Társadalomkutatók, szociológusok szerint kész csoda, hogy egyetlen nyugat-európai országban sem tört ki még forradalom, aminek hátterében az egyre reménytelenebb helyzetben lévő 18-24 éves korosztály áll. A fiatalkorúak munkanélkülisége ellen az európai országok más-más módon küzdenek, de Ön szerint közép és hosszú távon milyen intézkedésekre van szükség, hogy csökkenjen, de legalábbis ne nőjjön a munkanélküliség ebben a korosztályban?
Gyökeresen át kell gondolni az oktatási rendszert Európában és így Magyarországon is, mert a munkaerőpiac még mindig nem kapja meg azokat a szakembereket, akikre szüksége lenne. A képzési rendszerekben szakmákat tanítana, miközben ma már feladattipusokra keresnek embereket. Az IT szerepe minden korábbinál jobban felértékelődött, hiszem ma egy alap végzettséggel rendelkező munkavállalótól is elvárják, hogy felhasználói szinten kezelje a számítógepeket, a technológia fejlődése miatt pedig végleg lemarad, aki ma az alapkézségeket nem sajátítja el – nyilatkozta a TMW-nek Hans Leentjes a ManpowerGroup Észak-Európai divíziójának vezetője.
A képzésnek technológia fókuszunak kell lenn, mert azt ugyan nem tudjuk, mi várható holnap, de, hogy az IT-nak központi szerepe lesz benne az biztos – mondta Leentjes. Ezt a gondolkodásunkba kell valamilyen formában beépítenünk. Bele kell égetni az agyunka: technológia.
A technológia az alapja az élethosszig tartó tanulásnak is. Ma már az írástudás, a matematikai vagy földrajzi ismeretek ehhez kevesek.
45 éves vagyok, a kerrierem nagyjából felénél, még legalább 20 évig szeretnék és kell is dolgoznom. A továbblépés egyik alapfeltétele, hogy alkalmas legyek a tanulásra, az új ismeretek befogadására. Ha nincs technológiai tudásom, akkor képtelen vagyok lépni – mesélte el saját példáján a munkaerő-piaci szakember, hogy miért kell az élethosszig tartó tanulás képességéhez a technológiai ismeret. Ahogy a ManpowerGroup mindennapi működésében egyre nagyobb szerepet kap a socialmedia, vagy a gooogle+ alkalmazása, ha nem követném, ha nem lennék nyitott az új technológiai alkalmazások használatára, lemaradnék. Vagyis a nyitottság is egy nagyon fontos tényező, ami csökkentheti a munkanélküliséget.
A 18-24 éves korosztály munkanélküliségének csökkentése érdekében tehát az oktatási rendszerek finomra hangolására, a technológiai fókuszu átalakítására van szügség és egy minden korábbinál szorosabb együttműködésre a piac szereplőivel. Mert azt tapasztaljuk, hogy az oktatás egy lényeges része, a szakmai ismeretek oktatása az isklákból átkerült a piachoz, a gyártó, a fejlesztő cégekhez.
Nem csak Magyarország, Európa számos országa küzd azzal, hogy miként képezze a lemaradó régiók munkanélkülieit. Mit kezdjen Magyarország a nagyon elmaradott keleti régiójának lakóival, munkanélkülieivel? Erre is a technológia adja meg a választ, az internet, az e-learning. A leggyorsabban és a leghatékonyabban ezeknek az eszközöknek a segítségével juthat el a tudás az emberekhez, a Budapesttől távol élőkhöz. Vagyis megint a technológiáról, annak központi szerepéről beszélünk. Olcsó, gyors, bárhova elér... fölösleges sorolnom a további előnyöket – mondta Hans Leentjes. És azokon a csatornákon, amelyeket a tudás ejut az emberekhez, azokon a munka is el fog jutni. Más munka mint ma, de eljut.
Az Eu-nak, Magyarországnak ezeket a folyamatokat kell felgyorsítani. Gondoljunk csak bele abba, hogy Európában ma egyre többen magukat alkalmazzák. Vagyis a munkahelyeket az embereknek maguknak kell megteremteniük.
Ha a demográfiai folyamatokat nézzük az EU országokban, akkor a fejlett tagországokban egy öregedő tendencia figyelhető meg. A nyugdíjkorhatár emelésével több ország kísérletezik, de valóban ez a jó megoldás?
A nyugdíjkorhatár Európa több országában egyre későbbre tevődik, de ezzel együtt senki nem várhatja el egy 67 éves férfitól, aki mondjuk az építőiparban dolgozott, hogy 67 évesen is kemény fizikai munkát végezzen. Ez őrülség lenne. Ennek a korosztálynak a szakértelmére kell építeni és úgy alakítani a munkafolyamatokat, mondjuk az építőiparban, hogy az idősebb munkavállalók kapják a fizikailag könnyebben elvégezhető ám szakértelmet igénylő munkát, míg a fiatalabbak a nehezebb fizikai feladatokat. Ez persze csak egy kiragadott példa, de azt hiszem jól tükrözi azt a szemléletet, ami kell ahhoz, hogy az aktív 60 évesek is kaphassanak munkát. És az ő esetükben is a technológiai fókusz az egyik kulcs. Hiszen az élethosszig tartó tanulás rájuk ugyan úgy vonatkozik, mint egy 26 évesre.
A gyér kereseti lehetőség miatt az elmúlt években rengetegen hagyták el Magyarországot, és kicsi az esély, hogy viszatérnek. A szakképzett munkaerő hiányzik. De az elvándorlás nem magyar jelenség. Mit lehet tenni ellene?
Igen, a migráció európai jelenség. A kormányoknak másként kéne tekinteniük az országukra, az angolban van ere egy jó kifejezés a „talent destination”, amit magyarul úgy lehetne lefordítani, hogy Magyarországnak csábítónak kell lennie a „szürkeállomány visszaszipkázásához”. De kifejtem ezt bővebben.
A pénz, a kereseti lehetőség egy fontos motiváció a munkavállalók döntésében, amikor arról gondolkodnak, hogy menjenek vagy maradjanak. De ha arra gondol, hogy mondjuk Svájc, vagy Norvégia miért kedvelt célpontja a kelet-európai munkavállalóknak, akkor fontos tudni, hogy nem csak a több pénz miatt. Perssze az is fontos. De ami még fontos: a jó keresetek mellé, jó életkörülmények vannak, rendezett tiszta városok, jó ellátás a kórházakban az óvodákban. Jó közszolgáltatások. A kiszámíthatóságot, tervezhetőséget, ami egy karrier építése szempontjából talán a legfontosabb, most ne is említsük. Tehát ha egy kormány meg tudja teremteni annak a feltételeit, hogy az állampolgárai megtalálják számításukat, elvárásukat az adott országban, akkor a migráció csökkenni fog. Ez hosszú idő és meggyőződésem, hogy nem a kereset a legfontosabb.
Másfelől a migráció bizonyos tekintetben hasznos, addig amíg átmeneti állapot és 3-5 év után a tapasztalatot és gyakorlatot szerzett szakemberek hazatérnek. De csak akkor fognak visszajönni Magyarországra, ha olyan környezetet találnak, amiben el tudják képzelni a jövőjüket, az ilyen országok az igazi „talent destination” országok.
