Ha már úgyis annyit lógunk a közösségi oldalakon, miért ne kereshetnénk munkát is ugyanott? Az egyik nemzetközi állásközvetítő felméréséből kiderül: hamarosan nagyot lendülhet a forgalma a szakmai kapcsolatok építésére kitalált webkettes szájtoknak. Még egyszer gondoljuk meg, milyen képeket, vicces videókat, avagy pikírt megjegyzéseket osztunk meg a hálón!

Legalábbis használjunk külön oldalakat, azokból is lehetőleg minél szegmentáltabbat, hogy minimalizáljuk a magán- és szakmai életünk összekülönbözésének az esélyét. Amúgy nyugodtan időzzünk sokat közösségi helyeken, ha épp úgy hozta a sors, ugyanis az előbb említett speciális oldalakon akkor is töméntelen hasznos információhoz jutunk, ha nem sikerül azonnal bevonzani egy kellően remek ajánlatot – sőt, minél tovább sündörgünk a piacon, annál dörzsöltebbek lehetünk a következő tárgyaláson!

Itt élned, itt állnod kell

De nézzük a felmérés egyéb konklúzióit. A Randstad Workmonitor nemzetközi kutatásának adatai alapján a magyar munkavállalók nagy többsége, 75 százaléka van jelen a közösségi oldalakon, közel 15 százalékuk pedig már ezeket a felületeket, illetve szolgáltatásokat használja elsődlegesen munkakeresésre. Kiderült az is: bár a közösségimédia-használat még elsősorban magáncélú, ugyanakkor a portálokon található információk egyre jobban befolyásolják az álláskeresést.

A megkérdezettek többsége például nem jelentkezne egy olyan cég álláshirdetésére, amelyről kedvezőtlen híreket olvasott a közösségi oldalakon. Ez persze fordítva is igaz: a cégek már egy ideje alapból utánanéznek az álláskeresőnek, nem is feltétlenül azért, hogy visszaéljenek a talált adatokkal, sokkal inkább azért, hogy kiderítsék, leendő alkalmazottjukról mely információk publikusak, ami képet ad arról is, hogyan viszonyul a virtuális környezetéhez.

Jönni fog, ha lőni kell

A felmérésben részt vevők 71 százaléka ugyan tudja, hogy a profilját a munkaadók is megnézhetik, ennek ellenére elsősorban személyes és nem szakmai információkat osztanak meg, adatlapjukat is ennek megfelelően alakítják ki. Ez azonban részben annak a következménye, hogy Magyarországon még sokkal nagyobb az általános portálok látogatottsága, ahol az ismerősökkel való kapcsolattartásra helyezzük a hangsúlyt.

Az iWiW-nek 4,5, a Facebooknak mintegy 2,5 millió regisztrált tagja van, míg a kimondottan szakmai kapcsolatépítést szolgáló LinkedInen nagyjából 130 000 magyar munkavállaló regisztrált. Mindeközben persze azt se felejtsük el, hogy az álláskereső portálok időközben maguk is egyre inkább a „közösségiesednek”, egyrészt válaszolva a kor kihívásaira, másrészt minden újabb felkapott platformra felköltözve, egyenesen a tömegek után.

A Randstad munkaerő-közvetítéssel foglalkozó munkatársai is jelen vannak már egy ideje a közösségi oldalakon, ahol többek között üzleti csoportokat hoznak létre a szakmai tudás megosztása végett. Így olyan tehetségeket is felfedezhetnek, akikhez a hagyományos csatornákon csak nehezen jutnának el.

A nagy világon

A Randstad kutatása szerint világszerte növekszik a közösségi portálok és a munka kapcsolatának jelentősége. Különösen a sok fiatal dolgozóval rendelkező államokban domináns ezeken a csatornákon a munkavállalói szerep. Indiában például a megkérdezettek 60 százaléka a kollégáival is Twitteren tartja a kapcsolatot, és 79 százalékuknak származott már üzleti előnye a közösségi média használatából.

Számunkra a lengyel adatok lehetnek a legérdekesebbek, a kutatás szerint Közép-Európában ugyanis ők aknázzák ki legjobban a Facebook, a Twitter vagy a LinkedIn lehetőségeit. Lengyelországban például 36 százalék bízik abban, hogy pusztán a közösségi média segítségével is találna állást.

Újabb területet változtatnak meg tehát a virtuális közösségi oldalak, a munka világát, ahol hasonló forradalom zajlik, mint a despotikusan irányított országokban, és ahol ismét elsüthető az az amerikai szlogen, mely szerint bárki feljuthat a csúcsra, ha elég jó „talent” hozzá – és ha ezt a róla megosztott információk is visszatükrözik.

Ennek is el kellett jönnie egyszer, még ha reménykedett is benne mindenki, hogy meg lehet úszni, de sajnos nem: a magyar munkaerőpiacra is kihatott a japán földrengés.

Harmincnégy dolgozóját bocsátja el esztergomi üzeméből az autóalkatrészek gyártásával és kereskedelmével foglalkozó Ryowa Hungary Kft. A hírt maga az MTI tudta meg a héten, méghozzá két, egymástól független, valamint rögvest névtelenséget is kérő forrásból. Az állami hírgyár információi szerint a társaságnál 70-80 ember dolgozott, tehát majdnem megfelezték az alkalmazottak számát. A létszámleépítést bejelentették a hatóságoknak, az elbocsájtottak pedig utolsó momentumként – a vállalat szándéka szerint – minden törvényes járandóságukat megkapják.

A nyilvánosan hozzáférhető adatok szerint a céget 2000-ben alapította a Mitsubishi Electric kereskedőcége, a Ryowa Corporation. Az esztergomi vállalkozás a Suzukinak szállít és gyárt elektronikus alkatrészeket. Egy példa arra, hogy ez mekkora veszteség: a nagykereskedelmi vállalat 2009-ben a 90. helyet foglalta el az 500 legnagyobb Magyarországon működő cég közül, éves nettó árbevételük meghaladta a 15 milliárd forintot.

Egy perc néma csönd.

A létszámleépítés tényét a Ryowa Hungary-nál ugyan nem cáfolták, de ennél sokkal többet ők sem tehettek hozzá, ugyanis maga a japán vezetés sem kívánt semmilyen egyéb információt közölni a sajtóval.

Igazából azt lenne jó tudni, és talán megérne még egy posztot, hogy valójában milyen károkat szenvedett Japán, mármint társadalmi szinten, és munkaerő-piaci szempontból is, bár ez a kettő szorosan összefügg, és nagyban meghatározza a távol-keleti országot – de mint a példából láttuk, ennek globális hatásai is vannak.

Sőt, továbblépve, nem árt majd módszeresen megvizsgálni, hogyan mászott ki a katasztrófa romjai alól a világ harmadik legerősebb gazdasága, és esetleg konkrét forgatókönyveket kidolgozni a jövőre nézvést. Mert ahogy a lassan közhellyé váló megállapítás mondja: nem az a kérdés, hogy történhet-e még egyszer ilyen hatalmas természeti csapás bármelyik ország lakóival – végső soron az emberiséggel – hanem csak az, hogy mikor…

A technológia fejlődésével újabb és újabb szaktudásra, szakemberekre van szüksége a tudpománynak és a cégeknek. A buzzle.com oldalán található cikkből csemegézve a következő állásokat találhatjuk - talán leendő gyermekeinknek?

Űrpilóta

A Sir Richard Branson által vezetett Virgin csoport már tervezi az első kereskedelmi űrpálya megnyitását. Az utasoknak fejenként kb 200 000$-t, vagyis majdnem 37 millió forintot kell majd fizetniük a különleges élményért. Pár éven belül az űr turizmus igen népszerűvé válhat, és akkor igen sok űpilótára lesz szüksége a világnak. Csak győzzük kivárni!

Magzatgyógyász

A születés előtti gyógyítás lehetetlennek tűnik, de a jövőben már operálhatnak orvosok magzatot a méhen belül is. A kísérletek már folynak, és talán a közeljövőben a doktorok már képesek lesznek születés előtti gyógyításra. Így feltehetően elkerülhetőek a születési rendellenességek és más fogyatékosságok, bár ezzel kapcsolatban eltérő véleményekre bukkanhatunk.

Éghajlat változási szakértő

Láthatjuk, hogy a földrengések és cunamik mekkora erővel rombolják szét a különböző területeket (legutóbb Japánt). A hasonló katasztrófák elkerülésére az éghajlat mérnökök lesznek hivatottak a jövőben. A különböző fejlett kutatásokkal, felszerelésekkel és technológiákkal ezek a szakemberek képesek lesznek minimalizálni az éghajlat változás hatásait a világ különböző pontjain. Ilyen előrehaladt technológiával a napsütés irányát is megváltoztathatják, és a pontos helyét és idejét is képesek meghatározni a következő katasztrófának, amely életeket menthet meg. Habár a napsütés, vagy a szél irányának megváltoztatása ma még lehetetlennek tűnik, azonban megvalósítható. A technológia segíthet még többet is elérni. A jövő lehetőségei közé tartozik a természeti változások pontosabb megfigyelése, ezáltal a károk minimalizálása. Ez a terület tehát speciális képességekkel és tudással rendelkező szakembereket kíván.

Alternatív-autó mérnök

A hibrid üzemanyaggal működő autók híre már elavult. Az autógyártó cégek kutatásokat végeznek a víz alatt futó, és a repülő autók számára. Az autómérnökök és dizájnerek erről már 1919 óta gondolkoznak. Már Henry Ford, és az amerikai kormány is próbálta kivitelezésüket, de a koncepció problémákba ütközött és az akkori technológia nem támogatta az ötletet. Dokumentumok szerint Terrafugia, egy kis légügyi cég már megtervezte az első repülő autót, és már az utolsó simításokat végzik rajta. Az autó egy személy utaztatására lesz alkalmas. A repülő autó ugyan nem fogja helyettesíteni az utcai autókat, de érdekes lesz. Csak várnunk kell, és megláthatjuk!

Szervfejlesztő

Eléggé hihetetlenül hangzik, de igaz: egyike a legjobb jövőbeli munkáknak a szervfejlesztő. Szerte a világban vannak emberek, akiknek szervátültetésre van szükségük, és ha nem kapnak, sajnos életüket vesztik. Most az orvosok és génspecialisták azon az elméleten dolgoznak, amely szerint az emberi DNS-ből új szervet fejleszthetnek. Már milliárdokat pumpáltak ezen terület fejlesztésébe, amely reményt ad a betegeknek. Azoknak az emberek pedig, akik gyógyszerek, genetikai és törzssejtek kutatásán dolgoznak, talán szervfejlesztő szakemberként is kaphatnak lehetőséget.

Galaktikus építész

A jövő egyik legjobb munkája, amely ma még nem létezik, az űr építész. A NASA szerint asztronautái 2030-ra képesek lesznek elérni aszteroidákat. Talán lesz idő, amikor az ember az űrbe utazik és akár át is költözhet másik bolygóra. Az internetes pletykák szerint a Tejúti Űrhotel megvalósítása már folyik is, a hotel építése 2013-ra fejeződik be, de ez természetesen csak pletyka. De ki tudja? Akár valósággá is válhat majd. Egy másik bolygóra való átköltözés még elképzelhető is lehet. Találtunk víz nyomokat a Holdon, és beszélnek a Mars való élet lehetőségéről. Az egész projekt értéke legalább 4 milliárd $, melyben az űrkutatásban jártas szakemberek kappnak majd elsősorban lehetőséget. Szóval egy napon lehet, hogy tényleg a Holdra megyünk nyaralni? Benne van a pakliban…

Trendmániások, repülősót elő! Már a  „Made in Italy” címke sem a régi. A legmenőbb márkák egy átlagos pesti garzon áráért kínált cuccait is szorgos kínai kezek varrják.

Akkor most tessék pihegni, szuszogni, utána lehet lélekgyógyászati céllal  shoppingolni egyet.

Nekem ugyan tök mindegy, kedvenc farmeromba ki és hol varrta bele a címkét, a történetnek azonban vagy egy másik olvasata is.

Firenzétől nem messze Pratoban él Európa második legnagyobb kínai közössége. „olyan, mint egy hangyaboly – nem lehet megszámolni őket” – mondja egy helyi (olasz). Tippek azért vannak: egyes becslések szerint akár 36 ezren is lehetnek, és csupán egyharmaduk legális bevándorló.

A lavinát persze maguk az olaszok indították el: a világszerte ismert márkák a nagyobb haszon reményében olcsóbb munkaerőt kerestek, és persze találtak is. Kínában, Indiában.  Persze rögtön felmerült a kérdés az alapvetően a sznobériára építő iparágban: ha valami attól trendi, hogy „olasz”, azt hogy gyárthatják Kínában (ami gagyi)?

Nosza, a legnagyobbak megtalálták a megoldást: ne az áru mozogjon, hanem a munkaerő.  Olasz márka, olasz gyár, olasz földön. Kell ennél olaszabb? Hogy kínaiak dolgoznak? Na és?

A jó talján mesterek azonban egy dologgal elfelejtettek számolni: a kínaiak nem hülyék.

Gyorsan összerakták a képet: olasz cucc kell? Nesztek!

Pratoban sorra alakultak a kínai varrodák, mára a számuk nagyjából 3 200-ra nőtt. Az olasz-olasz cégek száma mára ennél sokkal kevesebb. A válság és az ádáz konkurenciaharc ugyanis alaposan megtizedelte őket, így aztán a helyiek körében is alaposan megnőtt a munkanélküliek száma.  Nehéz ugyanis versenyre kelni a szürke- és feketegazdasággal.

 Bár az olasz divat mellett az olasz maffia is világhíres, a kínaiak ebben az iparágban sem maradnak alul. Adót nem fizetnek, ha jön a hatóság, egyszerűen felszámolják a céget, majd egy napa rá újat alakítanak, és ott folytatják, ahol abbahagyták. A dolgozók jó része illegális bevándorlóként érkezik, és mivel a divatipar gyorsan pörög, az embercsempészet, mint melléküzemág szintén jó profitot hoz. 

A garázsvarrodákban dolgozók embertelen körülmények között élnek. Úgy tűnik, így is megéri: napi másfél millió dollár hagyja el Olaszországot, és kerül kínai bankokba – kisebb részben persze a keresetekből, nagyobb részt viszont a profitból, így turbózva tovább az amúgy is gőzmozdonyként robogó kínai gazdaságot. Az sem mellékes, hogy az olasz-kínai varrodák többsége kínai-kínai alapanyagot használ, vagyis nagyjából reszeltek az olasz textilgyáraknak is, Kína viszont ezen a téren is tovább dübörög.

A kérdés persze, meddig mehet ez így tovább. A feszültség ugyanis egyre nagyobb. A rendőrség, az adóhatóság tehetetlen: azt mondják, egy kisebb hadsereg kellene ahhoz, hogy a városban virágzó feketegazdaságot megfékezzék. A helyiek is egyre türelmetlenebbek: a bevándorlókkal szemben táplált előítéleteket csak tovább duzzasztják a gazdasági problémák, a munkanélküliség, és a növekvő bűnözés.

Szóval, értem én, hogy a mobilitás fontos a munkaerőpiacon, de ami az olasz divatipart illeti, ezt valaki jól elszabta.

Sportolhatunk is, de lehet, hogy az internetes számlánkba segítenek be fentről, és még megannyi lehetőség…szóval attól is függ, hogy munkaadónk hogyan sáfárkodik a bérünkön kívüli juttatásokkal. Megmutatjuk, mit érdemes tudni a változásokról – és magukról az alkalmazottakról.

Amit alapállásból fontos tudni, hogy a 2011-es év ismét jelentős változásokat hozott a béren kívüli juttatások tekintetében. Idén azonban a kormány a 2010. évben megjelent magas adóterhek csökkentése mellett döntött. A béren kívüli juttatások SZJA terhe 25%-ról 19,04%-ra csökkent (a törvényben meghatározott értékhatárokig) és bár a bérek SZJA terhe is csökkent, a béren kívüli juttatásokra kedvezményes értékhatáron belül továbbra sem kell járulékokat fizetni.

A béren kívüli juttatási elemek tekintetében a legfontosabb változás a korábban korlátlan mértékig igénybe vehető adómentes internet támogatás adókötelessé válása, illetve annak 5 000 Ft/hó mértékben történő korlátozása. Adómentes kategóriában maradt továbbra is a kockázati élet- és balesetbiztosítás, a lakástámogatás, a számítógép-használat támogatása, valamint itt új elemként jelent meg az évi 50.000 Ft értékhatárig adható sportbelépő támogatás. Bár egyes utalványszolgáltatóknál egyelőre megmaradt a hidegétkezési utalvány, a szabályozás idén már nem tesz különbséget a korábban kétféle étkezési utalvány között

De vajon mire van szükségünk igazán? A c1 cafeteria idén is megvizsgálta, hogy az év eleji cafeteria nyilatkozatok során miképpen alakult az egyes béren kívüli juttatások népszerűsége. A nem reprezentatív, de igen nagy mintán elvégzett felmérés a c1 cafeteria rendszerében nyilvántartott közel 30 000 munkavállaló cafeteria nyilatkozata alapján készült.

Az eredmény alapján szembetűnő, hogy az étkezési utalvány népszerűsége tovább emelkedett és a vizsgált mintában idén már megközelítette a 45%-os arányt. Az étkezés mellett csupán a helyi közlekedés tudta növelni némileg a részesedését, a legnagyobb visszaesést pedig a várakozásoknak megfelelően az internet támogatás szenvedte el.

Az öt igazán népszerű juttatás pozíciója továbbra is megingathatatlannak bizonyult, együttes részesedésük szintén növekedett és idén már meghaladja a 97%-ot. Így aztán az is megállapítható, hogy a néhány adómentes juttatás is csak elenyésző népszerűséget tudott szerezni dacára a teljes adó és járulékmentességnek.