Új munkahely több év kényszerpihenő után

Boldog, várakozásokkal teli pillanat. Akár több év kihagyás után újra egy állandó munkahely. A siker édes íze után azonban szinte mindenkinél megjelenik a szorongás is. Vajon tényleg meg tudok felelni? Képes leszek ennyi kihagyás után újra teljesíteni? Az újrakezdés nehéz, vannak azonban egyszerű trükkök a stressz leküzdésére.

Feküdj le időben!

Ha az embernek nincsenek állandó kötelezettségei, hajlamos arra, hogy a napi időbeosztását az aktuális kedve szerint alakítsa. Az állandó munkahely azonban többnyire szigorú napi rutint követel. Az átállás akkor megy a legkönnyebben, ha már a munka elkezdése előtt megpróbálunk alkalmazkodni ehhez. Állítsuk be a vekkert akkor is, ha épp nincs semmilyen halaszthatatlan reggeli teendőnk, és próbáljunk időben lefeküdni. Sok éjszakai bagolynak gondot jelent az elalvás. Ha ezzel küzd, készüljön rá! Lehetőleg már egy órával korábban kapcsolja ki a számítógépet és az erős fényeket, állítsa be az ébresztőt, készítse elő a reggeli kávét. A szervezetünk egészen gyorsan hozzászokik az új ritmushoz, és legalább ezzel nem kell küzdenünk, amikor már tényleg elkezdődik az új munka.

Készítsd elő a ruháidat!

Eddig megfelelt a farmer és a pulcsi. A munkahelyen viszont lehet, hogy mások az elvárások. Hónapok óta a szekrényben porosodik a zakó vagy a blézer? Érdemes átnézni a „munkába járós” ruhákat, elvinni a tisztítóba, kimosni, kivasalni, sőt, felpróbálni, nem szűk-e például. Ne akkor kezdődjön a kapkodás, amikor már a feladatra kellene koncentrálni. Az első munkanap előtti este pedig készítsük kii azt, amit fel szeretnénk venni. Legalább a „mit vegyek fel?” probléma kipipálva.

Vigyázz magadra!

Egyél egészségesen, igyál elegendő folyadékot, kezdj el mozogni, a munkahelyen pedig tarts pihenőket. A hirtelen változás, a folyamatos teljesítménykényszer könnyen kimerítheti a szervezetet, így a betegségeket elkapni is sokkal könnyebb. Sok újrakezdő követi el azt a hibát, hogy úgy próbálja lenyűgözni a főnököt, hogy erején felül, megállás nélkül, bőven az elvárásokon felül teljesít. Se kávé-, se ebédszünet, csak a munka, a munka, a munka. Így viszont gyorsan lemerül az elem, ami hosszabb távon a teljesítmény és az egészség rovására megy.

Hagyd a munkát a munkahelyre!

Attól, hogy újra van munkád, még nem lettél gép. Igenis van jogod a magánélethez. Sőt! Szükséged is van rá! Ahhoz, hogy másnap újra dolgozz, szükséged van egy kis kikapcsolódásra. Hogy ez kinek mit jelent, persze változó. A lényeg, hogy a gondolataid ne a munkahelyi feladatok körül forogjanak.

Figyelj, és kérdezz!

Bár az állásinterjún még azt kellett bizonygatnod, hogy te mindent tudsz, ami az adott feladat ellátásához szükséges, az első időszakban okosabb, ha figyelsz és kérdezel. Minden munkahely más és más. Mások a szokások, a kommunikáció stílusa. Mérd fel a terepet, ismerd meg a kollégáidat, tudd meg, kinek mi a feladata, ha pedig segítség kell, kérdezz. És ne csak a feladatról. Nyugodtan megkérdezheted azt is például, hogy a kollégák hova járnak ebédelni, vagy hogy merre van a mosdó.

Van olyan tapasztalat, amit jobb, ha elfelejtesz

Nem, nem a munkatapasztalatról van szó. A munkahelyi tapasztalatokról. Azért, mert a korábbi főnököd zsarnok volt, még nem biztos, hogy az új is az. Ha valaki a korábbi munkahelyén vagy munkahelyein negatív tapasztalatokat szerzett, öntudatlanul is hajlamos arra, hogy általánosítson. A sztereotípiák befolyásolják viselkedésünket, ez pedig már az elején megmérgezhet egy munkakapcsolatot. Felejtsd el a múltat, és adj esélyt mindenkinek.

Ünnepeld a sikereidet!

Mi a célod? Nagyobb fizetés? Előléptetés? Bármi is legyen, az még odább van. Addig is építsd az önbizalmad azzal, hogy észreveszed és értékeled az apró sikereket. Az új kollégák kávézni, ebédelni hívnak? Úgy tűnik, elfogadtak, sikerült beilleszkedned. Önállóan megoldottál egy feladatot? Tőled kért segítséget egy munkatársad? Megdicsérték a munkádat? Ezek mind olyan fontos mérföldkövek, amelyek azt jelzik, jó úton haladsz.

Egyre javulnak a munkaerő-piaci kilátásai annak a csoportnak, amely leginkább megszenvedte a gazdasági válságot – írja a Wall Street Journal. A képzett munkavállalók hiánya miatt ugyanis a munkaadók egyre mélyebbre ásnak a munkaerőpiacon, és inkább betanítják az alulképzett jelentkezőket, minthogy az üzlet a munkaerőhiány miatt stagnáljon.

A 25 év feletti, nem érettségizettek körében a munkanélküliségi ráta a korábbi 7,9%-ról 7,4-re esett vissza. Ez a legjobb arány 2008 februárja óta.

2014-ben még 9%-os volt a mutató, miközben az érettségizettek körében 6, a diplomásoknál pedig 3,2%.

A népesség alulképzett része eleve jóval kisebb arányban volt jelen a munkaerőpiacon – vagyis jelent meg munkavállalóként illetve aktív munkakeresőként. Javult ez a szám is, a korábbi 40-ről, 45,5%-ra. Vagyis egyértelmű, hogy a munkanélküliségi ráta nem azért csökkent, mert a képzetlenek feladták a munkakeresést, hanem azért, mert valóban egyre többen állnak munkába.

Az ünnepek közeledtével a kereskedelemben nőtt meg ugrásszerűen a munkahelyek száma. Az Amazon.com például a tavalyi 80 000-rel szemben az idén 100 000 álláshelyet hirdetett meg. Aktívan kerestek munkavállalókat már októberben a divatüzletek is. A legnagyobb kereskedelmi munkaadó, a Wal-Mart csak novemberi kezdéssel toborzott, így várhatóan a következő statisztikák még jobbak lesznek.

De nem csupán a kereskedelem pörgeti fel a munkaerőpiacot. A vendéglátóiparban 42 000, az építőiparban pedig 31 000 új munkahely jött létre októberben.

Bár a helyzet kedvező a munkát keresőknek, a munkaadók egyre nagyobb arányban szenvednek a megfelelő munkavállalók hiányától. A kis cégek 27%-a nyilatkozott úgy, hogy a meghirdetett álláshelyeket nem tudja betölteni. Az építőiparban súlyos a helyzet. Egyszerűen képtelenség ácsokat, villanyszerelőket, vízvezeték szerelőket és más szakképzett munkást találni, miközben munkából egyre több akadna.

Unatkozik, és haszontalannak érzi magát. A legtöbb nyugdíjas ezért megy vissza dolgozni. És egyre többen! Nagy Britanniában hat nyugdíjasból egy visszatér a munkaerőpiacra. A munka, az aktív élet a legjobb orvosság az elmagányosodás ellen is.

Egy friss kutatás adatai szerint hatból egy nyugdíjas aktívan dolgozik

Ötből hárman azt mondják, azért, mert nem akarnak unatkozni, nem akarják feleslegesnek érezni magukat.

Az 55 év fölöttiek egyharmada azt mondja, szeretné folytatni a munkát akkor is, ha átlépi a nyugdíj korhatárt.

A nyugdíjasok fele úgy fogalmazott: nem érzi magát elég öregnek ahhoz, hogy ’klasszikus’ nyugdíjasként éljen.

Sokan álmodoznak arról, hogy nyugdíjasként ücsörögnek otthon a kanapén, és élvezik a nyugodt életet, a boldog semmittevést. A valóság az, hogy ezt az életformát a többség csöppet sem érzi kielégítőnek. A férfiaknál hatból egy az arány – ennyien térnek vissza a munkaerő piacra nyugdíjazásuk után. A nőknél viszont tízből kevesebb, mint egy nyugdíjas vállal munkát. A motiváció is más. Míg a férfiak nem bírják a négy fal között, szeretik magukat „hasznosnak” érezni, a nők pénzügyi okokra hivatkoznak.

Általában a dolgozó nyugdíjasok fele említi, hogy azért dolgozik tovább, mert korábban is szerette a munkáját, bár a férfiak ezzel sokkal gyakrabban érvelnek, mint a nők.

A megkérdezettek egyötöde azért is fontosnak tartja a tovább dolgozást, mert így támogatni tudja a családját, míg 13%-nak olyan hitele van, amit a továbbiakban is fizetnie kell.

A nyugdíjasok tágabb családja nem mindig ért egyet a munkavállalással, mondván, így kevesebb időt tölthetnek együtt. A nyugdíjas munkát ellenző családtagok 9%-a mondta, hogy megnehezíti a gyerekek ellátását, ha nincs kéznél mindig a nagymama vagy a nagypapa. Ez az arány 13% a 18 év alatti gyereket nevelők körében.

A 18 és 24 év közöttiek több mint fele viszont konkurenciát lát a nyugdíjasokban, ezért ellenzi a nyugdíj utáni munkavállalást. Egyötödük szerint az idős dolgozók visszafogják a kreativitást és az innovációt a munkahelyeken. 

Általában viszont a megkérdezettek 85%-a – a fiataloknak pedig negyede – gondolja úgy, hogy az idős dolgozók értékes tudást és tapasztalatot jelentenek a cégnek.

Világszerte – így Magyarországon is – egyre több nyugdíjas dolgozik. Európa és Észak-Amerika országaiban növekvő problémát jelent a társadalmak ’elöregedése’, vagyis az, hogy kevesebb dolgozónak több nyugdíjast kell eltartania. Ezzel párhuzamosan növekszik a szakképzett munkaerő hiánya is, így a dolgozni akaró nyugdíjasok előtt újra kinyílhatnak az ajtók a munkaerőpiacon.

Ha alkalmi munkát keresel, a karácsony, illetve az azt megelőző időszak duplán lehet ünnep. Ilyenkor ugyanis számtalan helyen van szükség kisegítő munkatársakra. A munkavállalóknak szóló jótanácsokat ugyan a Guardian foglalta össze, egy részük hasznos lehet itthon is, hiszen például a kereskedelemben sokan keresnek ilyenkor határozott időre munkatársakat.

A briteknél a rendezvényszervezők, az ajándékcsomagolók és a vágóhidak is plusz munkaerőre szorulnak ilyenkor. Ugyanakkor a legnagyobb karácsonyi munkáltató a Royal Mail, vagyis a posta, amely 20 000 szezonális munkavállalót alkalmaz az ünnepi szezonban. A kereskedők, az ügyfélszolgálatok üzemeltetői ugyancsak tízezres nagyságrendben keresnek munkavállalókat.

A legtöbb munkaadó már október végén megkezdi a toborzást. Azoknak, akik éppen álláskeresésben vannak, érdemes figyelniük a különböző hirdetési oldalakat, illetve jelezni, hogy akár a szezonális munka is érdekli őket. Igaz, csak egy-két hónapról van szó, és a munkaadók nem is fizetnek túl jól, a további keresésben hasznos lehet a pár hetes munka, hiszen ez is tapasztalatnak számít.

Azért sem árt időben ébredni, mert néhány munkakörben a munkába állást rövid tréning előzi meg, így a munkaadók korábban kezdik a toborzást, hogy mire az igazi szezon beindul, olyan csapat legyen a fedélzeten, amely tudja a dolgát.

A hagyományos álláshirdetések böngészése mellett kifizetődő lehet a proaktív keresés – mondja Szekeres Katalin a ManpowerGroup karrier tanácsadója. Ez jóval egyszerűbb, mint amilyennek hangzik. CV-nkkel a zsebünkben figyeljük a kirakatokat. Ha valahol munkatársat keresnek, egyszerűen sétáljunk be, és jelentkezzünk.

Az álláshirdetések többségében általában feltüntetik, hogy elvárás a korábban hasonló területen szerzett munkatapasztalat – kivéve karácsony előtt. Ilyenkor könnyen találnak munkát például a diákok is. Persze a CV ilyenkor is elvárás. Hogy mit írjunk bele? A csapatsportok, iskolai projektmunkák egészen nyugodtan szerepelhetnek. Ha munkatapasztalatnak nem is számítanak, valamit felfednek személyiségünkből, ami a munkaadóknak vonzó lehet.

A brit miniszterelnök szerint igen. David Cameron a napokban jelentette be azt a kezdeményezést, amelyhez nagy cégek csatlakozását várja. A brit munkaerőpiacon ugyanis könnyen tettenérhető a rasszizmus. Egy született angol, aki több száz évre vissza tudja vezetni a családfáját, sokkal jobb esélyekkel indul egy állásért, mint esetleg képzettebb riválisa, aki történetesen pakisztáni vagy afrikai gyökerekkel rendelkezik.

Cameron úgy gondolja, a névtelen önéletrajz segíthet, hiszen így maradnak a szigorúan szakmai tények, a munkáltatók pedig ennek alapján döntenek. A miniszterelnök a kezdeményezést bejelentő beszédében egy afrikai származású lány, Jorden példájára hivatkozik, aki karrier tanácsadójára hallgatva nevét a brit hangzású Elizabethre változtatta.

Jorden Elizabeth nem sokáig várt a válasszal. Először is tisztázta: szüleitől mindkét keresztnevet megkapta, tehát nem változtatott, mindössze annyi történt, hogy második keresztnevét is feltüntette az önéletrajzán. Másodszor is közölte: egyáltalán nem tartja jónak és célravezetőnek azt a kezdeményezést, melynek kampányához az ő nevét – neveit használják. A rasszizmuson ugyanis nem változtat, csak diszkréten elfedi azt. A HR-esek ugyanis könnyen kiolvassák az önéletrajz többi részéből, hogy a jelentkező mely társadalmi csoport tagja. Elég megnézni, hova járt iskolába. Elit magániskola? Jó eséllyel fehér. Iskola a bevándorlók lakta külvárosban? Oda fehér ember be sem teszi a lábát. De ha nem lenne ennyire nyilvánvaló a dolog: mi van akkor, ha valakit CV-je alapján alkalmasnak találnak, és behívnak egy személyes interjúra?

Hogy valaki szőke és sápadt, vagy fekete és kreol bőrű, eléggé egyértelműen látszik. Aztán jön is a válasz, köszönjük, de nem önt választottuk. A céget védi, hogy „diszkrimináció mentes”, korrekt módszert alkalmazott a toborzásnál, hiszen a CV-k névtelenek voltak. Ja, hogy a végén mégis a született brit lett a befutó? Ő volt a jobb! Ki tudja ezt ellenőrizni?

Vagyis az adminisztratív módszerek aligha segítenek az esélyegyenlőség biztosításában. Jorden csak annyit üzent a kormánynak: a névtelenség helyett tessék inkább olyan társadalmat építeni, ahol a különbözőség érték!