Az, hogy a gyerekeidből egyszer felelősségtudó felnőttek váljanak, akik a munkát nem nyűgnek tekintik, és büszkék az eredményeikre, rajtad is múlik. Sok szülő gondolja úgy, hogy csemetéjét – legyen bár 4 vagy 14 éves – a széltől is óvnia kell. De leginkább a munkától. Hiszen még gyerek, később úgyis dolgoznia kell eleget, ha tetszik, ha nem. Pedig a munkára nevelés – bár szigorúan hangzik – lehet jó játék is. Később pedig komoly előny a felcseperedett utódnak. A bhg.com néhány pofon egyszerű tippel segít a kezdő szülőknek.

Hagyd, hogy segítsenek a ház körül! Akár már három-négy éves korú gyerekek is tudnak segíteni a ház körüli teendőkben. Viráglocsolás, a hörcsög etetése, a száraz ruha leszedése. Sok szülő érzi úgy, hogy ha feladatot ad a kicsinek, azzal a játékra szánt időt elrabolja. Pedig a legtöbb óvodás a segítséget is játéknak tekinti. Ráadásul fontosnak, egyenrangú családtagnak érzik magukat, ha tudják, hogy valami hasznosat tesznek.

Legyen a munka szórakozás! Honoráld a teljesítményt. A kicsit nagyobbaknak már állandó feladatot is lehet adni, mint például saját szobájuk rendben tartása. A testvérek akár versenyezhetnek is. Ki a leggyorsabb porszívózó? A győztesnek nyeremény is jár: például ő döntheti el, melyik filmet nézi meg délután közösen a család.

Engedd, hogy tanuljon a hibáiból! Elsőre nem mehet minden tökéletesen, még a felnőtteknek sem. Ha a gyerek hibázik, a legrosszabb, amit tehetsz, hogy leszidod. Légy türelmes, magyarázd el, mutasd meg mit kellene másképp csinálni. Legközelebb jobban megy.

Beszélgess vele a miértekről! Ahogy a gyerekek nőnek, egyre fontosabb, hogy megértsék, miért is fontos dolgozni. meg kell tanulniuk, hogy a munka nem öncélú, még csak nem is a pénzről szól, hanem értékteremtésről, áruk előállításáról, az emberek igényeinek, szükségleteinek kielégítéséről szól. A legegyszerűbb, ha a szülő a saját munkatapasztalatait osztja meg a gyerekkel. Elmeséli, hogy milyen eredményei vannak mindennapos munkájának, hogyan segít másoknak, az ő munkája hogyan befolyásolja mások életét.

Tanítsd türelemre! A való világban a munka nem mindig szórakozás. lehet, hogy elviselhetetlen a főnök, durvák az ügyfelek. Engedd meg a gyereknek, hogy panaszkodjon a munkájáról (mondjuk az iskoláról), és nyugodtan panaszkodj néha te is. Ugyanakkor mondd el, miért érdemes kitartani. Ha látja a célt, és azt, hogy nem csak ő ütközik időnként akadályokba (főleg a kamaszok hajlamosak azt hinni, hogy az egész világ összefogott ellenük), könnyebben túllép a kudarcokon is. 

Már hallom is a választ: elvtelen hízelgés, pletyka, a kollégák besározása. Nem. Most nem erről lesz szó. A totaljobs.com  tanácsadói abból az esetből indultak ki, hogy a főnök teljesen normális. Ennek megfelelően akkor tudunk bevágódni nála, ha a munkánkat jól végezzük. Vannak azonban apró trükkök, amelyekkel a jól végzett munka még jobbnak tűnik.

A legtöbb ember, ha új munkahelyre kerül, az első hetekben próbálja a legjobb arcát mutatni. Idővel azonban előjönnek a rossz szokások. Például a késés. Lehet, hogy csak néhány perc, de ha rendszeres, előbb utóbb szemet szúr mindenkinek, és konfliktusforrás lehet. Próbáljuk elkerülni az ilyen apró hibákat, hiszen hiába teszünk meg mindent a sikerért, ha elkönyvelnek minket notórius későnek, vagy megkapjuk a “trehány” címkét azért, mert képtelenek vagyunk rendet tartani az íróasztalunkon.

Kérdezni nem szégyen, sőt! Ha megfelelő időben, megfelelő kérdést teszünk fel, azzal csak azt bizonyítjuk, hogy érdekel minket a munkánk, és a lehető legjobban szeretnénk megoldani a feladatunkat. Vannak azonban, akik folyamatosan kérdeznek. Ezzel zavarják a kollégákat, és inkompetensnek tűnnek. Ha valami nem világos, próbáljunk önállóan utánanézni a megoldásnak. Erre valók a céges dokumentumok, vagy akár az internet. Persze, nem mindenre találhatjuk meg a választ. De általában tíz kérdésből kilencre igen.

A munkaköri leírás csak egy csontváz. Azokat a feladatokat tartalmazza, amelyeket napi szinten, rutin szerűen kell megoldanunk.  Előfordul azonban, hogy olyan valamit kellene megtennünk, ami ugyan nincs a munkaköri leírásban, de szorosan kapcsolódik napi feladatainkhoz. Van, aki ezt kényelmetlenségként értékeli, más viszont a lehetőséget látja meg benne. Ha jól csinálod, a főnök is megláthatja a lehetőséget – benned. És ha tényleg normális főnök, még honorálja is. Akár előléptetéssel…

Jobban jársz, ha azzal leped meg a főnöködet, hogy a kért anyagot határidő előtt teszed az asztalára, mintha azzal akarod demonstrálni alkalmasságodat, hogy mindent elvállalsz extrém rövid határidővel, és utána késel. Jó munkához idő kell. Ha olyan ügyes vagy, hogy neked kevesebb, mint a többieknek, szerezhetsz egy jó pontot a főnöknél, és még lazíthatsz is egy kicsit.

A gazdasági válság hatására a cégek jelentős része jócskán visszavágta a továbbképzésekre szánt költségvetését. Ez viszont nem jelenti azt, hogy nincs szükség a dolgozók folyamatos képzésére. Ha úgy látod, hogy a karriered szempontjából jót tenne, ha bővítenéd a tudásodat, fejlesztenéd a képességeidet, csináld magad. Érdemes akár saját zsebből finanszírozni a különböző kurzusokat, hiszen a befektetés hosszú távon megtérül.  Akár cégen belül szeretnél magasabb pozíciót, akár máshol keresel új állást, a különböző továbbképzések, tréningek jól mutatnak az önéletrajzban.

Szeretsz aludni? Úgy érzed profi szinten is tudnád művelni? Jelentkezz! A Hotel Finn hivatásos alvót keres! A szálloda Helsinki központjában található, 35 szobája van. Ezeket kellene tesztelni, profi szunyókálással. Az álláshirdetés szerint dinamikus személyiséget keresnek. Ellentmondásnak tűnik, hiszen a lustálkodáshoz nem kell túlzottan dinamikusnak lenni. A feladat része azonban, hogy miután a munkaidő nagy részében a dolgozó kipihente magát, blogol egy kicsit a tapasztalatairól. A finn és angol nyelvtudás kötelező, az orosz pedig előnyt jelent.  Eddig körülbelül 600-an pályáztak az állásra, de a jelentkezéseket egészen április végéig várják. A 35 napos szerződés május 17-ével kezdődik.

A Hotel Finn nem az első szálloda, amely ilyen típusú munkalehetőséget kínál.  Egy Zhuang nevű kínai hölgy 2010-ben vonult be a történelembe,mint az első profi alvó. Őt 7800 jelentkező közül választotta ki egy kínai utazási iroda szállodai ágyak tesztelésére.

Az igazi első azonban mégsem ő volt, hanem Ben Southall, akit 200 ország 35 000 pályázója közül választottak a Hamilton sziget gondnokának, vagy inkább hivatásos nyaralójának  2009-ben. 

A britek intelligensek, jó a humoruk, udvariasak. Legalábbis sokan ezt gondolják róluk, és persze ők is magukról. A carreerbuilder szerint viszont a munkahelyeken nem mindig működnek a sztereotípiák.  A “higgadt” britek ugyanis hajlamosak beszólni a munkatársaknak, még akkor is, ha ezzel maguk alatt vágják a fát.  Pedig jobban tennék, ha a következő mondatokat nem ejtenék ki a szájukon!

“Te vagy a legostobább főnök, akivel valaha találkoztam.” Ha valakinek van egy csöpp esze, ilyet biztosan nem mond. Legalábbis, ha meg akarja tartani az állását. És mégis. Vannak, akik még cifrázni is képesek. Például: “Az IQ szinted egy mókuséval azonos.” Vagy, ami talán még durvább: “igazi genetikai selejt vagy”. Kétlem persze, hogy valakinek csak úgy véletlenül kicsusszannak ilyen megjegyzések a száján. Valamiért azonban mégiscsak fontosnak tartja a carreerbuilder tanácsadója, hogy figyelmeztesse a brit munkavállalókat arra, hogy ezt igazán nem kellene.

“Ez nem az én dolgom!”  A főnök besétál az irodádba, és megkér arra, hogy intézz el valami apróságot. Az “apróság” azonban nem szerepel a munkaköri leírásodban.  A durva visszautasítás hatására elpárologhat a főnök összes jóindulata. Vagy segíts, ha tudsz, vagy magyarázd el, hogy mennyi határidős munkád van, és persze utána nagyon szívesen. Ha van egy csöpp esze, rájön, hogy az apró szívességet jobb lesz más nyakába varrni.

“Ezt a munkát bárki meg tudná csinálni.” Vigyázz! Az irodában a falnak is füle van! Előbb vagy utóbb minden megjegyzésed visszajut a főnökhöz, legyen az jó, vagy rossz. Így hasznosabb, ha óvakodsz attól, hogy a munkáját minősítsd, a döntéseit, kezdeményezéseit nevetségessé tedd. Gondolkozz! Mi a fontosabb? Azonnal levezetni minden frusztrációd, vagy előre jutni a ranglétrán?

“Nyugodtan vidd el az egész csomag rágót! Neked úgyis nagyobb szükséged van rá, mint nekem.” Hmm. Aranyos. Szóval a kollégának büdös a szája. Mi lenne, ha inkább titokban hagynál egy csomag rágót az asztalán? A célzást úgy is venné, de nem aláznád meg szemtől szemben.

“Rúgj ki! Úgyis megbánod!” Lehet, hogy megbánja, de addigra neked már késő. Lehet, hogy te voltál a cég legnagyobb profitot termelő salesese, de emlékezz: mindenki épp annyira jó, mint az utolsó játszmája. Azt meg könnyű elveszíteni egy ilyen mondattal.

Ki az az alkalmazott, akinek soha nem fordult meg a fejében egy idegesítő reggeli értekezleten: most felállok, közlöm, hogy felmondok, kisétálok, és bezárom magam mögött az ajtót?  A többség azonban soha nem megy el idáig.

Pedig egyre gyakoribb az érzés – mondja Nancy S. Molitor, klinikai pszichológus. “Sok olyan kliensem van, aki éveket húzott le egy cégnél, és legfeljebb annak tud örülni, hogy ebben a kiszámíthatatlan gazdasági környezetben egyáltalán van állása. Néhányuknak fizetésemelést ígértek, de elmaradt. A korábban megszokott bónuszokat is elsöpörte a recesszió, és most, hogy úgy tűnik, elindult a gazdaság felfelé, a cégek még mindig óvatosak, nem nagyon térnek vissza a korábbi politikájukhoz. Az eredmény: csalódott munkavállaló, aki úgy érzi, hogy miközben ő a rossz időkben kitartott, hiába jönnek jobb idők, kihasználják a munkahelyén.”

Mások a tarthatatlan munkahelyi állapotok miatt gondolkodnak a felmondáson: erőszakos főnök, kibírhatatlan munkatárs, túlterheltség. Molitor szerint a csalódottság sokszor érthető.

Érthető ugyan, de a teátrális kivonulás nem javallott. A felmondásnak ugyanis súlyos következményei vannak, amelyek ugyan kézenfekvőek, de felfokozott érzelmi állapotban hajlamosak vagyunk megfeledkezni róluk. Várjunk legalább egy hetet! Ez alatt az idő alatt beszéljük meg problémáinkat közeli barátainkkal, családtagjainkkal, vagy akár a pszichológusunkkal. Egy kolléga is jó választás lehet, hiszen ő közelről ismeri a céges viszonyokat. Közeli munkatársat viszont csak akkor válasszunk, ha száz százalékig biztosak vagyunk a diszkréciójában.

A pszichológus szerint az is gyakori, hogy az általános rosszkedvünket, levertségünket vetítjük ki a munkára, főnökre, kollégára. Ha adunk magunknak időt a higgadt gondolkodásra, akár az is kiderülhet, hogy nem a munkahelyünkkel van baj.

Ha viszont kiderül, hogy mégis menni kell, óvakodjunk a drámai finálétól. Ha bezárunk magunk mögött egy ajtót, nem nyílik automatikusan új. Az ajtók nyitogatásához segítség kell. Például egy jó ajánlólevél. Ilyet pedig aligha kapunk, ha döbbent és sértett főnököt, kollégákat hagyunk magunk után.