Interjún vagy. Minden jól megy, ügyesen válaszoltál a nehéz kérdésekre, és akkor egyszer csak…  „Vannak gyerekei?” Nos, ez illegális. Ugyanúgy, mint valamennyi kérdés, ami a családi állapotodra, a származásodra, a vallásodra vonatkozik. Ennek ellenére az ilyen jellegű kérdések igencsak gyakoriak, így nem árt felkészülni rájuk. A Forbes ötleteket is ad.

Válaszolni muszáj, még akkor is, ha az asztal mindkét oldalán ülők tudják, ennek a kérdésnek nincs helye egy állásinterjún. Ilyenkor arra kell gondolni, mi is a kérdés mögöttes tartalma, és a választ úgy alakítani, hogy a törvénytelen részről egyszerűen tudomást sem veszünk, viszont visszakanyarítjuk a beszélgetést a szakmai kérdésekre.

„Csak” nőknek…

A diszkriminációnak ez a leg általánosabb módja. Bármilyen hihetetlen, még mindig gyakran elhangzanak olyasféle kérdések, mint „Gondolja, hogy ezt a munkát egy nő hatékonyan el tudja végezni?” vagy éppen „Egyedülálló anyaként hogy tudja megoldani a gyerekei ellátását?”.

Nos, egyik kérdés sem törvényes. Ha mégis felteszik, a legjobb nem tudomást venni arról, hogy a nemre vonatkoznak. Például, ha azt kérdezik „Hogyan lesz képes nőként egy férfiakból álló csapatot irányítani?”, egyszerűen engedjük el a fülünk mellett a „nő” és „férfi” kifejezést, es beszéljünk szakmai tapasztalatainkról, vezetői képességeinkről. Így: „Kényelmesen érzem magam vezető szerepben. A legutóbbi állásomban a csapat, amelyet vezettem három egymást követő évben túlteljesítette az eladási terveket.”

Családi állapot

„Mikor tervez családot alapítani?”, „Ha lesznek gyerekei otthon marad velük?” Bár ezek a kérdések sem törvényesek, sok munkaadó teszi fel őket, egyszerűen azért, hogy tudja: hosszú távon tervez-e a jelentkező, vagy csak átmenetileg kell neki az állás. A jó válasz: „Most éppen más a fontos az életemben. Azt szeretném tudni, hogy az Önök cégénél mire számíthatok, milyen karrier lehetőséget tudnak ajánlani. Mondana nekem erről valamit?” Így a kérdező választ kap a burkolt kérdésre, vagyis arra, hogy komolyan kell-e az állás, ugyanakkor nem megyünk bele egy olyan beszélgetésbe, amely a törvényesség határán túl van.

Származás

Az amerikai munkaadóknak komolyan szembe kell nézniük azzal, hogy rengeteg az illegális bevándorló, érvényes munkavállalási engedély nélkül. Erre rá is kérdezhetnek, de csakis egy módon: „Van érvényes munkavállalói engedélye?” Minden egyéb utalás, próbálkozás tilos! „Honnan származik?”, „Hol született?” – ezek a kérdések nem megengedettek. Sokszor azonban már az interjú elején elhangzanak. A jó válasz: „Több helyen éltem már. Van érvényes munkavállalási engedélyem, ha erre gondolt”.

Kor

Az életkor szerinti diszkrimináció általános jelenség. A „túl fiatal” és a „túl öreg” egyaránt gyakori kifogás. A fiataloknak nincs kellő tapasztalatuk, az idősebbek több pénzt kérnek, mint a pályakezdők – ez az általános vélemény. A törvények Amerikában a 40 év fölötti munkavállalókat védik, ugyanakkor a fiatalok is gyakran szembesülnek a leplezetlen diszkriminációval. „Általában idősebb, tapasztaltabb kollégákat alkalmazunk ebben a munkakörben.” A kijelentés nem illegális, csak éppen nem is korrekt. A válasznak ilyenkor megintcsak vissza kell terelnie a beszélgetést a szakmai mederbe. Nem a korról, hanem a személyes szakmai tapasztalatról, készségekről, képességekről kell szólnia.

Vallás

Előfordulhat, hogy a munkaadó arra kíváncsi, hogy az aspiráns mely vallás követője. Sokszor ennek a hátterében nem is maga a hit áll, csupán azt szeretné megtudni, mely egyház ünnepeit tartja a jelentkező, hogyan lehet számolni vele például a hétvégi beosztás készítésénél. „Jár templomba vasárnaponként?” – illegális. „Számíthatunk a munkájára vasárnaponként?” – korrekt. Ha mégis az első változat hangoznék el, a jó válasz: „Biztosan meg tudunk egyezni a munkaidőről”.

A legtöbb esetben az illegális kérdéseket nem a diszkrimináció szándékával teszik fel a munkaadók. Valami egészen másra kíváncsiak, mint amiről a rosszul megfogalmazott kérdések szólnak. Kiszámíthatóságra, megbízhatóságra, tapasztalatra. Bár a kérdések néha sértően hangzanak, próbáljunk mindig a mögöttes tartalomra gondolni, és szakmai választ adni. Ha a kérdező ezzel nem elégszik meg, hagyjuk az egészet, valószínűleg úgysem tudnánk áttörni az előítéleteit.

Nem vagyunk egyformák. Hála az égnek! A munkahelyeken is rengeteg, különböző típusú ember gyűlik össze. A többséggel általában jól ki lehet jönni. Vannak azonban, akikkel már nehezebb a helyzet. Hozzájuk készített röpke kezelési útmutatót a carreerplanning.about.com.

A dumaláda

Általában jó szándékú.  Roppant barátságos, és minden gondolatát meg akarja osztani másokkal.  Nem áll szándékában bajt keverni, csak éppen az állandó csacsogásával zavarja a munkát,megakadályoz abban, hogy a feladatodra koncentrálj. Megsérteni kár lenne, hiszen ő csak túlságosan kommunikatív. Hibáztassuk magunkat! Mondjuk meg neki, hogy számunkra problémát okoz a feladat, különösen azért, mert a lebilincselő sztorija mellett másra már nem tudunk figyelni. Kávézás közben szívesen meghallgatjuk, de most szorít a határidő. Amúgy lehet, hogy kávézás közben tényleg szórakoztató…

A pletykás

Míg a nagydumás csak idegesítő, a pletykás igazi bajkeverő. A pletykával ugyanis az a baj, hogy csak részben igaz.  A másik fele többnyire a fantázia szüleménye. Azért persze néha érdemes meghallgatni, hiszen fontos informális információkhoz juthatunk általa. Nem árt viszont kritikusan fogadni az elhangzottakat. Hallgasd meg, és maradj csendben. Ne terjeszd. Ha a pletyka túlságosan személyes természetű, például arról szól, hogy egy kollégátok házassága válságba került, válts témát, vagy egyszerűen közöld, hogy nem szeretsz másokról a hátuk mögött beszélni.

A nyafogós

Minden társaságban akad valaki, aki egyszerűen képtelen jól érezni magát. Panaszkodik a családjára, panaszkodik a munkájára, a cégre, a főnökre. A panaszok egy részének persze lehet alapja, de az állandó nyafogás mindenkinek az idegeire megy. A nyafogós általában tanácsot és megerősítést vár. Ne add meg neki. Ettől csak mégjobban elszabadul a panaszáradat. Ha megindul a hasfájós monológ, válts témát. Ha kitartóan teszed, egy idő után rájön, hogy nem vagy vevő a nyafogására, és más célpontot keres.

A lepasszolós

Minden munkahelyen akad legalább egy valaki, aki mással szereti elvégeztetni a saját feladatát. Nem a főnökről van szó, neki az a dolga, hogy delegálja a feladatokat. Azokról a munkatársakról, akik a nemszeretem feladatoktól igyekeznek rendszeresen megszabadulni. Ha olyan kollégáról van szó, akinek nincs jogosultsága arra, hogy feladatokat osztogasson, egyszerűen közöld: a saját munkáddal kell foglalkoznod.

A más tollával ékeskedő

Ez a típus valahogy mindig elfelejti megemlíteni, hogy a feladat megoldásában rajta kívül mások is részt vettek. Ha ez először történik, törődj bele, és jegyezd jól meg. Kérd meg, hogy említse meg a szerepedet a probléma megoldásában. Ha ezt nem tenné, vagy a helyzet újból előfordulna, tegyél arról, hogy mások megtudják: te is részt vettél a feladat elvégzésében. Ha megteheted, a jövőben kerüld el, hogy újra együtt dolgozzatok.

Bár valamennyien megkönnyebbültünk, hogy a maják tévedtek, és 2013 végül is csak elérkezett, a szorongás, úgy tűnik, maradt. Legalábbis ezt bizonyítja  a MyVouchers.co.uk felmérése, amelynek keretében  1672 embert kérdeztek meg  újévi fogadalmáról.

A tizes listán persze szerepelnek olyan hagyományos fogadalmak, mint pl. a fogyás, vagy a cigi abbahagyása, az idén mégis az anyagi természetű fogadalmak taroltak. A megkérdezettek 33%-a éjfélkor arra gondolt, hogy az idén több pénzt tesz félre, mint tavaly. 22%-uk megfogadta, hogy kimászik az adósságokból.  A fogyás, a maga 18%-ával csak a harmadik helyre került, és mindössze 2 százalékponttal előzte meg a munkahelyváltást.  Az ötödik, illetve hatodik helyre szorult a dohányzás és az ivás abbahagyása, a hetedik és a nyolcadik helyen pedig két, nagyjából azonos tartalmú fogadalom végzett: kevesebbet dolgozni, illetve több időt tölteni a családdal és a barátokkal. A kilences számú bűnös a csoki: 6% döntött úgy, hogy soha többet. A 10, vagyis utolsó helyen, mindössze 2%-os aránnyal a költözködés landolt.

Marty Nemko, Amerika egyik leghíresebb coacha belenézett az üveggömbbe, és jósolt. 2013 munkaerő-piaci trendjeit látta, és azonnal meg is osztotta az AOL olvasóközönségével. Állítólag érdemes hinni neki, mert látomásai korábban is valóra váltak. Szerencsére csak 90%-ban. Ami korábban nem jött be: Mr. Nemko tavaly újabb 9/11-et jósolt, ennek kapcsán pedig a belbiztonsági állások ugrásszerű növekedését vizionálta. Ez ugyan elmaradt, minden másban azonban igaza lett. És hogy mit jósol az idén?

A biotechnológia robbanásszerű fejlődése

A genetika tudomány mostanra olyan szintre fejlődött, hogy lehetővé vált az egyénre szabott gyógyítás – például a rák esetében. Egyelőre azonban csak elméleti szinten. Ha a cikk szerzője most lenne diák, akit a természettudományok érdekelnek, ezt a területet választaná. Szerinte hihetetlen perspektíva van benne. Úgy legyen.

Megújuló oktatás

Drámai változásokra számít a szerző ezen a területen. A lexikális tudás átadásának módja, a klasszikus házi feladat megváltozik. A diákok a legjobb előadóktól hallgathatják az online előadásokat. A „valódi” tanórák szerepe megváltozik: sokkal inkább az emberi kapcsolatokról, a személyes fejlesztésről szólnak majd.

És hogy mindez hosszabb távon milyen eredményt hoz? A főiskola elvégzése a korábbinál sokkal olcsóbbá válik, az online tanulásnak köszönhetően.

A társadalombiztosítás átalakítása rengeteg új munkahelyet teremt

Az „obamacare” néven emlegetett program 40 millió amerikait, és körülbelül 11 millió, jelenleg illegális bevándorlóként az USA-ban élő embert terel hosszabb távon a rendszerbe. Ki vitatná, hogy orvos, nővér sőt, felszerelés, kórház – illetve munkaerő, amely mindezt előállítja – szükséges lesz. Ezzel együtt az orvosi szakma kevésbé lesz vonzó a jövőben, a felelősséghez képest alacsony fizetés és a növekvő mennyiségű adminisztráció miatt. Sok olyan feladat, amelyet most még az orvosok végeznek, a szakképzett asszisztenseké lesz. A már most is súlyos nővérhiányra az egyik megoldás az lehet, hogy a képzési idő lerövidül.

Egészségügy és IT – ez a legjobb kombináció. Az adatnyilvántartástól a számlázási rendszeren keresztül a mobil app-ekig számtalan terület vár fejlesztőkre és üzemeltetőkre.

A távmunka felértékelődése

Költség- és időhatékony, környezetbarát, és mára már egy hat éves gyerek is eléri, és tudja kezelni mindazt, ami szükséges hozzá.

A parkolási gondokat, az idegőrlő utazást nem csak a munkába járáskor spóroljuk meg. Egyre nagyobb szeletet hasítanak ki a kereskedelemből az online boltok. A szerző szerint ezek még tovább növekednek, és egyre több munkaerőre lesz szükségük.

A közösségi média továbbra is tarol, bár nem feltétlenül úgy, ahogy azt korábban gondolták. (Lásd, Facebook részvények a tőzsdén). A jövőben leginkább olyan munkaerőre lesz szükség, aki adatokat szerez és rendszerez a közösségi média felhasználóiról. Vagyis gyakorlatilag a teljes népességről.

2013-ban vélhetően tovább romlik a közel-keleti helyzet. Afganisztán, Irak, Irán, Szíria, Izrael, Egyiptom … Momentán egyik sem a béke szigete. Hogy ez álláskínálat szempontjából mit jelent? Az FBI, a CIA vagy az amerikai hadsereg egyelőre nem a leépítéseken gondolkodik.

A több mint egy hete tartó lazulás után nyilván senki nem vágyik vissza az irodába, kivéve persze a munkaholistákat, akik már elmenni sem akarttal, és az ünnepeket is a laptopra tapadva töltötték, le ne maradjanak valami fontosról. A többieknek viszont, akik a szabadságot azzal töltötték, amivel kell, vagyis pihenéssel, szórakozással komoly gondot jelenthet, hogy a napi rutinba visszazökkenjenek.

A Manpower azonban ad néhány jó tanácsot. A sima visszaállást már a távozáskor megkönnyíthetjük azzal, hogy nem hagyunk félbe feladatokat. Új év, új feladatok, tiszta lap – ez a munkahelyeken is segít.

Bár szilveszterkor ez nehéz, nem árt, ha megpróbálunk visszatérni a rendes alvás rutinunkhoz néhány nappal a szabadság vége előtt. Ha a szervezetünk beáll a korán kelésre, és nem a vekkerre ébredünk, kevésbé morcosan kezdhetjük a munkát.

Bár a szabadság alatt hasznos, ha elszakadunk a kütyüinktől, a munkakezdés előtt nem árt. Ha ellenőrizzük az e-maileinket. A munka előtti este egy óra, és megspórolhatjuk a másnapi fejfájást.

Hagyjunk az átállásra egy teljes napot! Has például elutazunk a szabadság idején, nem árt, ha úgy tervezzük, hogy egy nappal a munkakezdés előtt már otthon legyünk.Az e-mailek ellenőrzése mellett így lesz időnk kipakolni, mosni, a munkát pedig nem úgy kezdjük, hogy kizárólag az otthoni lemaradásainkra koncentrálunk.