Magyarországon a munkanélküliséget rengeteg módon próbálták már kezelni. Közülük az egyik ilyen sikeresnek mondható program a Sorsfordító munkaerő-piaci program a Dél-Dunántúlon. Ennek keretében mintegy 214 ember részesül nyolc és fél hónapos képzésben és kap munkát a mezőgazdaságban egy évre. Az alapvetően sikeresnek titulált program eredményessége egyrészt az önkéntességben rejlik a foglalkoztatási tanácsadó szerint: a leendő munkavállalók közül kiválasztották azokat, akik hosszabb távon szeretnének dolgozni a mezőgazdaságban, és a képzésben. Pozitívumként hozható fel továbbá, hogy a munkaadók mintegy fele szeretné tovább is alkalmazni a programban résztvevőket az egy év lejárta után.

Ami szintén nagyon fontos az emberek számára, az nem csak a munka, hanem az, hogy mentorok foglalkoznak a bekerültekkel. A munkanélküliek a kertészeti ismereteket a gyakorlatban, termelés közben sajátítják el, folyamatos visszajelzésekkel. Ezáltal nemcsak szakmai tudásuk növekedik, hanem mentoraiktól életvitelt is tanulnak.

Ily módon talán könnyebben magyarázható a program sikere: mivel önként jelentkeznek a munka nélkül maradt emberek, valószínű, hogy nyitottabban, optimistábban szemlélik a lehetőséget, és könnyebben alkalmazkodnak, változtatnak hozzáállásukon. Reméljük, hogy a jó példa ragadós lesz, és más régiókban is sikerül alkalmazni azt.

Számtalan dolog van, amire álláskeresésnél figyelni kell, azonban nem szabad elsiklani az általunk esetleg láthatatlannak gondolt apróságok mellett sem. Ilyen például a közösségi oldalakon lévő profil, amit nem árt néha újragondolni, mivel a HR-esek, és leendő munkaadók is ellenőrizhetik adatainkat, viccesnek gondolt képeinket, videóinkat, esetleg mások által feltöltött, de megjelölt képeket. Továbbá nem utolsó szempont a közös ismerős keresése, esetleg leinformálása sem.

A legtöbb leendő munkavállaló önéletrajza már készen lapul a számítógép asztalán, azonban nagyobb fejtörést okoz a motivációs levél megírása. Annál is inkább, mivel a CV-t kevésbé változtatja az ember, miközben a motivációs vagy kísérő levél nem lehet teljesen ugyanaz – változhat a megpályázott munkakör, vagy cégtípus stb.

Jó tehát figyelni, hogy minden egyes megpályázott helyre külön-külön levelet írjunk, mert az interjú előtt ez az egyik fontos kapcsolódási pont, ahol el tudjuk nyerni a bizalmat.

És hogy milyen is a jó motivációs levél? Ha nagyon tanácstalanok vagyunk, a keresőbe bepötyögve rengeteg találatra akadhatunk, de a könnyebbség érdekében álljon itt most egy részlet az egyik találatból:

"A motivációs levél ideális terjedelme maximum egy oldal. Figyelni kell arra is, hogy könnyen áttekinthető, kellően tagolt legyen. Az első részben érdemes kifejteni, hogy milyen pozícióra jelentkezünk, illetve, hogy hol találtunk rá az álláshirdetésre. A második szakaszban röviden foglaljuk össze önéletrajzunkat, hangsúlyozva a munkakör betöltéséhez szükséges tapasztalatokat, tanulmányokat. Ezt követően írhatunk motivációnkról, azaz, hogy miért jelentkeztünk az állásra, és ehhez kapcsolódóan milyen céljaink vannak. Pozitív személyiségjegyeink bemutatásával és aláírásunkkal fejezzük be a kísérő levelet."

Sokszor kerülhet nehéz helyzetbe az állásinterjún ember gyereke, ha nő. Mert ugye a családtervezés sarkalatos pont, amiből a munkaadó sem szeretne kimaradni. Vagy legalábbis megtudni, mikorra tervezi a leendő dolgozója kivonni magát a munkából. Ahol érdekek csapnak össze, ott persze nem könnyű megoldást találni, hiszen a cégnek a növekedés, a jó munkaerő a fontos, míg a munkavállaló leginkább – érthető módon – saját érdekeit nézi.

A Society of Human Resource Managment felmérése szerint (SHRM) a HR-esek már nemcsak a munkaügyi feladatokat kellene, hogy ellássák, hanem a munkavállalóknak teljesebb egészségügyi szolgáltatást kellene, hogy nyújtsanak, mint a különböző juttatások biztosítása.