Egy év alatt tíz százalékponttal nőtt a munkaerőhiánnyal küzdő munkaadók aránya Magyarországon

A ManpowerGroup Tehetség Felmérésének kezdete, vagyis 2007 óta soha nem volt olyan magas a globális szakemberhiány, mint most. A magyar munkaadók még a világátlagnál is nehezebb helyzetben vannak, mivel a felmérés szerint Magyarországon a hiány 17 százalékponttal haladja meg a világátlagot. Globálisan és Magyarországon egyaránt a legnehezebb szakmunkásokat találni.

ManpowerGroup Éves Tehetség Felmérés 2016

Újabb csúcsot döntött a globális szakemberhiány. Világszerte a munkaadók 40%-ának okoz nehézséget, hogy megfelelő munkaerőt találjon. A ManpowerGroup 42 országot érintő kutatásából kiderül, hogy a tavalyi évhez képest kettő százalékponttal növekedett azoknak a cégeknek az aránya, amelyek toborzáskor nehézségekbe ütköznek. Magyarországon – a globális átlagot bőven meghaladóan – a megkérdezettek 57%-a nyilatkozott úgy, hogy nehezen talál megfelelő munkaerőt. Ez az arány a magyarországi felmérések történetében újabb rekordnak számít.

A munkaerőhiánnyal küzdő magyar munkaadók 32%-a arra panaszkodik, hogy a meghirdetett állásra egyáltalán nincs jelentkező. Csaknem ugyanennyien, 31%, a szakképzett pályázókat hiányolja. A munkaadók 12%-a azért nem talál megfelelő munkatársat, mert a jelentkezők az ajánlottnál magasabb bért szeretnének. 7-7% pedig a megfelelő kompetenciákat, illetve a szakmai gyakorlatot hiányolja.

A legtöbb munkaadó, a megkérdezettek 31%-a a már meglévő munkavállalók képzésével, fejlesztésével kíván megoldást találni a munkaerőhiányra. 16% nyilatkozott úgy, hogy kedvezőbb juttatásokat kínál, míg alig valamivel kevesebben, 13% az alapfizetésen túl kínál juttatásokat. 11% a keresési feltételeken módosít, míg a munkaadók 8%-a alternatív toborzási eszközöket vet be. Kiszervezéssel illetve belső átszervezéssel mindössze a munkaadók 4-4%-a próbálkozik.

A legnehezebben betölthető munkakörök 2016-ban Magyarországon:

1. Szakmunkás
2. Sofőr
3. Mérnök
4. Vendéglátóipari dolgozó
5. Orvos
6. Informatikus
7. Csoportvezető
8. Könyvelő és pénzügyi szakember
9. Ápoló
10. Betanított munkás

Dalányi László, a ManpowerGroup magyarországi ügyvezető igazgatója úgy látja: Bár világjelenségről van szó, az adatokból világosan látszik, hogy a magyar munkaadókat a globális átlagnál jobban sújtja a munkaerőhiány. Ennek oka, hogy nem csupán a hazai konkurenciával kell versenyezniük a megfelelő szakemberekért, hanem a nyugat-európai és a környező országok munkaadóival is. Ebben a versenyben a legnagyobb hátrányt az alacsony bérek jelentik. Jól látszik, hogy világszerte csaknem azonosak azok a szakmák, munkakörök, amelyekben a legnagyobb hiány mutatkozik, így egy képzett szakmunkás vagy informatikus könnyedén talál állást külföldön, a hazai béreknek sokszor a többszöröséért. A magyar munkaadók azonban úgy érzik, a bérek emelése a versenyképességüket veszélyeztetné, ugyanakkor a szakemberhiány mostanra olyan méreteket öltött, hogy az ugyancsak a versenyképesség rovására megy.

A legnehezebben betölthető munkakörök 2016-ban GLOBÁLISAN:

1. Szakmunkás
2. Informatikus
3. Értékesítő
4. Mérnök
5. Technikus
6. Sofőr
7. Könyvelő és Pénzügyi szakember
8. Csoportvezető
9. Gépkezelő
10. Irodai asszisztens

A legnagyobb munkaerőhiánnyal a világon Japán küzd, csakúgy, mint az elmúlt években. Itt a megkérdezettek 86%-a mondta, hogy nehezen talál megfelelő munkavállalót. Taiwan 73%-kal második a sorban, ezt követi Románia (72%), Hong Kong (69%), Törökország (66%) és Bulgária (62%).

Eközben a kínai munkaadóknak csupán 10%-a panaszkodik arra, hogy nehezen talál megfelelő munkavállalót, de jóval az átlag alatt van a Norvég (16%), Holland (17%), Egyesült Királyság (18%), Írország (20%) és Svájc (20%) mutatója is.

Miközben a munkaerőhiány a globális átlagot tekintve alacsonyabb, mint Magyarországon, világszerte jóval nagyobb azoknak a munkaadóknak az aránya – 53% a hazai 31%-kal szemben – akik a munkavállalók folyamatos képzésével, fejlesztésével próbálják megoldani a problémát. Ez hatalmas ugrást, csaknem 20% pontos növekedést jelent az előző évhez képest. A tavaly mérthez képest ugyancsak feltűnően nagyot változott az informatikus hiány. Míg tavaly az IT állások a lista kilencedik helyén szerepeltek, most a másodikra ugrottak, vagyis az elmúlt évtizedben soha nem volt még akkora kereslet az informatikában jártas szakemberekre, mint most.

Mikor kell, vagy érdemes nemet mondani egy állásinterjún? Számtalan ilyen helyzet adódhat, még akkor is, ha az álláskereső már jó ideje nem talál magának munkahelyet. Vannak persze helyzetek, amikor érdemes kompromisszumokat kötni, de adódhatnak olyanok is, amikor az új állás egyáltalán nem jelentene megoldást a problémákra, csak növelné azok számát.

Fizetés, feladat, céges kultúra, előrelépési, tanulási lehetőség – ezeket mind érdemes megvizsgálni, mielőtt meghozzuk a döntést.

Mivel a mai munkaerőpiacon egyáltalán nem jellemző az, ami néhány évtizeddel ezelőtt még általános volt – vagyis, hogy az emberek az iskola elvégzése után bekerülnek egy munkahelyre, majd onnan mennek nyugdíjba – feltétlenül át kell gondolni azt, hogy a felkínált állás hogyan mutat majd az önéletrajzunkban, mit profitálhatunk belőle hosszú távon, milyen szakmai kompetenciákat sajátíthatunk el, milyen hasznos tapasztalatokat szerezhetünk. Ha már az első pillanatban egyértelmű, hogy semmiféle fejlődésre, előrelépésre nincs lehetőség, érdemes elgondolkodni azon, hogy az ajánlatra nemet mondjunk.

Fontos szempont a céges kultúra is. Van, aki szigorú, professzionális körülmények között, egy tekintélyelvű főnök vezetése alatt képes a legtöbbet kihozni magából. És vannak, akiknek fontos, hogy ne csak fogaskerekek legyenek egy gépezetben, kiélhessék a kreativitásukat, partneri viszonyt alakíthassanak ki a kollégákkal és a vezetőkkel, hiszen, amellett, hogy így érzik jól magukat a bőrükben, így válnak a cégnek is leginkább hasznára. A légkör a legtöbb esetben egyértelműen érezhető, ha belépünk egy irodába. De sokmindent elárul az interjúztató stílusa is. Ha van rá mód, érdemes a leendő kollégáknak is feltenni néhány semleges kérdést a munkahely stílusával kapcsolatban. Ha a felkínált munkahely hangulata homlokegyenest ellenkezik azzal, ahol kellemesen éreznénk magunkat, a „nem, köszönöm” a jó döntés.

Mielőtt a fizetésről alkudoznánk, érdemes tájékozódni, az adott iparágban, az adott munkakörben milyenek az átlagbérek. Ha az ajánlat az átlaghoz képest túl alacsony, értékeljük vészjelzésként! Manapság, amikor a cégek súlyos munkaerőhiánnyal küzdenek, általában olyan munkavállalót keresnek, aki hosszú távon, elkötelezetten dolgozik. Persze, ez nyilván nem jelent óriási, átlagon felüli fizetést. A túl alacsony ajánlat viszont két dolgot jelez: a cég maga nem áll túl stabil lábakon, illetve ők maguk is a gyorsan cserélődő munkaerővel számolnak. Vagyis az ilyen munkahelyen nem számíthatunk sem anyagi megbecsülésre, sem előrelépésre, fejlődésre.

Az sem mindegy persze, hogyan mondunk nemet. Lehet, hogy már az interjú első percében érezzük, itt nekünk nincs semmi keresnivalónk. Az általános udvariassági szabályok azonban ekkor is megkívánják, hogy ne pattanjunk fel a székből, és csapjuk be magunk mögött az ajtót. Ki tudja? Lehet még a cégnek egyszer számunkra vonzó ajánlata is.

Rengeteg olyan szakma van manapság, amelyben könnyebben, jobban lehet érvényesülni, karriert építeni szabadúszóként, másnéven freelancer-ként mint alkalmazottként – legalábbis a világ erre halad. Webdesigner, esküvőszervező, fotós – senki nem vitatja, hogy a munkájukra szükség van, ritkán szokták azonban teljes állásban alkalmazni ezeknek a szakmáknak a képviselőit. De hogyan vágjon bele az, aki kezdő?

Mondani sem kell, az internet az a felület, ahol egy szabadúszó vállalkozó el tudja adni a szolgáltatásait. Ehhez azonban egy ütős portfolióra van szükség. Hogy honnan? Amíg valaki tanult egy szakmát, számtalan feladatot oldott meg, vizsgamunkát készített, profiknak segített – ezeket mind közzé lehet tenni referenciaként.

Ezután „kreáljunk” magunknak ügyfeleket. Képzeljük el azt a megrendelőt, akinek szívesen dolgoznánk. Melyik korosztályt képviseli? Milyen a stílusa? Fotósként például megkérhetjük a barátainkat, hogy segítsenek ebben, játsszák el az ügyfél szerepét, az így készült munkát pedig nyugodtan használhatjuk a portfoliónk részeként.

Kezdetben nem árt bevállalni néhány kisebb, ingyenes munkát, például jótékonysági szervezeteknek, vagy kis helyi cégnek, üzletnek. A jótékonyság, a szociális szerepvállalás önmagában is jó reklám, az elvégzett munka pedig kiváló referencia – és nemcsak a nonprofit szektorban.

A saját oldalunkra persze nehezen találnak rá a potenciális megrendelők, ha az még nem ismert. Ilyenkor érdemes a kapcsolódó, már befutott blogokon néhány vendégposztot elhelyezni. Ezzel az érdeklődők szélesebb köre elérhető, másrészt saját oldalunkon később referenciaként hivatkozhatunk arra, hogy írásunk a szakmában fontosnak számító blogokon jelent meg. Vagyis két legyet üthetünk egy csapásra.

A legegyszerűbb kezdet, ha rákeresünk a szakmához kapcsolódó blogokra, majd a minket érintő témákhoz rendszeresen hozzászólunk. Ha a hozzászólások relevánsak, látszik rajtuk, hogy értjük a szakmánkat, nyugodtan megkereshetjük a blog szerkesztőjét néhány ötletünkkel.

És végül az egyszemélyes vállalkozásoknál ugyan úgy fontos a látványos és tartalmas weboldal, mint a nagyobb cégeknél. A bemutatkozáson és a portfolión túl érdemes például az egyes munkák háttértörténetét, sztoriját is bemutatni – például egy esküvőszervezőnél, azt, hogy hogyan kovácsolt erényt egy adott helyszín hátrányos adottságaiból. Amikor potenciális ügyfeleket keresünk, munkaügyben levelezünk, mindig adjuk meg honlapunk linkjét, hogy azonnal ránk találjanak.

Sötét képet fest a brit munkavállalók mentális egészségéről egy pár napja megjelent tanulmány. A 20 000 munkavállaló megkérdezésével készült felmérés szerint a 16 és 64 év közötti dolgozók kétharmada nem érzi magát mentálisan fittnek. Az így nyilatkozók ugyancsak kétharmada ennek okát a munkájában, a munkahelyi környezetben látja. Ugyancsak sokkoló, hogy szerintük a munkaadók több mint fele ez ellen semmit nem próbál tenni. A vezetőknek mindössze 22%-a nyilatkozott úgy, hogy részt venne olyan tréningen, amely segít észrevenni, és megoldani ezeket a problémákat. Ugyanakkor 63%-uk szerint az ő feladatuk az, hogy a cég érdekeit előrébb helyezzék, mint a dolgozók mentális egészségét.

Nem kell különösebben nagy üzleti gurunak lenni ahhoz, hogy rájöjjünk: ez rossz megközelítés. A dolgozók mentális egészsége nélkül aligha lehet fenntartható és egészséges ütemben növekvő céget építeni.

A mentális betegségek egyes számítások szerint évente csaknem 8 és félmilliárd font veszteséget okoznak az Egyesült Királyság gazdaságának. A depresszióra, kiégésre, stresszre visszavezethető hiányzások száma eléri a 15 millió munkanapot évente. Rengeteg – végül fizikai – megbetegedést okoz a túlórázás is, amelyet a munkavállalók azért vállalnak, mert attól tartanak, ha nem tennék, elveszítenék állásukat.

Bár összességében kevés olyan cég van, amely kiemelt figyelmet fordít a dolgozók mentális egészségére, azért napról napra egyre több akad. A Marks&Spencer nemrég 20 menedzserét küldte olyan hat hetes továbbképzésre, amelyen kifejezetten azt tanulták, hogyan tehetnek a munkavállalói stressz, a depresszió, a kiégés ellen. Egyszerű praktikákról is szó volt. Azóta például nem küldözgetnek a dolgozóknak hétvégé e-mail-eket, arra bíztatják őket, hogy a napi ügyekben inkább személyesen kommunikáljanak egymással, mint elektronikus üzeneteken keresztül. De korlátozták például a meetingek időtartamát is, és arra bíztatják a dolgozókat, hogy rendszeres időközönként tartsanak kis pihenőt, álljanak fel az íróasztalok mellől. Apróságok, de segítenek – vélik a szakértők.

Ez azonban önmagában kevés ahhoz, hogy a helyzet lényegesen megváltozzon. A mentális problémák még mindig tabunak számítanak. Ne beszél róluk senki, talán leginkább azért, mert az érintettek félnek a megbélyegzéstől - mondja Faludi Viktória pszichológus. Márpedig a  szakértők szerint ezt az igencsak sokakat érintő „járványt” csak úgy lehet visszaszorítani és leküzdeni, ha nem félünk beszélni róla. Egyre többen vannak, akik érzik, hogy valami nincs rendben és a munkahelyi feszültségeik levezetésére elkezdenek sportolni, leggyakrabban futni. Ami jó dolog, de a problémát nem oldja meg, csak tünetileg kezeli. A stresszkezelő futásra jellemző, hogy hihetetlenül intenzív és egyre komolyabb teljesítményeket akar elérni az ember. Először csak egy kör, utána 5 majd 10 KM végül a maraton és a triatlon. A cegvezetőknek az ilyen és ehhez hasonló apró jelekből tudniuk kellene, hogy a munkatársaik, alkalmazottaik "bajban lehetnek". A stressz után aztán jön a szorongás és utána pedig amivel a stesszt, a szorongást még oldani lehet. Az alkohol, a drog, a gyógyszerek. A vége pedig sok esetben a depressszió. Faludi Viktória szerint ahogy az üzemorvosi vizsgálat kötelező, úgy kellene "kötelezővé" tenni a mentális állapot felmérését is, különösen olyan iparágakban, ahol a teljesítmény, a határidő, a szervezeten belüli megfelelés kényszere kimutatható.

Bár a hiányszakmák listája Magyarországon napról napra bővül, sokan szeretnének inkább valahol külföldön dolgozni. Hogy hol, milyen munkára van a legjobb esély? Ime:

Kanada – Egészségügy

Az egészségügy szinte a világ bármely pontján jó lehetőség, hiszen folyamatosan növekedő iparágról van szó, Kanadában az otthonápolás az a terület, amelyre folyamatosan nő az igény. Ápolókat, rehabilitációs szakembereket, gyógytornászokat szinte korlátlan mennyiségben keresnek.

Egyesült Királyság – Informatika

Az informatikusokból számtalan országban van hiány, így a területhez kapcsolódó szakmákkal igazán lehet válogatni az országok, földrészek között. Nagy Britanniában főként adatelemzőket és szoftver fejlesztőket keresnek.

Dél-Afrika – Bányászat

Bár az adatok azt mutatják, hogy a bányászat Dél-Afrikában évről évre zsugorodik, még mindig olyan hatalmas ágazatról van szó, amely évről évre 1 millió – nem tévedés, 1 millió! embernek tud munkát biztosítani.

Ausztrália – Kereskedők, mérnökök, technikusok

A legkisebb kontinens ezer szállal kötődik a világ többi részéhez. Export-import területen mindig szükség van jó szakemberekre. Ugyanakkor pl. az építőiparban, a hajógyártásban mérnökökre, technikusokra is nagy igény van.

Kína – Gyártás

Kínában termeli a világon a legtöbb árut. Csak az acél- és autóipar az ország GDP-jének 44%-át adja. Gondolnánk, sok a dolgos kéz, de nem elég. Az utóbbi években feljövőben van a szolgáltató szektor is, így itt is állások tömkelege nyílik.

India – Informatika

Az olcsó munkaerő, az alacsony megélhetési költségek miatt rengeteg IT cég települt Indiába. Ennek következtében azonban tehetséges, gyakorlott, angolul jól beszélő indiaiak tömegei indultak meg Amerikába, ahol sokszoros fizetésért kaptak munkát. Így most Indiában is hiány van informatikusokból.

Csehország – Informatika, szolgáltatás

Csehország gőzerővel dolgozik azon, hogy felzárkozzón a régebbi uniós tagállamokhoz. Az informatika az a terület, ahol a fejlesztések kiemelkedő ütemben zajlanak, így tárt karokkal várják a szakembereket. Emellett látványosan fejlődik a turizmus, így a szolgáltató szektorban is szükség van jó munkaerőre.

Japán – Szolgáltatás, vendéglátás

Japánban hosszú ideig a gyártás volt a húzóágazat. A szigetország mérete és nagy népsűrűsége miatt mostanra szinte mindent inkább importál, a vendéglátó ipar viszont rengeteg embert tart el. Az utazás, a turizmus akkor üzlet, hogy a munkavállalók csaknem kétharmada az ezekhez kapcsolódó szolgáltatások területén dolgozik. Angol anyanyelvűeknek kiváló lehetőség a nyelvtanítás is, hiszen angoltanárból is nagy a hiány.

Németország – Egészségügy, mérnökök

Németország évtizedek óta kiemelkedő szerepet játszik az informatikában, az autóiparban és a gyógyszeriparban – és ezen továbbra sem szeretnének változtatni. Ezeken a területeken kapkodnak a képzett, tapasztalt mérnökök, szakemberek után. Emellett folyamatosan toboroznak az egészségügybe. Az utóbbi időben megugrottak a megújuló energiához köthető beruházások, így ezen a területen is szükség van jó szakemberekre.

Egyesült Államok – Kiskereskedelem

A kiskereskedelem változatos terület. A luxus üzletektől a kisboltokig, a divatcikkektől az autóalkatrészekig, magasabb és alacsonyabb bérért – mindenhol keresnek munavállalókat. Lehet, hogy elsőre nem tűnik vonzónak, de az ágazat ráadásul gyors karrierlehetőséget is biztosít, hiszen nem csupán árufeltöltőkből, eladókból, pénztárosokból van hiány, hanem adminisztratív munkatársakból, üzletvezetőkből is. 

A ManpowerGoup október közepén teszi közzé a legfrissebb felmérését arról, hogy melyek a legnehezebben betölthető munkakörök. A társaság éves hiányszakma-felmérése alapján 2015-ben a szakmunkások, a mérnökök, IT szakemberrek voltak a legkeresettebbek Magyarországon, de szakképzett és nyelveket beszélő sofőrökre és csoportvezetőkre legalább annyira szükség lenne - mondta Dalányi László a ManpowerGroup magyarországi irodájának vezetője.