A bőrhibákkal rendelkező embereket diszkriminálják a munkaerőpiacon? A legújabb tanulmány szerint igen. A próbainterjúkon az interjút készítő zavarban volt és kevesebb információt kérdezett azoktól, akiknek szembetűnő hegek vagy anyajegyek voltak az arcukon, ezt követően pedig a jelentkezők általában alacsonyabb értékelést kaptak. A bőrgyógyászok és a plasztikai sebészek örömmel fogadják az ilyen jellegű kutatási eredményeket.
Journal of Applied Psychology – az Alkalmazott Pszichológia Folyóiratban jelent meg ez a tanulmány. A kísérletet Mikki Hebl a Rice Egyetem Pszichológusa, valamint kollégája Juan Madera irányította. Két kísérletet végeztek. Az egyik a szem aktivitását vizsgálta. Az önkéntes egyetemista jelentkezők egy számítógép által moderált interjún vettek részt, miközben egy speciális lencsékkel ellátott eszközt viseltek a fejükön, ami infravörös fényt bocsátott ki a pupillamozgások érzékelésére. Normál esetben egy beszélgetés illetve egy állásinterjú során az emberek szeme egy kis háromszögön belül - a szemek és a szájak közötti területen - mozog. Az eszköz azonban azt mutatta, hogy az önkéntesek szemmozgása nem fixálódott a szem és száj területén, az alanyok akaratuk ellenére az arcon található hibákra összpontosítottak. Madera ezt így magyarázta:
“Megfigyeltük, hogy minél több figyelmet fordítottak az interjúztatók az arcon található hibákra, annál kevésbé emlékeztek az interjún elhangzottakra és még kevésbé emlékeztek arra, hogy mi vezetett a jelentkezők alulértékeléséhez.”
De miért is foglalkozunk mi az egyetemisták részvételével folytatott kísérlettel? Valószínűleg nekik nincs semmilyen gyakorlatuk az állásinterjúk illetve a toborzás terén. Azonban a kutatók második kísérlete már gyakorlott szakemberek bevonásával történt.
Ebben a kísérletben 38 MBA menedzser vett részt. Minden kísérleti alany tisztában volt a jelentkezők kiválasztási folyamatával, illetve vett már fel munkavállalókat korábban.
Ezek az emberek vajon el tudnak vonatkoztatni a bőrhibáktól? Kiderült, hogy NEM. A gyakorlott menedzserek is sokkal negatívabban értékelték a heges és bőrhibás jelentkezőket, mint a hibátlan arcbőrrel rendelkezőket; sőt még az egyetemista interjúztatókhoz képest is negatívabb értékelést adtak. A toborzó menedzserek kevesebb infóra emlékeztek azokkal kapcsolatosan, akiknek az arcán bármilyen szembetűnő elváltozás volt a kontroll csoporttal – a „hibátlan arcúakkal” szemben.
A kutatók ezt az erős befolyást annak tulajdonították, hogy szemtől-szemben volt egymással a két résztvevő. Sajnos, pont így szokott zajlani az állásinterjúk nagy többsége is. Összegezve az eredményeket Hebl elmondta:
“Az interjú végeredményét nagyban befolyásolja megjelenésünk, leginkább az arcunk. Több tanulmány vizsgálta már korábban is a speciális csoportok diszkriminációját, viszont ez a kutatás a diszkrimináció okát is feltárta. Az ok abban rejlik, hogy a figyelem nem az interjú tartalmára összpontosul, hanem az arcon található elváltozásra.”
Úgy is fogalmazhatunk, hogy ha valakinek az arcán található hibáira összpontosítunk, akkor nem tudunk kellően odafigyelni mondandójára. Így tudatosan vagy sem, de nagy esély van rá, hogy az adott személyt negatívan értékeljük.
