Minden, amit 50 felet tudni érdemes

Silver Fox

60 éve nem voltak ekkora szarban a fiatalok!

2012. február 15. - nagymenő

Mennyire sújtja a recesszió a fiatal felnőtteket az Egyesült Államokban? A Pew Kutatóközpont a közelmúltban nyilvánosságra hozott jelentése szerint a 18 és 24 év közötti fiatalok mindössze 54,3%-a rendelkezik munkahellyel. Ez a legalacsonyabb mutató 1948 óta, amikor is a munkanélküliségi rátát mérni kezdték.
Érettségi után vagy frissdiplomásként a fiatal amerikaiak az utóbbi évtizedek legrosszabb munkaerőpiacán találják magukat. A recesszió minden korosztályt rosszul érintett Amerikában, de az iskolából kikerült pályakezdő fiatalokat sújtja leginkább, mivel számukra egyszerűen nincs munkalehetőség.
A fiatalok borús helyzete a munkaerőpiacon egyértelműen látható a Pew új felméréséből, mely szerint 2011 végén a 18 és 24 év közötti fiatalok alig több mint fele rendelkezett állással. Ez a mutató csak hajszálnyival magasabb a 2010-es adatoknál (54%), viszont a négy évvel korábbihoz képest (62,4%) drasztikus csökkenést mutat.
Az alacsony foglalkoztatottsági ráta egyik oka az lehet, hogy sok fiatal miután szembesült a munkanélküliséggel visszatért az iskolapadba. Tavaly a fiatal felnőttek 45,2%-a tanult középiskolában vagy felsőoktatásban. 1990-ben ez a szám 31,3% volt. Hosszú távon a magas arányú tanulási kedv jót tehet a gazdasággal, ugyanakkor ez azt is jelenti, hogy a diákok úgy érzik, semmi esélyük munkát találni a jelenlegi munkaerőpiacon, ha nem folytatják tanulmányikat.
Az is valószínű, hogy ezek a diákok szeretnének pénzt keresni a diákévek alatt is, azonban kevés sikerrel: a diákok mindössze 40,7%-a dolgozik szemben a 2007-es 47,6%-al. Ez egyben azt is jelenti, hogy a diákok nagy része diákhitelt kénytelen igénybe venni a tanulmányai folytatásához. A 18-24 év közötti iskolából kikerült fiatalok körében is csökkent a munkahellyel rendelkezők száma: a négy évvel korábbi 73,2%-ról 65%-ra esett vissza.
Érdemes megemlíteni, hogy a hivatalos munkanélküliségi ráta a 18 és 24 évesek körében 16,3% a Munkaügyi Hivatal adatai szerint. A Munkaügyi Hivatal szerint az a munkanélküli, aki aktívan részt vesz a munkakeresésben és nem nappali tagozatos diák. A teljes lakosságra vetített munkanélküliségi ráta 8,3%, míg a fiatalok mutatója ennek a duplája.
Azonban nem kell annyira aggódnunk a fiatalokért, amíg ők sem aggódnak különösebben magukért. A rossz körülmények ellenére a Pew kutatása szerint a fiatalok optimisták. A megkérdezett fiatalok 88%-a azt nyilatkozta, hogy vagy már jelenleg is elég bevétellel rendelkezik, vagy bízik benne, hogy a jövőben jól fog keresni. Ezzel ellentétben a 35 év felettiek 28%-a mondta azt, hogy nem hisz benne, hogy valaha elég jövedelemmel fog rendelkezni. Tehát a fiatalok optimizmusa töretlen, annak ellenére, hogy a recesszió leginkább őket sújtja.

7 és fél magyarországnyi fiatalnak nincs munkája a fejlett világban!

2012. február 13. - nagymenő

 

Hogyan válhatnának a fiatalok a jövő vezetőivé, ha nem rendelkeznek munkahellyel? A Nemzetközi Munkaügyi szervezet adatai szerint közel 75millió fiatal munkanélküli van világszerte. Egy új ’Elveszett generáció’ - hangzott el az éves Világgazdasági Fórumon Davosban, Svájcban. A Nobel- díjas Peter Diamond, Awn Khasawneh, a jordán elnök és más résztvevők arról beszéltek, hogy milyen nagy a hézag az oktatási rendszer és a munkaerőpiac között, valamint potenciális lehetőségeket vázoltak fel a fiatalok foglalkoztatásának elősegítésére, mint például a vállalatok ösztönzése és egyéb élénkítő csomag létrehozása. A fiatal munkanélküliek milliói kevesebb eszmecserére, viszont több cselekvésre és, ami még lényegesebb több eredményre várnak.
Az Egyesült Államokban közel sem a legrosszabb a helyzet a fiatal munkanélkülieket illetően. De mi tagadás, bőven van tennivaló. A fiatalok körében 18%-os a munkanélküliségi ráta. Kétharmaduk elutasítja Obama elnök munkanélkülieket érintő programját. A fiatalok munkanélkülisége az egész társadalmat és a gazdaság egészét érinti. Becslések szerint minden egyes munkanélküli 37,000 dollárba kerül évente az államnak.
Ha fiatal vagy és foglalkoztat a jövőd, semmiképpen ne várd ölbe tett kézzel, hogy megoldják az életedet Davosban vagy Washingtonban. Öt tanáccsal segítünk arra vonatkozóan hogyan légy proaktív és hogyan maximalizáld esélyeidet a munkaerőpiacon, még akkor is, ha a gazdasági helyzet nem túl fényes.
1. Állj több lábon, azaz ne egy, hanem több bevételi forrást biztosíts magadnak.  A rengeteg elbocsátás láttán és annak tudatában, hogy a cégek nagyon kevés új munkaerőt alkalmaznak, manapság feltétlenül szükség van egy ’B’ tervre. A munkanélküliség hónapjait úgy tudod legkönnyebben átvészelni, ha egyéb bevételi forrásra teszel szert. Ha szabadúszóként olyan weboldalakon találsz munkát, mint az elance.com egyszerre több projektben is részt vehetsz és hasznosíthatod technikai tudásodat.

2. A munkakereséshez úgy állj hozzá, mintha új lennél a piacon. A legtöbb munkát kereső ember sablon önéletrajzot és régi motivációs levelet küld be – természetesen kevés sikerrel. Ha be szeretnéd bizonyítani, hogy milyen értékes munkát tudnál végezni a cégnek, emeld ki, hogy tisztában vagy üzleti igényeikkel és ennek megfelelően építsd fel a jelentkezési pályázatodat, ahol felvázolod, miben tudnád támogatni a céget. Nagy előnyre tehetsz szert másokkal szemben, ha sikerül jól bemutatni az előnyöket, melyekhez a cég alkalmazásod révén jut hozzá, főleg, ha ezek az előnyök magasabb értéket képviselnek mint a fizetésed.  Nagyon fontos kiemelni, mi különböztet meg a többi jelentkezőtől. Thomas Friedman a New York Times újságírója szerint az ’átlagos emberek ideje lejárt’.  
3. Légy pozitív és magabiztos. 20,000 frissen munkába állt ember munkahelyi teljesítményét vizsgálták egy kutatás során. Kiderült, hogy ezen munkavállalók 46%-át 18 hónapon belül elbocsátották, és ebből 89%-ukat a hozzáállásuk miatt. Millió hozzád hasonló jelölt evez ugyanabban a hajóban. Pozitív hozzáállással sokkal könnyebb új lehetőségekhez jutni, bizonyítani az interjún és sikeresen venni a próbaidő akadályait. A vezetők pozitív, szerethető és lelkes kollégákat keresnek. 
4. Tanulj folyamatosan. Ahhoz, hogy túlélj és boldogulj ebben a gazdasági helyzetben, folyamatosan képezni kell magad. Harvey Mackay, üzleti publicista szerint: „Életed során nem egyszer járod ki az iskolát, egész életedben iskolába jársz.” Iratkozz fel a blogokra és egyéb weboldalakra, melyek segítségével új tudásra tehetsz szert az iparágadra vagy területedre vonatkozóan. Tanulmányozd a Khan Academy weboldalát, ahol a befektetési alapoktól kezdve a gazdasági statisztikákig minden információt megtalálsz. A Google segítségével ingyenes oktatásokhoz is hozzájuthatsz vagy a YouTube-on híres professzorok előadásait hallgathatod.
5. Keress mentorokat és ápolj jó kapcsolatot velük.  APricewaterhouseCoopers 2011 Globál CEO kérdőív válaszai alapján a fiatalok 98%-a gondolja úgy, hogy mentor nélkül nem lehet karriert építeni. Ennek ellenére sok fiatal egyszerűen nem mer környezetétől segítséget kérni, szégyelli ismerősei kapcsolatait, forrásait igénybe venni. Az ismerőseiden túl a közösségi háló adta lehetőségeket is érdemes kiaknázni. A közösségi média segíthet kapcsolatba kerülni ismert vezetőkkel, kutatókkal, szerzőkkel. Természetesen azonnal ne kérd őket arra, hogy munkát szerezzenek neked. Inkább találd ki, hogyan támogathatnád őket céljaik elérésében. Végezz önkéntes munkát számukra, vagy promotáld őket a blogodon, közösségi oldaladon a mentorálásért cserébe. Valószínűleg a legtöbb leveled válasz nélkül marad, de ha csak egy pozitív választ kapsz, már az is elindíthat a jó irány felé.

 

Mennyire vagy idegesítő a kollégák szemében?

2012. február 09. - nagymenő

Minden irodában van egy hangadó, okoskodó, mindenkit félbeszakító munkatárs… Bárki fel tud sorolni több nehezen elviselhető tulajdonságot is kollégáiról – gyakran olyan szokásokat, melyeket az illető észre sem vesz. De azon gondolkodtál-e már valaha, hogy te is lehetsz mások számára irritáló?

Mindenesetre, az irodák ’idegesítő’ munkatársai általában nincsenek tisztában viselkedésükkel és kollégáik véleményével. Az alábbiakban 10 olyan dolgot sorolunk fel, mellyel őrületbe kergethetjük kollégáinkat.
1. Gyakran előfordul, hogy a munkaidő vége felé bízod meg kollégáidat határidős feladattal, noha már korábban is kiadhattad volna a munkát? Mindig vannak utolsó pillanatban felmerülő projektek, de ne ülj sokáig egy feladaton, mielőtt kiadod másoknak. Ha ez gyakran előfordul, szervezetlennek és megfontolatlannak fognak tartani és téged szidnak majd a késő esti túlórák során.
 

 

2. Szeretsz sokat beszélni, még akkor is, ha a kollégáid határidős munkán dolgoznak? Ezt a tulajdonságot nagyon nehéz észrevenni magunkban. Gondolkozz el azon, hogy egy átlagos beszélgetés során mennyit beszélsz te és mennyit beszél a másik fél. Figyelj kollégáid jelzéseire a beszélgetés során, és mindig tartsd szem előtt, hogy csak azért, mert neked van időd tereferélni, az nem jelenti azt, hogy másnak sincs dolga. 

 

 

 

3. Gyakran panaszkodsz másokra a hátuk mögött, ahelyett hogy szemtől szemben elmondanád a problémáidat? Mindannyiunknak rosszul esne, ha kiderülne, hogy valaki másoknak panaszkodik rólunk, de nincs bátorsága nekünk elmondani a problémákat. Ha valakivel nyíltan beszélünk, nem csak sokkal becsületesebb hozzáállás részünkről, de lehetőséget nyújtunk a másik félnek arra, hogy reagáljon panaszunkra, és akár meg is oldódhat a probléma, vagy a másik féltől származó magyarázat más megvilágításba helyezheti a dolgokat.

 

4. Gyakran vagy negatív? Ha utálod az új dolgokat, más emberek javaslatait, meg azt a fiút a lenti emeletről és ezt nem is rejted véka alá, lehet, hogy te vagy az a bizonyos ’idegesítő’ kolléga.Az irritáló kollégák azt gondolják, hogy mások hibái demonstrálásával saját maguk értékét növelik. Azonban, ha minden javaslatban csak a hibákat veszed észre, számíthatsz rá, hogy elveszíted hitelességedet és az emberek megpróbálnak kihagyni a dolgokból.
5. Képtelen vagy különválasztani a magánéletedet a munkádtól? Ha gyakran folytatsz privát telefonbeszélgetéseket kollégáid füle hallatára (különösen ha közben kiabálsz, káromkodsz vagy sírsz) és hangosan osztod meg valakivel az előző éjszakai élményeidet, a gyermekvállalással kapcsolatos problémáidat vagy a kellemetlen kiütéseidre panaszkodsz, a kollégákat kényelmetlen helyzetbe hozod. Bizonyos mértékig be lehet avatni a kollégákat is magánéletünkbe, de vannak bizonyos határok, melyeket nem szabad átlépni.
6. Gyakran szólsz közbe, mikor más beszél? Ha gyakran válaszolsz nem neked címzett kérdésekre és úgy gondolod, hogy egy munkahelyen a magánbeszélgetés fogalma nem létezik, akkor te vagy a ’közbeszólós’ kolléga. Bár nagyon nehéz, de tudatosan próbálj meg ne belekotyogni mások beszélgetéseibe és megvárni, hogy szót kapj egy értekezleten.
 

 

7. Gyakran kihangosítod beszélgetéseidet? Ha a rögzítődön található üzeneteket kihangosítva hallgatod le, vagy ami még ennél is rosszabb hosszú beszélgetéseket folytatsz kihangosítón keresztül, biztos lehetsz benne, hogy kollégáid gondolatban átkozódnak. (Bónusz pontot jelent, ha ezek a beszélgetések ráadásul magánjellegűek). Mindig tartsd szem előtt, hogy nem otthon vagy, a kollégáid szeretnének saját munkájukra fókuszálni.

 

 

 

8. Úgy gondolod, hogy te már mindent tudsz, és ezt folyton hangsúlyozod is? Ha gyakorta kioktatod a kollégákat és mindig mindent jobban tudsz, kéretlenül is véleményt alkotsz mindenről, akkor te vagy az iroda ’okoskája’. Jó dolog, ha az ember széleskörű tudással rendelkezik és ezt meg is osztja másokkal, de ha minden alkalommal azt hangsúlyozod, hogy te vagy a legokosabb, ezzel elszigeteled magad a többiektől és idegesítővé válsz. Kicsit vonulj háttérbe és engedd meg másoknak is, hogy tudásukat csillogtassák.

 

9. Kibúvókat keresel a munka alól? Ha a kollégák alig győzik a munkát, te viszont a Facebook-on szörfölsz vagy az esküvődet szervezed, könnyen előfordulhat, hogy ’lógósnak’ titulálnak. Ha kevesebbet dolgozol mint a többiek, és állandóan kifogásokat kreálsz a munkát illetően, ideje változtatni. A folyamatos munkakerülés rövidtávon a kollégáidat fordítja ellened, hosszútávon pedig meghatározza a rólad kialakult képet és a karrieredet is tönkreteszi.
10. Félsz a kritikától? Ha a munkád minőségét illetően bárminemű kritika hallatán dühösen reagálsz, a kollégák egy idő után inkább nem osztják meg veled véleményüket. Ez azt fogja eredményezni, hogy akkor sem kapsz mérvadó visszajelzést, ha arra az adott munkafázisban nagy szükséged lenne.  Gyakorold az alábbi választ: „Át kell gondolnom azt, amit mondtál, de nagyra becsülöm a véleményedet.”
 
Ha a fent említett szokások közül bármelyik igaz rád, akkor valószínűleg irritálod kollégáidat és a kollégáid panaszkodnak rád egymás között. De ne aggódj – van esély a gyógyulásra! Változtass rossz szokásaidon, és már egy hónap múlva tapasztalni fogod a pozitív hatást.

 

Dolgozol ebédidőben? Ki vagy rúgva!

2012. február 07. - nagymenő

Az elbocsátások leggyakoribb okai: késés, a feladatok hiányos ellátása, nem megfelelő viselkedés. A legújabb ok: munkavégzés ebédidő közben.
Sharon Smiley 2010 januárjában recepciósként és adminisztrációs asszisztensként dolgozott Chicago-ban egy ingatlanközvetítő cégnél. Délben kiléptette a rendszer, de a helyén maradt, hogy befejezzen egy projektet, amivel főnöke bízta meg. Egy másik menedzser figyelmeztette, hogy hagyja el az irodát és menjen el ebédelni. De azt válaszolta, hogy marad és folytatta munkáját. Mint később kiderült ez nagy hiba volt - elbocsátották.   
A cég szabályzatában szerepelt, hogy minden dolgozó köteles 30 percet ebédszünettel tölteni, ami még tovább bonyolította a helyzetet, hogy Smiley asztala a bejárati ajtóval szemben helyezkedett el. A vezetői úgy gondolták, hogy helytelenül viselkedett, amikor az irodában tartózkodó kliensek és az iroda előtt elhaladó potenciális ügyfelek előtt fogyasztotta el ebédét.
Azonban Smiley nem csak a munkáját veszítette el, hanem még a munkanélküli segélyt is megvonták tőle, mivel rendkívüli felmondással bocsátották el. Smiley úgy döntött, hogy beperli volt munkáltatóját. Múlt héten az illinois-i bíróság úgy határozott, hogy a munkanélküli segély jár a felperesnek, mert nem találták vétkesnek kötelességszegésben.  
Smiley esete azt mutatja, hogy a túl sok munkáért is felmondhatnak. Napjainkban, amikor nem vesznek fel új alkalmazottakat és a meglévőkből a maximumot szeretnék kipréselni a munkáltatók, azt gondolhatnánk, hogy a munkáltatók örülnek, ha az ebédidőt is munkával tölti a dolgozó. Esetünkben mégsem így volt. Ennek az okai a múltban gyökereznek.
2004-ben a New York Times írt arról hogyan köteleztek munkavállalókat túlórára főnökeik annak érdekében, hogy a költségek ne emelkedjenek. Sok ember viszont nem volt hajlandó ugyanazért a bérért többet dolgozni – több céget bepereltek és nyertek az alkalmazottak. Például a T-Mobile milliókat fizetett ki utólag a bérek rendezésére, mivel kiderült, hogy 20,500 call-centeres munkatárs fizetés nélkül túlórázott.
Ezt követően viszont egyre több cég tiltotta be a túlórát. Tavaly például a Target túlórázás miatt rúgta ki egyik menedzserét. A perirat szerint a menedzsernek gyakran kellett kérdésekre válaszolnia illetve problémákat megoldania ebédszünetben. A céges program nem engedte, hogy félóránál korábban visszalépjen a rendszerbe, ezért a rendszeren kívül is dolgozott – a Target kirúgta ezért.
Sok dolgozótól manapság összeegyeztethetetlen dolgokat várnak el 1) a munka legyen elvégezve, 2) de nem fizetnek túlórát és 3) paranoiásan ragaszkodnak a munkatörvények betartásához. Mit tehet ilyenkor a munkavállaló?
Először is tisztázzuk a munkaidő, ebédszünet és a túlóra kérdését cégen belül. (Ha szükség van túlórázásra, ne feledjük, hogy a bér 1,5szeresét köteles kifizetni a túlóráért a munkáltató, de sok cégnél a túlórázást külön engedélyhez kötik).
Valamint ne feledjük, hogy a munkáltató bármilyen oknál fogva elbocsáthat, amennyiben az nem diszkriminatív. Legyünk tisztában azzal, hogy az engedély nélküli túlórázás vagy a munkával töltött ebédidő is legális oka lehet a felmondásnak. 
Ha úgy érzed, hogy több időre van szükséged a munka elvégzésére, beszélj főnököddel erről. Kérdezd meg, hogy túlórázhatsz-e. Ha a válasz nemleges és a követelmény teljesíthetetlen munkaidőn belül, jobb lesz új munka után nézni.

Smiley esete után egy dolog bebizonyosodott, mégpedig, hogy az ebédidőben történő munkáért ugyan el lehet küldeni a dolgozót, de nem lehet megvonni tőle a munkanélküli segélyt.

A karriertanácsadótól nyugdíjba

2012. február 05. - nagymenő
A mai gyerekek korábban lépnek a pubertáskorba és később válnak felnőtté. Mindez sok nehézséget eredményez. Alison Gopnik írása a serdülőkori problémákat elemzi.
"Mit gondol ez a gyerek?" Ez a kétségbeesett szülők tipikus kérdése, amikor értetlenül állnak gyerekeik tettei előtt.
Hogy lehet az, hogy a fiam, aki képes volt hosszasan részletezni az ittas vezetés veszélyeit mégis részegen vesztette életét? Hogy történhetett meg, hogy a lányom, aki mindent pontosan tud a fogamzásgátlásról egy olyan fiútól esett teherbe, akit nem is szeret igazán? Mi történt a tehetséges gyerekemmel, aki a gimnázium alatt kitűnő tanuló volt, az egyetemről viszont kicsapták, azóta folyamatosan váltogatja munkahelyeit és a nyakunkon él? 
A tinédzserek agyát egy olyan autóhoz hasonlíthatjuk, ahol a gázpedál működik ugyan, de a kormány és a fék elromlott.
A pubertáskor mindig is nehéz időszaknak bizonyult, viszont manapság ez a korszak egyre korábban köszönt be. Egyes elméletek szerint mindez az energetikai egyensúly felbomlása miatt van: a gyerekek egyre többet esznek és kevesebbet mozognak. 
Ugyanakkor az ipari majd az információs forradalommal párhuzamosan a gyerekek egyre később vállalnak felelősséget tetteikért, tehát egyre később válnak felnőtté. Ötszáz évvel ezelőtt Shakespeare tisztában volt vele, hogy a fiatalok szerelme és a családok közötti ellentét kombinációja nagy rizikóval jár, ugyanakkor ha a sors nem szól közbe a 13 éves Júlia teljesen elfogadott módon egy-két éven belül feleséggé és anyává válhatott volna.
A mai Júliák 20 éven keresztül keresik és gyakorolják a szerelmet, mire megállapodnak és gyermeket vállalnak. A Rómeóink pedig, mintha Mob királynő varázslata alatt álló bohém poéták lennének, akik igencsak benne vannak már a korban, mire megszerzik diplomájukat.
Mi történik, ha a pubertáskor korán kezdődik és nagyon kitolódik? Sok-sok fiatalkori botlás. Szerencsére a pszichológusok és neurológusok egyre jobban átlátják a problémák eredetét.
A magyarázatot abban látják, hogy két különböző neurális és pszichológiai rendszer interakciója segíti elő a gyermekek felnőtté válását. Az elmúlt két évszázadban, de még inkább a legutóbbi generációk élete alatt e két rendszer fejlődési ideje megváltozott. Ez okozza azt, hogy a serdülőkor ennyire elhúzódik és ennyi bajjal jár. A nagy kérdés az, hogyan lehetne a ’tinédzser-agy’ fogaskerekeit újra szinkronba hozni egymással.  
Ez a két rendszer felel az érzelmekért és a motivációért. Szorosan kapcsolódik a pubertás kor biológiai és kémiai változásaihoz és az agy azon területeit érinti, melyek az elvárásokra adott válaszreakciókért felelősek. Ez az a rendszer, mely a nyugodt 10 éves gyermeket nyughatatlan, szertelen, érzelmileg túlfűtött tinédzserré változtatja, aki kétségbeesetten szeretné elérni minden célját, kielégíteni minden vágyát és átélni minden lehetséges érzést. Később ugyanez a rendszer változtatja őt vissza nyugodt felnőtté. 
Agyműködésünk fontos eleme a kontroll. A belső kontroll rendszerünk működése nagyban függ a tanultaktól. Már gyermekkorunkban tanuljuk az önkontrollt, majd folyamatosan fejlesztjük serdűlő és felnőtt korban is, ahogy egyre több tapasztalatot szerzünk. Úgy tudunk jó döntéseket hozni, ha korábban kevésbé jó döntéseket hoztunk és sikerült korrigálni azokat. Akkor válik jó tervező belőlünk, ha a terveinket megvalósítjuk és látjuk azok eredményét. Egyszóval gyakorlat teszi a mestert.
A múltban a gyerekek élete tele volt gyakorlattal. Rengeteg lehetőségük volt fejleszteni a felnőttkorban szükséges készségeket, így gyakorlott tervezőkké válhattak. Ahhoz, hogy jó vadásszá, szakáccsá, nevelővé váljon valaki, nem kellett mást tenni, mint gyakorolni ezeket a tevékenységeket már gyerekkorban, majd serdülőkorban is. De mindezt a felnőttek által felügyelt biztonságos világban tehették, ahol az elkövetett hibák nem voltak végzetesek. Mire elérkezett a serdülőkor a fiatal már olyan készségekkel és kontroll rendszerrel rendelkezett, ami ellensúlyozta a pubertáskor erőteljes késztetéseit. A mai világban a gyerekek semmilyen tapasztalattal nem rendelkeznek azokról a feladatokról, melyeket felnőtt korban kell majd ellátniuk. Sok gyerek az iskolába járáson kívül semmilyen más feladatot nem lát el.
A kontroll rendszerünket kizárólag a valós tapasztalatok fejleszthetik. Ez nem azt jelenti, hogy a mai fiatalok butábbak, mint a szüleik voltak. Sőt, bizonyos értelemben sokkal okosabbak. De az, hogy nagyon jók fizikából és kémiából még nem segít a szuflé elkészítésében. Korábban a gyermekek gyakorlati úton sajátították el az élethez szükséges készségeket.
Két nagyon fontos tényt nem szabad elhanyagolnunk az agyműködést illetően. Először is, hogy a tapasztalat formálja az agyat. Ez azt jelenti, hogy szociális és kulturális életünk alakítja biológiai fejlődésünket. Másodszor, a fejlődésünk a környezetünk és a szervezetünk kapcsolatának függvénye.
Ez azt jelenti, hogy a mai serdülők sem reménytelenek. Egyszerűen alkalmat kell teremteni nekik a tapasztalásra, gyakorlásra a fölösleges különórák helyett. Egy fiatalok számára létrehozott program – az AmeriCorps – kitűnő példa arra, hogyan segítsünk a fiataloknak megtapasztalni a valódi élet kihívásait egy védett és felügyelt környezetben.
A szakemberek azt javasolják, hogy az egyetemi hallgatók több időt töltsenek gyakorlattal, miközben részt vesznek és segítik professzoraik kutatásait. Ez sokkal jobban formálja a személyiséget, mint az elméleti előadásokon tanult dolgok. A nyári táborokat és utazásokat is ki kell egészíteni nyári munkával, ami valódi felelősségvállalást jelent.
Röviden tehát a jó hír az, hogy nem kell feltétel nélkül elfogadni a serdülőkori agy fejlődési rendszerét, mivel azt mi magunk is alakíthatjuk és jó irányba terelhetjük.
 
süti beállítások módosítása