzés az amerikai régióból – és az egész világból – a Brazil munkaadóktól érkezett.

Az EMEA régió (Európa, Közel-kelet és Afrika) 25 országából 23-ban a munkaerő bővítésével számolnak a munkaadók a következő három hónapban. Negyedéves összehasonlításban 12 országban erősödött, 7-ben pedig csökkent a mutató értéke. Az előző év azonos időszakához viszonyítva 10 országban javultak a munkaerő piaci kilátások, míg 12-ben romlottak. A román munkaadók jelentették a régió legerősebb felvételi kedvét, míg a leggyengébb előrejelzés Olaszországból és Svájcból érkezett. Nyolc éve ez az első alkalom, hogy az EMEA régióból nem érkezett negatív jelentés. A kutatásban most először szerepel Portugália, így a Manpower Munkaerőpiaci Felmérés már az EMEA régió valamennyi országára kiterjed, így a kutatásban szereplő országok és területek száma 43.

Az ázsiai és Csendes óceáni régió mind a nyolc országában munkaerő bővítéssel számolnak a munkaadók. Ugyanakkor az előző negyedévhez viszonyítva 5 országban csökkent a felvételi kedv, míg kettőben nőtt, egyben pedig változatlan maradt. Hasonlóképpen, a harmadik negyedéves előrejelzés 5 országban gyengülést mutat az előző év azonos időszakához képest, csupán egyben nőtt a mutató értéke, kettőben pedig nem változott. Immár a negyedik egymást követő negyedévben az indiai munkaadók a legoptimistábbak a régióban, és a világon egyaránt. Ugyancsak ez a negyedik egymást követő negyedév, amikor a kínai munkaadók küldik a leggyengébb előrejelzést.

A teljes, 43 országra és régióra vonatkozó kutatási adatok, valamint a regionális és globális összehasonlítások megtalálhatóak a www.manpowergroup.com/meos oldalon. A következő Manpower Munkaerőpiaci Mutató 2016 szeptember 13-án jelenik meg, és a 2016 negyedik negyedévére vonatkozó részletes munkaerőpiaci várakozásokat mutatja be.

A felmérésről

A Manpower Munkaerő-piaci Előrejelzés negyedévente készül azért, hogy felmérje a munkaadók következő negyedévi szándékait a munkaerő létszámának csökkentésével, illetve növelésével kapcsolatban. A ManpowerGroup előremutató felmérése több mint 50 éve vizsgálja a munkaadók várakozásait, és az egyik legmegbízhatóbb munkaerő-piaci kutatás a világon.

Holnap nem megyek dolgozni! – posztolták több ezren a facebookon a tegnapi győzelem után. Hogy sokan tényleg otthon maradtak, vagy valahogy mégis bementek a munkahelyükre, és próbálták valahogy kihúzni a munkaidő végéig, nem tudni. A Manpower munkaerő-piaci tanácsadó cég azonban már az EB kezdete előtt kiadott egy „kisokost” a munkaadóknak, amelyben tanácsokat ad a bajnokság idejére. Az első és legfontosabb, legyenek jóval rugalmasabbak, mint máskor!

A foci Eb idején az átlagosnál jóval többen veszik ki egyszerre szabadságukat, ha megtehetik. Ugrásszerűen megnő azoknak a kollégáknak a száma, akik egyik napról a másikra beteget jelentenek. Aki viszont az irodában marad, többet lóg a neten és a közösségi oldalakon, mint a rendes hétköznapokon.

A tanácsadók javaslata az, hogy a bajnokság idején adjunk lehetőséget a munkatársaknak arra, hogy rugalmasabban kezeljék a munkaidejüket. Nézzük el a késést, ha a munkatársak előző este ünnepeltek, ugyanakkor követeljük meg, hogy hozzák be a lemaradást, maradjanak tovább - mondta a Manpower tanácsadója Bácsfalvi Judit. Vagy épp fordítva: ha tudják, hogy koraeste számukra fontos mérkőzést játszanak, érkezzenek a munkába korábban, végezzenek a feladatokkal, és nyugodtan induljanak szurkolni még a hivatalos munkaidő lejárta előtt. Persze a játékszabályokat nem csak a pályán, hanem a munkahelyen is be kell tartani, így ezeket a lehetőségeket és elvárásokat előre tisztázni kell.

Ha arra nincs lehetőség, hogy a munkaidőt rugalmasabbá tegyük, tévén lehet követni a meccset. Még így is jobban jár a munkaadó, mintha a munkatársak ellógnának vagy titokban kattintgatnának a neten az eredményekért. Ráadásul a közös meccsnézés jót tesz a csapatszellemnek, növeli a dolgozók lojalitását.

A legtöbb munkahelyen szigorú szabályok vonatkoznak az internet és a közösségi oldalak használatára. Ilyenkor érdemes lazítani rajtuk egy kicsit. Fontos azonban, hogy megbeszéljük: a szabadabb netezés csak az EB idejére vonatkozik. A munkatársak könnyebben zökkennek vissza a hétköznapokba, ha azt érzik, a számukra fontos alkalmakkor nem korlátozzák őket, a szabályok alól vannak kivételek, a hétköznapokon érvényes „házirend” nem ellenük van.

A rugalmasságnak is vannak persze határai. Sokak számára a meccsnézés, főként pedig az azt követő ünneplés, esetleg búslakodás elképzelhetetlen alkohol nélkül. Ebben a kérdésben viszont zéró toleranciát javasolnak a szakértők. A munkahelyen nincs helye alkoholnak, aki pedig részegen megy dolgozni, annak foci EB ide vagy oda, számolnia kell a következményekkel.

Egy rutinos álláskereső egy kissé mindig skizofrén. Egyrészt ott van a felkészült, rokonszenves profi, akinél jobbat aligha találnak, másrészt a megszeppent, kissé bizonytalan, magát kiszolgáltatottnak érző álláskereső, akit néhány húzással egyszerűen az őrületbe lehet kergetni. Van, amikor a HR-es nincs a helyzet magaslatán, és előfordul az is, hogy az álláskereső generálja magának a felesleges stresszt.

„Kezdő munkatársat keresünk 2-4 év gyakorlattal.”

Nem ritkák a hasonló elvárások itthon sem. A „kezdő” általában a legalacsonyabb beosztást és a legkisebb fizetést takarja. Véletlenül sem azt, amit szó szerint jelent. Mert olyan – akárhogy is számoljuk – nincs. Aki kettő-négy évet lehúzott egy szakmában véletlenül sem számít már kezdőnek. Vagy az elvárás valójában azt jelenti, hogy olyan „szerény képességű” kollégát keresnek, aki ennyi idő alatt sem tudott a kezdő szintről előre lépni? Így vagy úgy, a hasonlóan megfogalmazott ellentmondásos elvárások intő jelként szolgálhatnak. Ha már az álláshirdetésben vagy az interjún sem tudják megfogalmazni precízen mit is akarnak, mi lesz később? A főnök tíz perces prezentációt kér, ami valójában háromnegyed órás?

„Tudom, hogy az utolsó percben szólok, de nem tehetnénk át az interjút holnapra?”

Percekkel azután, hogy elkéredzkedtél a főnöködtől, mert sürgősen orvoshoz kell menned, megszólal a telefon, és felhangzik a cseppet sem várt mondat. „Nem baj, persze! Önnek mikor lenne megfelelő holnap?” – jön az automatikus válasz, miközben majd felrobbansz az idegességtől. A hirtelen jött fájdalom rejtélyes módon elillan, és máris újra az íróasztalod mögött ülsz. Ha az interjút már jóideje tologatják, érdemes elgondolkodni azon, kell-e egy ilyen cégnél állás. Vagy a cég olyan, hogy mindig az utolsó percben ad sürgős feladatot a munkatársaknak, vagy a HR-es az, aki képtelen beosztani a saját idejét, és másokat nem tisztel eléggé ahhoz, hogy ne játsszon az idejükkel.

„Hamarosan jelentkezünk”

Ez az esetek többségében udvarias lekoptató szöveg. A jelöltek néhány nap után mégis sokszor érzik azt, hogy a „hamarosan” fogalmát ők értelmezték túl szűken. Lassan egy hónap telt el, és még mindig semmi, csak a stressz? A jó hír az, hogy ilyenkor a jelölt nyugodtan léphet maga is. Egy udvarias üzenetben nyugodtan rákérdezhetünk, hogy sikerült-e már dönteniük. Ritkán, de előfordul, hogy a válaszban kis türelmet kérnek, mert még tart a kiválasztási folyamat. A gyakoribb az, hogy végre megérkezik a válasz – vagyis az elutasítás. Nyilván nem esik jól, de az egyértelmű nem, még mindig jobb, mint a hiú remény.

„Örülök, hogy megismerhettem!”

Egyszerű udvariassági formula, semmi több! Az álláskeresők többsége azonban az interjú végeztével minden egyes mondatot, mozdulatot analizál, és megpróbálja kitalálni, vajon mi milyen mögöttes jelentéssel bír. A „Viszontlátásra” egyszerű búcsúzás, nem jelenti feltétlenül az újabb találkozást. A mosoly nem feltétlenül jelent szimpátiát, a komoly arckifejezés pedig ellenszenvet. Vagyis kár rágódni! Ilyenkor egy jó kávé és süti jár az álláskeresőnek, akár ünneplésként, akár vigaszként. Azzal, hogy rágódunk a történteken, nem tudunk változtatni rajtuk, és választ sem kapunk hamarabb.

Minden felmérés azt mutatja, hogy bár a stressz kiváltó okai között világszerte előkelő helyen szerepelnek a párkapcsolatok, az egészségi állapot és az anyagi helyzet, az első számú stressz faktor a munka. A cégek változatos módszereket dolgoztak ki annak érdekében, hogy a dolgozók kevésbé érezzék magukat állandó nyomás alatt, van azonban néhány példa, ami – legalábbis elsőre – inkább fokozza, mintsem csökkenti a stresszt. A The Guardian gyűjtése a legbizarrabb stressz kezelő módszerekről:

A koporsóba zárt dolgozók

Dél-Korea az az ország, amely a világ egyik legmagasabb öngyilkossági rátájával „büszkélkedhet”. Nem csoda hát, hogy a HR-esek újabb és újabb módszereken törik a fejüket. Több vállalat is alkalmazza a módszert, melynek lényege, hogy a munkavállalót koporsóba fektetik, és „áltemetést” rendeznek neki. Bármilyen hátborzongatóan is hangzik, a „temetésük” után többen pozitív élményekről számoltak be. „A koporsós kaland ráébresztett arra, hogy változtatnom kell az eddigi életemen. Rájöttem, hogy rengeteg hibát követtem el. Ezen túl szenvedélyesebben dolgozom, és több időt töltök a családommal.” – nyilatkozta Cho Yong-tae a saját temetése után. A rituálénak egyébként fontos része, hogy a temetést megelőzően a munkavállalók búcsúlevelet írnak szeretteiknek, miközben saját gyászkeretes fotójukkal néznek farkasszemet.

Énekeljünk együtt!

A közös éneklés elűzi a rosszkedvet. Vagy épp rádob egy lapáttal. Peter Fleming munkahelyén a napi rutin része volt az irodai dalolás. Kötelező jelleggel énekelték a munkatársak közösen a Muppet Show Brekijének híres dalát, a The Rainbow Connectiont. „Soha nem felejtem el, mennyire megalázó volt a közös éneklés olyan felnőtt emberek számára, akik nem akartak mást, csak elvégezni a munkájukat.” Nev Wilshire, a Call Center valóságshow főszereplője elismerte: rúgott ki csak azért munkatársakat, mert azok kivonták magukat a reggeli közös éneklésből. Szerinte jogosan tette, mert a jókedvű emberek szívesen énekelnek, a rosszkedvűek viszont nem tudnak eladni.

Színezd újra!

A felnőtt színező könyvek az utóbbi időben hihetetlenül népszerűvé váltak a világban. Annyira, hogy egy kutatás szerint hétből egy munkavállaló szívesen színezget stressz ellen. A leeds-i pultos, Grace Edmonds régebben keresztrejtvénnyel relaxált. Aztán egy barátja poénból meglepte egy színezővel. Azóta nem bír leállni, szerinte ez a tevékenység igazán megnyugtató. A számítógép előtt dolgozók szerint arra is kiválóan alkalmas, hogy pihentesse a monitortól megfáradt szemeket.

Fő boldogság felelős munkatárs

A CHO, avagy a Chief Happiness Officer munkakör betöltéséhez nem kell különösebb képzettség, elég, ha az illető kicsi, szőrős, cuki és kutya. „Meglepő, hogy egy kiskutya dédelgetése mennyire megnyugtató tud lenni. Chilli ráadásul megérzi, ha nehéz napunk van az irodában, és ilyenkor még kedvesebb.” – állítja Chloe Denty pénzügyi vezető.

Jasmin Prichard, aki egy PR cég alkalmazottja ugyancsak megnyugtatónak találja a CHO, vagyis Hendrix, a francia bulldog állandó jelenlétét. „Megnevettet, jókedvre derít, más a légkör miatta, mint egy átlagos irodában.”

De vajon ezek a hangulatjavító trükkök tényleg segítenek? Anne Cook pszichológus szerint ezek csak kirakat megoldások, amelyek elfedik a valódi problémát, a stressz igazi okát. Ugyanakkor más kollégái úgy vélik, a színezés vagy a kutya valóban használhat a munkahelyi hangulatnak, ugyanis segít kizökkenteni a munkatársakat a munka monotóniájából.

Egy friss brit kutatás megállapította azt, amit mindenki tud, aki a reggeli dugóban álmosan siet a munkahelyére. A legtöbben elégedetlenek a munkahelyükkel. Nem is csoda, hiszen a megélhetési költségek növekedését még Nagy Britanniában sem követték a bérek, a munkahelyek biztonságáról már rég nem beszélhetünk abban az értelemben, mint szüleink idején, a munkakörök végletekig történő specializálásával pedig a legtöbb állás unalmasabbá vált.

Ugyanakkor nem lehet elégszer hangsúlyozni: az elégedett munkavállaló hatékonyabban dolgozik, több profitot termel a cégnek. Hogy mit lehet ezért tenni? Egy kis odafigyelés, néhány egyszerű lépés sokat segíthet!

Mindenkit fizess meg igazságosan! Igen, még a nőket is! Ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy mindenkinek jól meg kell emelni a fizetését. Csupán arról van szó, hogy ugyanazért a teljesítményért ugyanannyi pénz jár a munkatársaknak, függetlenül például a nemüktől. Érdemes egy pillantást vetni a junior és szenior munkatársak fizetése közötti különbségre is. A szakadék mértéke itt sem feltétlenül arányos a teljesítménnyel. Vagyis a bérek meghatározásánál csak a teljesítmény lehet a szempont. Ha a munkavállaló nem érzi azt, hogy neme, kora vagy bármi más miatt diszkriminálják, könnyebben elfogadja azt, hogy esetleg az elvártnál kevesebbet keres.

Több rugalmasságot! Ha hiszünk a kutatásoknak, az elmúlt évek tendenciáinak, el kell fogadnunk, hogy a jövő a rugalmas munkavégzésé. Nem a hol, a mettől meddig számít, hanem a teljesítmény. Pszichológusok szerint egyébként, amikor azt érezzük, hogy mi magunk vagyunk felelősek azért, amit csinálunk, és nem más elvárásai szerint kell dolgoznunk, jobban teljesítünk. Nem is beszélve arról, hogy rengeteg energiát, bosszankodást lehet megspórolni, ha kimarad a mindennapos ingázás és a vekkerpánik. A rugalmas munkavégzés persze nem jön be mindenkinek. Alapvető követelmény ugyanis, hogy az alkalmazottnak legyen megfelelő önkontrollja. Ha valaki azt szokta meg, hogy kilenctől ötig folyamatosan a főnök utasításait követve, állandó ellenőrzés alatt dolgozik, nehéz megszokni a szabadsággal járó önállóságot, felelősséget.

Kezeld megfelelően a szerződéses munkatársakat! Egyre több az olyan cég, amely egy-egy nagyobb projekt esetén nem bővíti hagyományos módon a csapatát, hanem az adott feladatra, meghatározott időre szerződik a dolgozókkal. Komoly feszültségeket szül azonban, hogy a szerződéses munkatársakat egészen máshogy kezelik, mint az állandó csapatot. Márpedig ha produktivitást várunk, valamit cserébe nyújtani kell. A korrekt szerződés az alap, de emellett a képzés, tréning, a korrekt fizetés is számít. Ne feledkezzünk meg arról sem, hogy egy szerződéses munkatársnak a pár hónapos megbízás lejártával nagy segítséget jelenthet egy jó ajánlólevél.

Ugyanez igaz a részmunkaidős munkavállalókra. A cégek hajlamosak arra, hogy például a félállásban dolgozó anyákat elsősorban anyaként kezeljék, pedig ők a cégnél munkavállalók. Lehet, hogy csak napi négy órában, de ahhoz, hogy ezalatt az idő alatt valóban jól teljesítsenek, ugyanolyan támogatásra, elismerésre és arányos bérezésre van szükségük. A részmunkaidő a legtöbbször csak egyetlen lépcsőfok a karrier létrán. Ha az egyébként kiválóan dolgozó munkavállaló azt érzi, hogy nem becsülik meg, továbbáll. Pedig lehet, hogy pár év elteltével szívesen maradna teljes munkaidőben is. Ilyenkor sokkal olcsóbb és hatékonyabb lenne őt alkalmazni, mint valakit felvenni az utcáról, hiszen ismeri a céget, a munkafolyamatokat, a vállalati kultúrát, a kollégákat és az elvárásokat.

Figyelj arra, mit szeretnének valójában a munkatársak! Nem! Nem nagyobb irodát, vagy hangzatosabb titulust! A felmérések szerint a munkavállalók rugalmasságra, megbecsülésre, elismerésre, előrelépési lehetőségre vágynak. Ezek mind emberi dolgok. Vagyis a munkavállalók nem robotok. Ha robotként kezelik őket, elkerülhetetlen a rövidzárlat.