Boldog nyugdíjaskor. Ha ezt a kifejezést látjuk, többnyire megtakarítási lehetőségek, befektetési ajánlatok, biztosítások hirdetései nyílnak meg a címre kattintva. Pedig a boldog nyugdíjaskor nem csak a pénzen múlik, bár azt senki nem vitatja, hogy kiszámítható, biztonságos megélhetést nyújtó nyugdíj nélkül aligha lehet boldogan élni. De ha ez megvan, kell még más is. Egészség, család, értelmes élet, pozitív attitűd.

Légy közel a családodhoz!

Gerontológiai kutatások bizonyítják, a magány öl. Azok az idős emberek, akik sok családtaggal tartják a kapcsolatot, általában hosszabban és egészségesebben élnek, mint azok, akik elszakadtak szeretteiktől. Gondolhatnánk, ugyanez igaz azokra is, akiknek amúgy sok barátjuk van, nagy társasági életet élnek, de a kutatók ilyen összefüggésre nem találtak bizonyítékot. A tanulmány rámutat arra, hogy a családi kötelékek fontosságát eddig méltatlanul elhanyagolták azok, akik az egészséges idősödés titkát kutatták. Szóval, bármennyire is idegesítőek néha, minél gyakrabban jön össze a család, annál tovább élhetünk.

Légy aktív! 

A fizikai inaktivitás a negyedik a sorban a korai halálozás okai közül, a dohányzást, az alkoholizmust és az elhízást követően. Soha nincs túl késő ahhoz, hogy a mozgást a mindennapi rutin részévé tegyük. Azoknak a felnőtteknek, akiknek az életében rendszeresen jelen van a sport, és a mozgást 64 éves koruk után sem hagyják abba, hétszer akkora esélyük van arra, hogy egészséges és hosszú életet éljenek, mint azoknak, akik inkább a kanapén ülve tévéznek. Ugyanakkor nyugdíjasként sem késő elkezdeni! Számtalan olyan mozgásforma van, amely kifejezetten ajánlott időseknek is. Ha megvan az elhatározás, mielőtt kezdenénk érdemes a háziorvosunkkal is konzultálni.

Dolgozz tovább!

Nem csak a pénzért, hanem azért, hogy fontosnak érezhesd magad, hogy rendszer legyen az életedben, hogy ne érezd magad haszontalannak. Azok a nyugdíjasok a legboldogabbak, akik a hivatalos nyugdíjba vonulás után részmunkaidőben folytathatják korábbi munkájukat, vagy olyan állást találnak, amely megfelel az érdeklődési körüknek. A legfontosabb, hogy mindig legyen feladatod – munka vagy hobby, fizetett, vagy csak a tevékenység öröméért végzett. A kutatások szerint azok az idősek, akiknek hetente tíz visszatérő feladatuk van, boldogabbak és egészségesebbek, mint azok, akiknek öt vagy annál is kevesebb,

Ne várj!

Ha azt gondolod, még túl fiatal vagy ahhoz, hogy belekezdj a saját „boldog időskor” projektedbe, tévedsz. Persze, vannak olyan hobbyk, amelyekhez idő kell, így a legtöbb ember csak nyugdíjas korában foglalkozhat velük igazán, de ha el akarod halasztani a boldogságot, nagy valószínűséggel soha nem találod meg. A nyugdíjas kor az élet egy szakasza. A boldogság nem az. A boldogság olyan valami, amit folyamatosan keresni kell, a mindennapos kapcsolatokban, a családban, az értelmes munkában, a sportban, a másokkal való törődésben. A boldogságot folyamatosan táplálni kell. Így maradhat belőle életünk végéig.

Jótékonykodj!

A Wall Street Journal nemrégiben beszámolt egy felmérésről, amelyben nyugdíjasokat kérdeztek, mi okozta nekik a legnagyobb örömöt a közelmúltban. A válaszokból egyértelműen kiderült, másokon segíteni sokkal nagyobb élmény, mint csak önmagunkkal törődni. Jóval több a boldog ember azok között a nyugdíjasok között, akik rendszeresen jótékonykodnak, vállalnak önkéntes munkát (66%), mint azok között, akik soha nem tettek hasonlót (52%). Ugyanígy az egészségi állapotukban is jelentős a különbség: a segítők 50%-a egészséges, míg a többieknek csupán 43%-a.

November 19., Nemzetközi Férfinap. Ilyen is van, nálunk egyelőre nem ünneplik. Ezen a napon a közösségi oldalakon átvették a hatalmat a pasik – legalábbis a bejegyzések témáját illetően. Alig akad azonban olyan poszt, amelyben 50 fölötti férfiakról írnának. A „láthatatlan férfiak” - egy 2012-es tanulmány így nevezi őket.

A „láthatatlanokról” szóló brit statisztikák egyáltalán nem szívderítőek, és valószínűleg, ha itthon készülne hasonló felmérés, ugyancsak elkeserítő adatokat kapnánk.

• Minden ötödik férfi 65 éves kora előtt meghal
• A 65 fölötti férfiak 22%-a küzd depresszióval, a betegek 85%-a pedig nem kap kezelést
• Nagy Britanniában 550 000 idős férfi él magányosan. A szám évről évre emelkedik. Az előrejelzések szerint 2030-ra a 65 év feletti férfiak 65%-a lesz egyedül.
• Becslések szerint 320 000-en szenvednek a demenciától, és több tanulmány is arra figyelmeztet, hogy az átlagéletkor növekedésével a demenciával küzdők aránya rohamosan nő.
• A Sport England felmérése szerint az 55 évnél idősebb férfiak 42%-a inaktív, miközben a teljes népességnek csupán 29%-a.

Ha megnézzük az elhízásról, a 2-es típusú diabéteszről vagy a keringési- és szívbetegségről szóló statisztikákat, ugyancsak sötét képet kapunk a korosztály állapotáról.

Ennek ellenér van remény. Ahhoz, hogy szépen idősödjünk, kapcsolatok kellenek. Kapcsolat a családdal, a barátokkal, közösségekkel. Szükség van a mentális stimulációra, beszélgetésre, olvasásra, tanulásra, hogy mentálisan egészségesek maradjunk.

Ami jót tesz az agynak, jót tesz a szívnek, és fordítva. Angliában közegészségügyi stratégiát dolgoztak ki, melynek lényege, hogy mindenki, minden nap legyen aktív. Ennek részeként 10 millió fontot különítettek el az 55 pluszos népesség megmozgatására.

De hogyan érheti el az üzenet a „láthatatlanokat”? Tony Jameson-Allen és Chris Wilkins néhány évvel ezelőtt hozta létre a sport emlékek hálózatot és alapítványt. A tapasztalatok ugyanis azt mutatják, hogy a férfiak nem szívesen beszélnek érzelmeikről, a mentális egészségről, a sport viszont olyan téma, amellyel kapcsolatban megnyílnak, vagyis kiváló kiindulópont a kapcsolatteremtéshez. Önkéntesek bevonásával szerveznek közösségépítő programokat sportklubokkal, könyvtárakkal, múzeumokkal, idősotthonokkal együttműködve. Ingyenes összejöveteleiken az érdeklődők közösen idézhetik fel kedvenc sportolóik, csapataik nagy győzelmeit, vagy éppen bukásait – hiszen a sporthoz mindkettő hozzátartozik. Mára száznál is több ilyen csoport működik, amely lehetőséget teremt arra, hogy a magányos idős férfiak beszélgessenek, közösséget találjanak, és a rég elfeledettnek hitt sportélmények felidézésével újra kedvet kapjanak a mozgáshoz, legyen az foci, golf, curling vagy boccia. Az önkéntesek többsége is ebből a korosztályból kerül ki. Nekik a kezdeményezés sokszoros haszonnal jár, hiszen amellett, hogy társaságban vannak, mozognak, az önkéntes munka, a hasznosság érzése is segít mentális egészségük megtartásában.

A csoportok minden 50 év fölötti érdeklődő előtt nyitva állnak. Nem számít a fizikai állapot vagy a társadalmi státusz, az egyetlen követelmény a sport iránt érzett szenvedély. A sporttal kapcsolatos fotók, filmek, emléktárgyak azonnal elindítják a kommunikációt, a kommunikáció pedig pozitívan hat a mentális egészségre, vagyis gyógyítja a depressziót, segít a demencia elleni küzdelemben, vagy egyszerűen csak oldja a magányt.

„Mikor bejelentették, hogy elköltöznek, levegőt sem kaptam” – sokan éreznek hasonlóan, amikor gyerekük bejelenti, külföldre költözik. Magyarok tízezrei – főként fiatal felnőttek – keresik a lehetőségeket Európában és a tengeren túl, viszik magukkal a gyerekeket, vagy éppen ott hozzák világra őket. A nagyszülők viszont maradnak. És mindent megtesznek azért, hogy unokájukkal kapcsolatban legyenek.

Magdi igazi vagány nagymama. Úgy repked Anglia és Magyarország között, mint egy légikisasszony, a számítógépet és az okostelefont pedig annyira profin használja, hogy bármelyik tizenéves tanulhatna tőle. Pedig amikor tizennyolc éve a lánya és a veje elé álltak, hogy bejelentsék, egy állásajánlat miatt költöznek, levegőt sem kapott. Dani még itt született, így a nagymama azonnal a kezébe foghatta, és a kisfiú fél éves koráig „hagyományos” nagyiként volt jelen az életében. Az első években a gyerekek viszonylag sokszor jártak haza, ő évente egyszer, nagyjából két hetet töltött náluk Angliában. Aztán jött a második unoka. Magdi – addigra már rutinos utazóként – repülőre szállt, és utazott. Eredetileg úgy volt, két hétig marad. Öt év lett belőle, kisebb nagyobb megszakításokkal. Volt úgy, hogy egy évben hétszer is megjárta oda-vissza az Anglia-Magyarország útvonalat. „Nem olyan vészes” – mondja. „Ha a lányom Sopronban lakna, több idő lenne elutazni hozzá Debrecenből.” A kisebbik unoka most 12 éves, a nagyobb pedig 18. A kapcsolat azonban továbbra is szoros, a távolság ellenére. A fiúk minden nyarat Magyarországon töltenek, az interneten keresztül pedig napi rendszerességgel beszélnek a nagyival. „Szinte minden alkalommal, amikor beszélünk, úgy fejezik be: Nagyi, gyere! A nagyobbik unokám már szinte felnőtt, nagykamasz, vele nehezebb az interneten keresztül kommunikálni. Megkérdezi, hogy vagyok, elmondja, hogy éppen mi történt vele, de viszonylag röviden beszélgetünk. Más a személyes találkozás. Nyáron, amikor nálam volt, komoly, mély beszélgetéseink voltak.”

Magdi használja a Facebookot, a Vibert, a Skype-ot, legutóbb a WhatsApp-ot tanulta meg kezelni. Amikor a nagyobbik unoka kezdte az ottani középiskolát, személyesen volt jelen, most, hogy a kicsi, Skype-on követte az eseményeket. Az ünnepeket, ha épp távol vannak egymástól, ugyancsak az internet segítségével töltik mégis együtt. „Volt már karácsonykor közös ajándékbontás okostelefon segítségével, de képernyőn, otthonról követtem végig azt is, ahogy a gyerekek az angliai kertben keresik az eldugott tojásokat Húsvétkor.”

Klári nem lehetett ott, amikor első unokája megszületett Svédországban. A kicsi Liza életét azonban az első perctől, rendszeresen követte Skype-on. „Amikor hívtak, küldték a képeket, úgy éreztem, ott vagyok velük. Csak a babaszag hiányzott. Az nem jön át a Skype-on. Minden este láttam, mondókákat, meséket mondtam neki. Egy idő után, ha feltűnt az arcom a képernyőn, kacarászni kezdett – innen tudtam, hogy megismeri a nagyit.” A kislány két éves volt, amikor először találkozhattak személyesen. Az első alkalom nem úgy sült el, ahogy Klári remélte. „Liza nem értette a helyzetet. Nem állt össze a fejében, hogy ez a hús-vér nagyi ugyanaz, aki esténként a tablet képernyőjén mesél.”

Klári azt mondja, szinte a nulláról kellett kialakítania a kapcsolatot az unokájával. Türelemmel, szeretettel sikerült. Azóta – akár két-, akár három dimenzióban vannak együtt, rengeteget beszélgetnek, nevetnek. Az viszont, hogy az első időszakban nem lehetett ott első unokája mellett, a mai napig fájó seb.

Világszerte nő a hatvan év feletti munkavállalók száma. A nyugdíjkorhatár elérése után évről évre többen döntenek úgy, hogy tovább dolgoznak. A fejlett országokban folyamatosan nő az átlagéletkor, ezzel párhuzamosan az egészségben eltöltött évek száma. Sok hatvanas, hetvenes érzi úgy, hogy még tele van energiával, és – ha nem is napi rendszerességgel, mint korábban – de szívesen dolgozik tovább. Magyarországon egy kicsit más a helyzet. Egyrészt a nyugdíjas munkavállalók többsége kényszerből dolgozik tovább, a nyugdíja mellet szüksége van más jövedelemre is, hogy meg tudjon élni.

„Nem érzem úgy, hogy egész nap a négy fal között kellene ülnöm, és sorozatokat bámulnom” – ad tömör választ Magyary Mária arra a kérdésre, hogy nyugdíjasként miért a munkát választotta a „megérdemelt pihenés” helyett. Persze a pénz sem mellékes, sőt! A tapasztalatok szerint a nyugdíjas munkavállalókat legalább kilencven százalékban ez motiválja.

Mária két helyen is dolgozik rendszeresen. Egy call centerben végez piac és közvélemény-kutatást, máskor pedig egy postázóban scannel, szortíroz számlákat. Soha, még hasonló munkát sem végzett azelőtt. Villamosmérnök, negyven évig dolgozott informatikai területen. Amikor nyugdíjba ment, valami mást akart. Igaz, úgy érzi, nem is lenne lehetősége, hogy a szakmájának megfelelő állást kapjon. Annak ellenére, hogy az informatikában óriási a szakemberhiány, leginkább a fiatalokat keresik a cégek.

Mária „egyszerűsített munkavállalás” keretében dolgozik, amit korábban csak alkalmi munkának neveztek. Munkaadói kifejezetten diákokat, nyugdíjasokat kerestek a feladatokra. Most épp kevesebb a munka mindkét helyen, de általában heti négy napot dolgozik. Miután nyugdíjba ment, nem is gondolkodott abban, hogy teljes állást vállaljon. Fontos szempont volt a rugalmasság, hiszen ott vannak az unokák, és idős édesanyjának is sokat segít.

„Ha egy nyugdíjas Budapesten dolgozni szeretne, biztosan talál magának munkát” – véli Mária. „Jól jön a plusz pénz, fontos, hogy van elfoglaltságom, de például 36 fokban, két átszállással eljutni a munkahelyemre, nagyon fárasztó. Az ideális valami otthon végezhető munka lenne, de tapasztalatom szerint a legtöbb ilyen munkát ajánló hirdetés átverés. Vagy nem válaszolnak, vagy pénzt kérnek. Azért ha hall valami jó távmunka ajánlatot, hívjon!”

Bár Magyarországon is egyre gyakrabban jelennek meg nyugdíjas munkaerőt toborzó hirdetések, egy kicsit más a helyzet – mind munkaadói, mind munkavállalói szempontból - , mint nyugaton. Egyrészt a nyugdíjas munkavállalók többsége kényszerből dolgozik tovább, a nyugdíja mellet szüksége van más jövedelemre is, hogy meg tudjon élni. Másrészt a munkaadók többsége előítéletes, konzervatív, nem igazán nyitott az idősebbek foglalkoztatására.

Nemzetközi összehasonlításban érdemtelenül elhanyagolt csoportnak számítanak az idősek a magyar munkaerőpiacon – mondja Bánhegyi Tamás a Manpower Hungary menedzsere. Ugyanakkor a napról-napra növekvő munkaerőhiány egyre több munkaadót kényszerít rá, hogy eddig kiaknázatlan területeken keressen munkatársakat. Egyelőre azonban kevés az olyan cég, ahol nem számít a kor, mindenkit szívesen látnak, ha amúgy megvan benne az elhivatottság, rendelkezik a szükséges készségekkel és képességekkel, amelyek a feladat ellátásához szükségesek.

A munkaerő közvetítéssel is foglalkozó nemzetközi cég szakértője azt tapasztalja, hogy a munkaadóknak maguktól eszükbe sem jut, hogy nyugdíjasok között toborozzanak. Többnyire nekik kell felhívniuk a cégek figyelmét arra, hogy érdemes az idősebbek között is keresgélni.

A kifejezetten nyugdíjasoknak szóló ajánlatok többsége jellemzően könnyű fizikai munka. A gyártás területén – például az autóiparban – ahol a legnehezebb munkavállalót találni, rendkívül nagy a fluktuáció. A cégek egymással versengenek a dolgozókért, a fiatalabbak pedig pár ezer forintos különbségért is váltanak, hajlandóak akár többet utazni, egy új környezethez alkalmazkodni. Erről a területről egyre több az olyan visszajelzés, amely szerint kifejezetten jó döntés volt idősebbeket felvenni. Ők kevésbé mobilisak, értékelik a biztonságot, megbízhatóbbak, hűségesebbek, a konkurencia sokkal nehezebben csábítja el őket.

Ugyanakkor éppen ebben az ágazatban nyugdíjas korú munkavállalót sem könnyű találni. Az idősebbek ugyanis általában szívesebben dolgoznának félállásban, rövidebb munkaidőben. Bánhegyi Tamás szerint a cégeknek érdemes lenne sokkal rugalmasabbnak lenniük. Csak egy példa: az összeszerelő üzemekbe általában céges busszal hozzák-viszik a dolgozókat munkakezdéskor és a munkaidő végeztével. Ha lehetőséget is kap egy munkavállaló arra, hogy 4 -6 órás műszakokban dolgozzon, busz híján nem tudja megoldani a munkába járást.

Jellemző, hogy a munkát kereső idősek nem tudnak eredeti szakmájukban elhelyezkedni. Sokszor csak olyan állást találnak, amelyhez igencsak túlképzettek. Bánhegyi Tamás szerint személyiségfüggő, hogy erre hogyan reagálnak. A többség nem csinál belőle presztízskérdést, hiszen a munkavállalás elsődleges célja a pénzkereset, és nem a karrierépítés. Ráadásul többnyire a legfontosabb szempontok között szerepel, hogy a foglalkoztatás ne teljes munkaidőben, napi nyolc órában történjen, így pedig jelentősen szűkül a választék. Ugyanakkor vannak olyan szakmák, amelyekben nyugdíjazásuk után is könnyen találnak munkát az idősebbek: villamos- és gépészmérnököket nagy számban keresnek, a kor pedig – ezt mára a munkáltatók is belátják – nem akadály!

A nyugdíjasok foglalkoztatása esetén ilyen munkavállalói, és munkáltatói közterheket kell fizetni, illetve ilyen korlátozások vannak:

A munkáltatók tehát havi 16.000 Ft-ot (14,5e Ft szociális hozzájárulási adót+ 1,5e Ft innovációs járulék) spórolnak fejenként, ha nyugdíjast foglalkoztatnak.

Ahogy múlnak az évek, a rendszeres mozgás egyre fontosabb ahhoz, hogy egészségesek maradjunk. Ugyanakkor a sportot – a klasszikus értelemben – egyre nehezebb elkezdeni. Valljuk be, előfordul, hogy itt vagy ott fáj. Meg hát kinek van kedve a Barbie baba formájú huszonéves lányok és kockahasú partnereik rosszalló pillantásainak kereszttüzében próbálkozni a konditeremben?

Félre a kifogásokkal! Az everydayhealth.com 11 olyan mozgásformát gyűjtött össze, amit „idősebbek is elkezdhetnek”, ráadásul még szórakoztatóak is.

1. Táncolj! A tánc segít a helyes testtartás megőrzésében, vagy éppen újra tanulásában. Jótékony hatással van az egyensúlyérzékre, így alkalmas arra, hogy megvédjen minket a véletlen esésektől, törésektől – áll egy tavalyi kutatásban. A tánc szuper módszer a keringés karbantartására, a koordináció fejlesztésére, nem utolsó sorban pedig társasági esemény, ami mentális egészségünkre hat pozitívan.
2. Légy Zen mester! A keleti mozgásformák, mint a jóga vagy a thai-chi erősítenek, fejlesztik az egyensúlyérzéket és a koordinációt, segítenek elűzni a stresszt. Ha valaki attól tartana, hogy a jóga azt jelenti, hogy az első alkalommal valami lehetetlen, kifacsart pozícióba kell hajlítania a testét, téved. Rengeteg olyan jóga póz van, amely úgy módosítható, hogy a kevésbé hajlékonyak is képesek legyenek kivitelezni, ugyanakkor a testre jótékony hatással vannak. Mozgáskorlátozottak számára már kifejlesztették az ülő jógát, amely bizonyítottan csökkenti a depressziót, és javítja az életminőséget.
3. Ütögess a zöldben! Bár a golf nálunk korántsem olyan elterjedt, mint például Angliában, azért már itthon is egyre többek számára elérhető. Alapvetően azoknak ajánlott, akik szeretik a versengést és a természetet. Ha a hosszas sétát önmagában unalmasnak találnád, a golfpálya a te tereped! A golf javítja az állóképességet és a kitartást – ez pedig segít abban, hogy a mindennapos feladatok is könnyedén menjenek.
4. Be a medencébe! Kevés egészségesebb, és alacsony terheléssel járó mozgásforma van, mint az úszás. Vannak persze, akik kifejezetten utálják a magányosan, faltól falig rótt hosszokat. A vízi aerobicot nekik találták ki! Szórakoztató, társasági esemény, formálja az alakot, segít legyőzni a hátfájást. És persze arról sem érdemes elfeledkezni, hogy a hazai medencék többségében gyógyvízben lubickolhatunk.
5. Ki a kertbe! Szereted a virágokat? A kertészkedés nem csak a szemed-lelked gyönyörködteti, de a testednek is jót tesz. Előfordulhat, hogy az ízületeink, a hátunk tiltakozik a kerti munka ellen. Ilyenkor érdemes kialakítani emelt ágyásokat, illetve kerti asztalokon, polcokon edényekbe ültetett növényeket nevelni. A kertészkedés duplán megéri: a saját paradicsom, fűszer- és gyógynövény kert alapanyagot biztosít az egészséges táplálkozáshoz, vagy éppen a kisebb egészségügyi problémák otthoni kúrálásához.
6. Nézegess kirakatot! A séta az egyik legegészségesebb mozgásforma. Sokakat viszont a nyári forróság visszatart attól, hogy kimenjenek a parkba. Az extrém hőség valóban megviseli a szervezetet, ilyenkor jobban járunk, ha nem töltünk túl sok időt a szabadban. Bármilyen meglepő, érdemes bemenni egy plázába, ahol a légkondi biztosít megfelelő hőmérsékletet. A hatás persze nem ugyanaz, mintha egy erdőben sétálgatnánk, de még mindig sokkal jobb, mintha egész nap csak a fotelben gubbasztanánk.
7. Súlyzózz konzervvel! Vagy bármi mással, ami a kamrában van, jó fogás van rajta, a súlya, fejlesz nem túl nagy, de azért érezhető. A kar és vállizmok erősítéséhez alkalmas eszköz lehet egy egyszerű ásványvizes palack, amelynek ráadásul szabályozható a súlya, attól függően, mennyi vizet eresztünk bele.
8. Porold le a bringát! A biciklizés remek kardió edzés, segít az egyensúlyérzék fejlesztésében, erősíti a lábizmokat. Bár a városi biciklizés szerencsére nálunk is egyre nagyobb divat, igazán akkor tesszük a legjobban, ha valahol a zöldben bringázunk.
9. Unokázz! A legtöbb nagyszülő órákat tudna mesélni arról, miért jó edzés az unokákra vigyázni. Persze, ha a gyerek a telefonját nyomkodja, a papa meg a meccset nézi a tévében, aligha egészséges. Ezzel szemben, ha a kicsit a játszótéren kell kergetni, másnapra még egy kiadós izomláz is összejöhet.
10. Guríts! Bár a szabadban végzett mozgás a legegészségesebb, akkor sem kell lemondanunk az edzésről, ha éppen rémes az idő. A bowling egyáltalán nem csak a fiatalok sportja! Amellett, hogy segít a fittség megőrzésében, kiváló társasági alkalom.

És akinek kedve támadt a mozgáshoz itt egy kis motiváció!