A Fresh&Easy élelmiszerlánc 5 évvel az alakulása után már 150 boltot üzemeltet Kaliforniában. Sikerének titka, hogy egészséges és szociálisan érzékeny cégként hirdeti magát. A termékek nem tartalmaznak mesterséges adalékanyagokat, kétharmaduk helyi termelőktől származik, központi raktáruknál pedig napelemekkel biztosítják az energiaellátást.

Más szempontból viszont a hálózat ugyan olyan, mint a többi: az alkalmazottak többsége részmunkaidőben dolgozik, hétről hétre, napról napra változó időbeosztásban, változó posztokon. Egy tipikus napon öt-hat óra a munkaidő, de megesik, hogy hét különböző munkaállomás között kell ingázni. Aki reggel pékárút csomagolt, az később a reklamációkat, a hűségkártyák kiadását intézi, italokat pakol, vagy éppen a kasszához ugrik be. A legtöbb dolgozó jobban szereti a változatosságot, mint a monoton munkát. A részmunkaidős állásért viszont részmunkaidős fizetés jár.

Részmunkaidős dolgozókat korábban is sok helyen alkalmaztak, főképp a vendéglátóiparban és a kereskedelemben. Ma azonban többen vannak, mint bármikor korábban. Az elsődleges ok a költségcsökkentés, de fontos szempont a rugalmasság is. A becslések szerint a nagy amerikai hálózatok alkalmazottainak ma 70-80%-a részmunkaidős. Pontos adat ugyan nincs, az azonban sokat elárul, hogy a munkaügyis statisztikák szerint a 18 és fél millió munkahelyet biztosító kereskedelemben 2006 óta egymillió álláshely szűnt meg, miközben félmillió részmunkaidős alkalmazottat vettek fel.

A változást a technológia fejlődése is gyorsítja. A legtöbb munkaadó erre a célra fejlesztett szoftverekkel modellezi, mikor várható nagyobb forgalom, és a beosztásokat ezek szerint készíti hétről hétre. Míg korábban a részmunkaidős dolgozók könnyen vállalhattak akár két 5 órás állást – egyiket délelőtt, másikat délután, vagy este, mára ez a lehetőség megszűnt. Nem lehet ugyanis előre kiszámítani, mikor kell, és mikor nem kell dolgozni menni. Ezen a helyzeten javít a technológia. Ma már egyre több olyan BIG DATA tanulmány van, ami a megrendelések, a munkaidő és a hatékonyság hármasát kutatja, vagyis hogyan lehet a most még nehezen tervezhetőből kiszámítható és tervezhető együttműködést kialakítani. 

A részmunkaidő korábban a kisgyerekes anyák álma volt, mára ez az előnye is megszűnt. Kényelmes ugyanis addig dolgozni, amíg a gyerek oviban vagy iskolában van, megoldhatatlan viszont úgy dolgozni, hogy nem lehet előre tervezni, mikor, ki megy a gyerekért, ki vigyáz rá délután. Ugyancsak lehetetlenné vált, hogy pl. egyetemisták élvezzék a részmunkaidő előnyeit. Az órarendet és a hektikus munkabeosztást nem lehet összeegyeztetni.

Egyre több mobil App igyekszik ezt a problémát áthidalni, vagyis azt, hogy a megfelelő munkaerő értesüljön a munkalehetőségről, a napi beosztásába azt be tudja illeszteni. Sok App már arra is alkalmas, hogy a részmunkaidős vagy freelancer munkavállalók bérszámfejtését is elvégezze. Így pedig a részmunkaidős foglalkoztatás vagy a freelancer-kedés áldás lehet.

Iszunk egy kávét? Ha a főnök azt gondolja, hogy ez a mondat leggyakrabban a lusta kollégák száját hagyja el, súlyosan téved. Egy csésze jó kávé kikapcsol, és felpörget. Egy csésze jó kávé a kollégákkal pozitív hatással van a munkahelyi légkörre. A kávészünet ma már szinte mindenhol a munkahelyi kultúra része. Az okosabb munkaadók ugyanis felismerték: az a kis idő, amit az egyik oldalon elveszítenek bőségesen megtérül, ha a hatékonyságot és a munkahelyi légkört nézzük. Tulajdonképpen nem is a kávé a lényeg: egy kis lazítás, beszélgetés mindenkinek jót tesz.

Egy csésze kávé nem csak a fáradtságot űzi el, mérsékelt fogyasztásának számtalan egészségügyi előnye is van. A koffein segíti az emésztést, zsírégető hatású. A koffein stimulálja az agyat, így növeli a hatékonyságot, a kreativitást. Még azoknak a munkatársaknak is jól jön a rendszeres kávészünet, akik nem szeretik magát a kávét. A rendszeres beszélgetések ugyanis barátságosabb légkört teremtenek, jó hangulatban pedig a munka is jobban megy.

Hogy naponta mennyi és milyen hosszú a kávészünet, az cégenként, iparáganként változik. A fizikai munkát végző dolgozóknak általában előre tervezett időben, hosszabb kávészünet jár. Az irodai dolgozóknál a rugalmasabb beosztás akár több, rövid kávészünetet is lehetővé tesz. A napi több, pár perces kávézás főleg a stresszes munkahelyeken válik be.

Minden főnöknek megéri beruházni egy jó kávégépbe, hiszen a munkatársak éberségét így a legegyszerűbb fenntartani. Ahhoz, hogy a kávészünet valóban a munkahely hatékonyságát segítse, nem árt, ha a kávégép mellett van egy kis pihenőhely is, ahol a munkatársak kényelmesen lazíthatnak.

Hogy ez nem csak üres duma, kifogás, hogy legalább pár percet lóghassunk a munkából, kutatások is bizonyítják. A megkérdezett munkavállalók 89%-a nyilatkozta, hogy egy csésze kávé az egész munkanapját jobbá teszi. Ők arról számolnak be, hogy kedvenc italuk nélkülözése negatív érzelmeket vált ki belőlük – 36% kimerültséget érez, 35% ingerlékennyé válik, 30% nem képes hatékonyan dolgozni, 14 % pedig feledékennyé válik. Nagy többség, 85% mondta azt, hogy egy csésze kávé az ügyféllel, vagy a kollégával segít a kapcsolatteremtésben.

Bár valószínűleg a kutatás megállapításai egytől egyig igazak, a tanulmány kis szépséghibája, hogy az Amerika egyik legnagyobb kávégép- és kávéforgalmazó cégének megbízásából készült.

A sikeres nő szingli, nincs gyereke. Ha mégis, azt csak későn vállalja. Ha ekkor sem adja fel a karrierjét, biztosan rossz anya válik belőle. Ezek a sztereotípiák makacsul tartják magukat – nem csak Magyarországon, hanem az Egyesült Államokban is. A Guardian cikke összeszedte azokat a kutatásokat, amelyek egyenként cáfolják a fenti előítéleteket.

1. Az Economic Journal kutatása szerint az Egyesült Államokban az elmúlt 30 évben a középfokú, vagy annál alacsonyabb végzettségű nők termékenységi mutatója stagnált. Nem így a diplomásoké! Utóbbi három évtized alatt 50%-kal nőtt! Vagyis a képzettebb nők igenis szívesen vállalnak gyereket, akár többet is. Ehhez hozzájárul persze, hogy a magasabb fizetésből meg tudják fizetni a háztartási alkalmazottat, a gyerekek felügyeletét, ellátását, oktatását.
2. A munkaadók többsége fél attól, hogy családanyát alkalmazzon az egyedülállók helyett, azt feltételezve, hogy két helyen úgysem tudnának helytállni. Erős tévedés! A Zürichi Egyetem felmérése szerint a családos nők munkahelyi teljesítménye jobb, mint az egyedülállóké. Ráadásul a két-három gyerekes anyák még az egykét nevelőket is felülmúlják.  Úgy tűnik, az anyaság hatékonyságra tanít.
3. Felmérések szerint egy átlagos nő naponta egy órányi, minőségi időt tölt a gyerekével. Egészen pontosan ez nem a mosást-főzést, vagyis az ellátást jelenti, hanem a beszélgetést, tanulást, közös programokat. Ez az idő 1974-ben, amikor jóval kevesebb nő dolgozott, mint ma, mindössze 15 perc volt. A Londoni és Sevillai Egyetem közös kutatásából az is kiderül, hogy soha a korábbi időszakokban nem foglalkoztak annyit az anyák gyerekeik szellemi fejlődésével, mint manapság. Egy másik szempont, hogy a dolgozó anyák között sokkal kevesebb a kedélybeteg, depressziós, mint a háztartásbeliek között. Ez jó hír, nem csak a dolgozó nőknek, de a gyerekeiknek is.
4. A sikeres nők addig halogatják a gyermekvállalást, amíg ki nem futnak az időből. A statisztikák viszont azt bizonyítják, hogy függetlenül a státusztól és az iskolai végzettségtől, a szülő nők több mint fele 30 fölötti Amerikában. Vagyis általában tolódott ki a gyermekvállalás időpontja, nem csak a dolgozó nőknél.

A munkaadók 18%-a tervez létszámbővítést a következő három hónapban, 5%-uk elbocsátással számol, míg 75% nem tervez változást. Csaknem az összes ágazatból rekord magas felvételi kedvet jeleztek a munkaadók. A gyártás területén immár a hetedik egymást követő negyedévben erősödik a mutató.

A ManpowerGroup ma nyilvánosságra hozott Munkaerő-piaci Felmérése szerint a munkakeresők lehetőségei 2015 második negyedévében tovább javulnak. A megkérdezett munkaadók 18%-a növekedésére számít, 5%-uk pedig elbocsátást tervez, 75% pedig semmiféle változtatásra nem készül.

A szezonálisan kiigazított adatok alapján a Munkaerő-piaci Mutató értéke +10%, ami a legerősebb 2009 harmadik negyedéve, vagyis a felmérés magyarországi kezdete óta. A felvételi szándék 3 és 5% ponttal emelkedett az előző negyedévhez, illetve az előző év azonos időszakához viszonyítva.

„A magyar munkaadók a 10%-os mutatóval Európában a legoptimistábbak közé tartoznak. A pozitív kilátásokat az építőipar és a gyártás területén ügyfeleink is megerősítették, különösen Nyugat-Magyarországon, és az autóiparban, illetve az autóipari beszállítóknál. A képzett szakmunkások, gépkezelők, technikusok és mérnökök iránti igény hónapról hónapra nő.” magyarázta az adatokat Dalányi László, a ManpowerGroup Hungary ügyvezető igazgatója.

„A munkaadók mindig nagyon óvatosak voltak mióta 2009-ben a felmérés elkezdődött Magyarországon, az előrejelzések pedig általában gyengék voltak, a mutató sok esetben a negatív tartományban volt. A második negyedéves kilátások a valaha mért legerősebbek. Ez ígéretes jel arra, hogy végre megszakad az a trend, amikor csak kullogunk Nyugat Európa után.” – tette hozzá Dalányi.

Ágazati összehasonlítás

A vizsgált kilencből 7 ágazatban a munkaadók a dolgozói létszám bővítését tervezik a következő három hónapban. A legerősebb felvételi kedvet két szektorból, az építőiparból és a gyártás területéről jelezték, ahol a mutató értéke +20%. Reménykeltő adatok érkeztek a vendéglátóiparból, valamint a közlekedés, raktározás és kommunikáció területéről, ahol egyaránt +14-+14% a mutató értéke, míg a pénzügyi, biztosítási, ingatlan és üzleti szolgáltatások területén +13%-on áll a mutató. A köz- és szociális szféra munkaadói nem terveznek változást, itt a mutató 0%-on áll, a közüzemi szolgáltatások területén viszont létszámcsökkenéssel számolnak, a mutató értéke -10%.

Az előző negyedévhez viszonyítva kilenc ágazatból hét munkaadói erősödő felvételi szándékról számoltak be. A legnagyobb mértékű – 10% pontos – növekedést az építőipar és a vendéglátóipar munkaadói jelezték.  9% pontos erősödést jelentettek a közlekedés, raktározás és kommunikáció területéről, és 4 % ponttal javultak a kilátások a nagy- és kiskereskedelemben. Ugyanakkor a közüzemi szolgáltatások mutatója 15% ponttal esett vissza.

Az előző év azonos időszakához képest erősödött a mutató kilencből hét ágazatban. A legnagyobb mértékben, 13% ponttal a közlekedés, raktározás és kommunikáció területén, 11, illetve 10 százalékpontot erősödött a vendéglátóipar és az építőipar. A gyártás munkaadói 8, míg a mezőgazdaság, vadászat, erdészet és halászat munkaadói 6% pontos emelkedést jeleztek. Két szektorból mutatója gyengült. A legjelentősebben a közüzemi szolgáltatásoké, 12% ponttal. A köz- és szociális szféra mutatója 6% ponttal gyengébb, mint az előző év azonos időszakában.

Regionális összehasonlítás

A következő negyedévben mind a nyolc régió munkaadói növekvő felvételi kedvvel számolnak. A legnagyobb mértékű bővülést a közép-dunántúli munkaadók várják: itt a mutató +13%-on áll. Komoly felvételi kedvről számoltak be három régióból. 11%-on áll a mutató Közép Magyarországon, az Észak-Alföldön és a Nyugat Dunántúlon. Észak-Magyarországon 9% a mutató értéke. Más régiókban óvatosabbak a munkaadók, 8%-os mutatót jelentettek.

Az előző negyedévhez képest a nyolc régióból ötben növekedett a felvételi kedv. Leginkább a Dél-Dunántúlon, ahol 10% pontos a növekedés. A mutató 7, illetve 6% pontot erősödött az Észak-Alföldön, és a Közép-Dunántúlon. A mutató értéke két régióban csökkent. Az Észak Magyarországi munkaadók jelentős, 9% pontos visszaesést jeleztek.

Éves összehasonlításban mind a nyolc régió mutatója erősödött. 7, illetve 6% pontos erősödést jeleztek a dél-dunántúli és a dél-alföldi munkaadók. A Közép-Dunántúlon 5 % pontos a javulás, míg az Észak-Alföldön, illetve Észak-Magyarországon 3-3% pontos az erősödés.

Cégméret szerinti összehasonlítás

A kutatásban részt vevő munkaadókat 4 kategóriába soroltuk: a mikor vállalkozásoknak kevesebb, mint 10 alkalmazottjuk van. A kisvállalkozásoknál 10-49 munkavállaló dolgozik. Közepes méretű az a cég, ahol 50 és 249 között van az alkalmazotti létszám, 250 dolgozó fölött számít egy vállalkozás nagynak.

2015 második negyedévében mind a négy kategóriában bővülésre számítanak a munkaadók. A legnagyobb mértékben a nagyvállalkozásoknál, ahol +16% a mutató értéke. A közepes- és kis vállalkozásoknál +12, illetve+10% a mutató értéke, míg a mikro vállalkozásoknál +4%.

Az előző negyedévhez képest 7% pontos növekedést prognosztizáltak a kisvállalatok, míg szerényebben, 4 és 2% ponttal javultak a kilátások a közepes- és nagyvállalatoknál. Ugyanakkor a mikro vállalkozásoknál 2% pontos a csökkenés.

Az előző év azonos időszakához viszonyítva 6% pontos erősödést jelentettek a közepes méretű vállalkozások, míg 5, illetve 3% pontos emelkedést a nagy- és kisvállalatok. A mikro vállalkozások kilátásai relatíve stabilak maradtak.

A teljes kutatási jelentés letölthető innen: http://www.manpower.hu/index.php/hu/research-and-insights

Globális munkaerő-piaci kilátások

A ManpowerGroup világszerte 42 ország és terület 65000 munkaadóját kérdezte meg munkaerő-piaci várakozásairól a 2015. április és június közötti időszakra vonatkozóan. Valamennyi megkérdezettnek ugyanarra a kérdésre kellett válaszolnia: „Hogyan látja az Ön vállalatánál/szervezeténél a munkaerő létszámának alakulását a június végéig hátralévő, három hónap során, a jelenlegi negyedévhez képest?”

Az előrejelzés szerint a vizsgált 42 ország és terület munkaadói közül 40 ország munkaadói különböző mértékben, de bővülésre számítanak a következő három hónapban. Ugyanakkor kevés jel mutat arra, hogy jelentősen változna a globális munkaerőpiac. Vannak viszont olyan jelek, amelyek azt mutatják, hogy a munkaadók bizonytalansága bőven túlterjed az eurozóna határain. Folyamatosan hanyatlik például Kína mutatója, és bár még mindig a pozitív tartományban van, most a leggyengébb 2009 óta. Brazíliában 2009 negyedik negyedéve óta készül a felmérés, a mutató értéke viszont most először került a negatív tartományba, jelentős visszaesést produkálva mind az előző negyedévhez, mind a korábbi év azonos időszakához viszonyítva.

A várakozások vegyesen változtak a világban, mind az előző negyedévi, mind az egy évvel korábbi adatokhoz viszonyítva. Negyedéves összehasonlításban 15 országból jelentettek erősödést, míg 18-ból gyengülést. Az előző év azonos időszakához viszonyítva 18 ország mutatója erősödött, míg 20-é visszaesett. A második negyedévre vonatkozóan a tajvani, indiai, japán és panamai munkaadók a legoptimistábbak. A leggyengébb, és egyedüli negatív előrejelzés Olaszországból és Brazíliából érkezett.

Az EMEA régióban (Európa, Közel-Kelet és Afrika) 24 országából 23-ban pozitívak a következő negyedévre vonatkozó várakozások. Negyedéves összehasonlításban 11 ország mutatója erősödött, míg nyolcé gyengült. Az előző év azonos időszakához képest 13 országban javultak a kilátások, míg 8-ban romlottak. A régióban ismét a török munkakeresők esélyei a legjobbak, ugyanakkor 2011 első negyedéve óta most a legkevésbé optimisták a török munkaadók. Törökországon kívül a dél-afrikai, a finn, a görög és a román munkaadók várakozásai a legerősebbek. A leggyengébb előrejelzés Ausztriából és Olaszországból érkezett.