Amikor a munkahelyeken egyre nő a bizonytalanság, a cégek többsége a túlélésért küzd, a munkavállalók alkalmazkodnak, és maguk is túlélő üzemmódba kapcsolnak. A küzdelem végül odáig fajul, hogy mindenki csak veszít. A beosztott, a főnök, maga a cég. De honnan lehet felismerni, hogy a dolgozók túlélő üzemmódba kapcsoltak? A Forbes összegyűjtött néhány csalhatatlan jelet.

Korábban a munkahelyeken barátságok, vagy legalábbis kellemes kapcsolatok szövődtek. Közös ebéd, traccsparti kávészünetben, esetleg egy-egy buli munkaidő után. A túlélő üzemmód egyik biztos jele, hogy a munkahelyi kapcsolatok kizárólag a szükséges minimumra korlátozódnak. Lehet, hogy korábban két azonos beosztásban dolgozó ember kellemes személyes kapcsolatot alakított ki, segítették egymást. Most viszont riválisok. Lehet, hogy csak az egyik maradhat? Lehet, hogy ugyanarra az állásra pályáznak a konkurenciánál?

Nem csak az azonos szinten dolgozók kapcsolata változik meg. A főnök-beosztott viszony is. A menedzser, aki korábban csapatban gondolkodott, most csak a saját pozíciójáért küzd. A beosztott így nem kap iránymutatást, nem kap visszajelzést, előbb utóbb rosszul érzi magát a bőrében, és – ha teheti – felmond.

Ha valakinek nem lenne eléggé finomra hangolt az antennája ahhoz, hogy az emberi kapcsolatok lassú változását azonnal észrevegye, gyanút foghat akkor is, ha a megbeszéléseket folyamatosan elhalasztják, egyik időpontról a másikra tologatják. Mindenkinek csak a saját feladata a fontos, így a találkozók csak időpocsékolásnak tűnnek. Kivéve persze, ha részt vesz valaki olyan is, akinek érdemes megmutatni magukat. Olyankor persze tele a terem.

A munkamániának is vannak határai – legalábbis eddig ezt gondoltam. Nincsenek, Japánban legalábbis. A legújabb őrült trend a felnőtt pelenka.

Nem az inkontinenciával küzdenek azonban a felkelő nap országában a hölgyek, inkább a teljesítménykényszernek és persze a saját hülyeségüknek az áldozatai. Az a 40 másodperc a mosdóban ugyanis szerintük időpazarlás. Mennyivel hatékonyabb becsurrantani úgy, hogy közben szemben ül az ügyfél! Azért egyelőre a többség arrafelé is úgy érzi, hogy a pelenkaviselet kissé kínos, ezért a 25 éves call centeres hölgy sem vállalta a saját nevét, hanem KaoriAdachi álnéven nyilatkozott. Mégpedig azt, hogy lassan fél éve minden nap pelenkában jár dolgozni. Merthogy így hatékonyabb. Azt is mondta, hogy a pelust csak munkába hordja, amikor randizni megy, akkor nem. Valószínűleg nincs egyedül, hiszen Japánban a felnőtt pelenkák forgalma az idén meghaladta a gyerekpelenkákét. Hogy innen hova tovább? Lehet, hogy a munkahelyi dresscode-ba rövidesen bekerül: pelenkát viselni kötelező!

Heti kérdésünk: Te mennyi pénzért váltanál a kávészünet helyett pelenkára?

Délután öt. Indulnál már haza, de az összes kollégád a gép előtt ül. Mégsem lehetsz te az első, aki veszi a kabátját. Felmérések igazolják ugyanis, hogy a főnökök többsége szerint az a jó munkaerő, aki mindig a helyén van, és dolgozik. Vagy legalább úgy néz ki, mintha dolgozna. Ha viszont a hivatalos munkaidő letelte után valaki csak alibiből ül a gép mellett, mi a garancia arra, hogy amúgy tényleg rendesen végzi a dolgát? Nagyjából semmi. Sokkal több értelme lenne annak, hogyha a hatékonyságot nem időben, hanem teljesítményben mérnék. És annak, hogyha a lassúság helyett a gyorsaság lenne a szempont.  Robert C. Pozen, a Harvard Business School tanára könyvet is írt arról, hogyan csökkentsük a munkával töltött időt, miközben növeljük a hatékonyságunkat.

A három legfontosabb tényező: csökkentsük a meetingek számát és időtartamát, olvassunk kevesebbet és írjunk gyorsabban.

Végtelen megbeszélések...

A belső megbeszélések jelentős része egyszerűen időpazarlás. Rövid egyeztetésekre, az érvek és ellenérvek ütköztetésére persze mindenütt szükség van, de tény, hogy a hosszas, 60-90 perces meetingek többsége nem hatékony. A vezetők többnyire túl sok időt szánnak a bevezetésre, és ezzel el is álmosítják a részvevőket. Próbáljunk meg kibúvót találni, ha úgy érezzük, feleslegesen pocsékolnánk az időnket egy megbeszélésen. A legjobb megoldás, ha határidős feladatokra hivatkozunk, hiszen akkor látszik, hogy nem a lustaság, hanem éppen a munkakedv tart minket vissza.  Ha nincs más lehetőség, már az elején jelezzük, hogy 60 perc után távoznunk kell, hiszen fontos feladatok várnak minket.

Ha nem muszáj, mi magunk ne kezdeményezzünk megbeszélést. A legtöbb fontos kérdést ugyanis el lehet intézni e-mail-ben, vagy egy gyors telefonnal.

Ha már elkerülhetetlen, igyekezzünk hatékonnyá tenni a meetinget. Ebben segíthet egy vázlat, amelyben minden fontos megbeszélendő szerepel. Ezt érdemes legalább egy nappal a találkozó előtt megküldeni a résztvevőknek, így tudják, mire számítsanak, felkészülten érkeznek. Ha már találkozó, elkapkodni nem szabad.  Egy meetingnek csak akkor van vége, ha elérte a célját: vagyis mindenki tudja, mi a következő lépés, nem maradtak elvarratlan szálak, megválaszolatlan kérdések.

Olvass kevesebbet!

Nem kell minden egyes irományt ami a kezünkbe kerül,  betűről betűre végigolvasni, még akkor sem, ha a főnök küldte. A hosszas elemzéseknek, cikkeknek többnyire csak egy kis része az, ami a konkrét munka szempontjából fontos, illetve rád tartozik.  Olvasd el, ami neked fontos, és ugord át a számodra lényegtelen bekezdéseket. és ne olvasgasd újra, meg újra az e-mailjeidet.  Ha elolvasol egy e-mailt, azonnal döntsd el, hogy fontos-e. Ha igen, rögtön válaszolj. A halogatás mindig plusz munkával jár. A tapasztalatok azt mutatják, hogy az e-mailek 80%-ára nem kell válaszolni. Ne hagyd, hogy ezek töltsék meg a postafiókod, és töltsék ki a munkaidőd!

Írj gyorsabban!

A legtöbb embernek meggyőződése, hogy a hosszú feljegyzés a tökéletes feljegyzés. Ráadásul mondatról mondatra csiszolgatják a szöveget. Ellenőrizni újra, meg újra – ez rengeteg idő!

Három egyszerű lépés, és az írás máris gyorsabban megy. Először készíts vázlatot arról, mit akarsz elmondani, és milyen sorrendben. Másodszor a vázlatot követve fogalmazd meg a feljegyzést – nyersen, akár hibásan. Harmadszor nézd át a teljes szöveget, és javítsd az elütéseket, az esetleges nyelvtani, stilisztikai hibákat.

Jegyezd meg: egy feljegyzés nem attól lesz jó, hogy hosszú! Koncentrálj a lényegre, így magadnak – és másoknak is – rengeteg időt spórolhatsz.

„Könnyebb állást találni annak, aki már amúgy is dolgozik." Ismerős közhely. Csakúgy, mint az, hogy kölcsönt is csak annak adnak, akinek van pénze. Közhelynek közhely, de van benne igazság. Hogy miért? A CarreerChange rögtön öt jó okot talált.

Az interjún nem tesznek fel olyan kérdést, amire kellemetlen válaszolni. Ugye, hogy jobb arról beszélni, miért szeretnél tovább lépni a karrieredben, mint arról, hogy miért rúgtak ki az előző munkahelyedről?

A barátaid szóba állnak veled. Na jó, az igazi barát a bajban is az. A felületes kapcsolatok viszont máshogy működnek.Ha munkanélküli vagy, úgy érzik, segítségre szorulsz. Ha viszont van állásod, úgy néznek rád, mit aki hasznos lehet a számukra.

Ha van munkád, rendszeresen találkozol ügyfelekkel, vevőkkel, alvállalkozókkal, versenytársakkal. Közöttük lehetnek azok az emberek, akik új állást ajánlanak, vagy legalább megmutatják az irányt, hogy merre kellene tovább lépned.

Önbizalom. Rendszeresen érkezik a fizetésed, ki tudod fizetni a számlákat. Ez az alap. Minden reggel úgy kelsz fel, hogy van dolgod, este pedig úgy fekszel le, hogy hasznos voltál. És ez látszik is rajtad. Ez fontos, hiszen minden cégnél sikeres munkatársakat keresnek.

A munkaadó elégedettsége. Ha a munkaadód elégedett veled, fontos vagy a számára, sok mindent megtesz azért, hogy megtartson. Ha viszont valaki éppen téged akar megszerezni, rálicitál, így jobbak a tárgyalási pozícióid.

John Purkiss, a Brand You című könyv társszerzője megpróbálta röviden összefoglalni, hogyan, és miért szükséges személyes brandet építenünk ahhoz, hogy sikeresek legyünk a munkaerőpiacon.

Az erős személyes brand olyan valami, ami alapvetően szükséges ahhoz, hogy boldoguljunk a munkaerőpiacon. A brandépítés azonban külön szakma, így nehéz belekezdeni. Íme, néhány tipp, hogyan kezdjünk bele.

Bizonyos értelemben mindenkinek van személyes brandje. Ahogy Jeff Bezos, az Amazon alapítója mondta, a „személyes branded az, amit az emberek mondanak rólad – a hátad mögött." Ezzel együtt, az emberek többsége nem törődik azzal, hogy a saját brandjét építse.

Elterjedt vélekedés, hogy a munkahelyen elég jól teljesíteni, és azt előbb vagy  utóbb úgyis észreveszik. Többnyire azonban ez nem így van. A technológia fejlődése, a gazdasági változások egyre többek számára teszik világossá, hogy igenis „reklámozni" kell saját magunkat ha előre akarunk lépni, legyünk akár alkalmazottak vagy önálló vállalkozók.

Sokan gondolják azt, hogy a marketing csak arra való, hogy bizonyos áruk megvásárlására rávegye az embereket, de valójában ezen a területen sincs sok haszna. Nos, ez egyáltalán nem igaz. Egy erős személyes brandnek hitelesnek kell lennie, a képességeken, az értékeken kell alapulnia, és elsősorban azt kell sugallnia, hogyan, miben tudsz te segíteni másoknak. Ha valakinek erős a személyes brandje, gyakorlatilag ugyanazt sugallja magáról személyesen és online, valamint a legfontosabb csatornán, az ismerősein keresztül.

A személyes brand építéséhez kiváló metafora egy igazi ház építése. Vannak épületek, amelyek szinte észrevehetetlenek, annyira unalmasak. Ahhoz, hogy a személyes branded vonzó legyen, alapvetően megkülönböztethetőnek kell lennie. Ahelyett, hogy megpróbálnánk beleolvadni a környezetbe, mint azok a bizonyos unalmas épületek, éppen hogy ki kell tűnnöd, mégpedig a valódi értékeiddel, a tehetségeddel, és a küldetéseddel. El kell fogadnod azt is, hogy az, hogy valakit erősen vonzol, azzal jár, hogy másokat esetleg kifejezetten taszítasz.

Nézzük tovább a házépítős példát. Először is kell egy hatalmas gödör. Ide kerülnek az adottságaid. Felfedheted vagy elrejtheted őket, de megváltoztatni nem tudod. Lehet, hogy a szavakhoz, lehet, hogy a számokhoz, lehet, hogy a kapcsolatépítéshez van tehetséged. Az a szerencsés, hogyha ezt a tehetséget speciális képességé változtatod. Mondjuk, jó megy a matek. Lehetsz könyvelő, matektanár vagy akár kódfejtő.

A következő lépés, hogy meghatározd a saját értékeidet. Amit te gondolsz magadról, nagyon fontos. Ez az alap. A felszín alatt van ugyan, de meghatározza a ház alapját. Ha képes vagy beazonosítani az értékeidet, abból egyenesen következik, milyen típusú cég lehet a célpont, általában hol dolgoznak olyan emberek, akik hozzád hasonlóan gondolkodnak.

Itt az ideje, hogy meghatározd a küldetésedet. Mik a céljaid az életben? Mit szeretnél elérni? Ha mindezzel tisztában vagy, képes leszel arra, hogy erős személyes brandet építs.

Ezután jöhet a fő személyiségtípus meghatározása. Ez segít másoknak abban, hogy másodpercek alatt megtudják, ki is vagy te. A személyes brand építésben 12 fő típust különböztetünk meg: a gondoskodó, az alkotó, a felfedező, a hős, az ártatlan, az udvari bolond, a szerelmes, a varázsló, az átlagos fickó, a törvényen kívüli, az uralkodó és a bölcs.

Ha a fő személyiségtípusodat sikerült meghatározni, már nincs más dolgod, mint hogy ennek szellemében beszél, öltözködj, viselkedj, vagyis minden csatornán ezt a képet sugározd magadról. Ha ezt sikerül elérned, az emberek azonnal megértik, hogyan is működsz.