Igen! Ha valamire büszkék szoktunk lenni (emlékezzünk csak az egyik jól ismert itthoni sörmárka lokálpatrióta reklámjára) akkor az a „magyar lelesz”, avagy csavart észjárás, amely messze földön ismerté tesz minket. Ennek ékes bizonyítéka az Ericsson, amely hazánkban idén épp száz éve kezdte meg működését, és amely mára az egyik legnagyobb kutató-fejlesztő vállalat Magyarországon.
A skandináv multi ugyanis 150 fővel bővíti több, mint ezerfős csapatát az év végéig. Hans Vestberg, az Ericsson csoport elnök-vezérigazgatója büszkén emlékeztetett arra, hogy a vállalat 2011-ben már 100 éves fennállását ünnepli hazánkban. Az elnök-vezérigazgató szerint „az Ericsson feladata, hogy innovatív megoldásaival részt vegyen a mobil- és széles sávú internetes kommunikáció jövőjének alakításában, s a legfejlettebb, élvonalbeli kutatásokhoz és technológiákhoz kapcsolódó tevékenységeivel meghatározóan formálja a telekommunikáció világát”. Mindebben pedig kiemelkedő szerepet szán Magyarországnak, és az itt működő K+F központnak.
Sinisa Krajnovic, az Ericsson Magyarország K+F Központjának igazgatója arról számolt be, hogy a központ alkalmazottaink száma az elmúlt két évben is – dacára a gazdasági válságnak – mintegy 400 fővel gyarapodott. A folyamatos bővülés a kiemelkedő eredményesség jele: a budapesti K+F központból kikerülő magyar mérnöki szabadalmak meghatározóak a világ jelenlegi mobil- és vezetékes széles sávú internetes kommunikációt lehetővé tevő rendszereiben. Vagyis a részleg bővülése a magyar kutatók és mérnökök kiváló munkájának újabb elismerése. „Magyarországon kiemelkedő szakértelemre és nagyszerű mérnökökre alapozhatunk. Ezer mérnökünk közül száz már rendelkezik vele, vagy a közeljövőben szerzi meg PhD fokozatát. Kitűnő kapcsolatokat ápolunk a magyar tudományos élettel és számos egyetemmel is”.
…a legnagyobbakig
Az eseményen személyesen megjelent Fellegi Tamás is. A nemzeti fejlesztési miniszter a kutatás-fejlesztés versenyképességet növelő hatásairól beszélt is az Ericsson Kutatási és Fejlesztési Központjában szervezett sajtótájékoztatón.
Az országnak egy jobb szerkezetű munkaerőpiacra van szüksége, amely a növekvő foglalkoztatottság mellett figyelembe veszi Magyarország erősségeit és lehetőségeit is – közölte a nemzeti fejlesztési miniszter. Fellegi Tamás kiemelte: a nagy hozzáadott tudást igénylő munkahelyek létrehozása Magyarország megerősödésének egyik meghatározó alapfeltétele. Hazánk természetes erőforrása az itt élők rendkívüli tudása és kreativitása. Kiaknázásuk és gazdaságba történő visszaforgatásuk kiemelt jelentőséggel bír a versenyképesség szempontjából, és egyre több nagybefektető számára teheti vonzóvá az országot – mutatott rá a nemzeti fejlesztési miniszter.
a legkisebbektől…
Fellegi Tamás hangsúlyozta: az Új Széchenyi Terv olyan pályázatokat is tartalmaz, amelyek célja, hogy a hazai kis- és közepes vállalkozások megfelelő feltételek mellett használhassák fel használni a legújabb innovációs eredményeket, és saját eszközeik megújítása révén vehessék fel a versenyt vetélytársaikkal.
A nemzeti fejlesztési miniszter közölte: a versenyképesség ösztönzése érdekében 2011 júliusáig a kormány megvizsgálja a K+F tevékenységhez kapcsolódó lehetséges adókedvezményeket. 2020-ra a kutatásra, fejlesztésre és innovációra fordítandó GDP arányos összeget a jelenlegi 0,9 százalékról a kétszeresére, 1,8%-ra növeli.
