Hány pingpong labda fér el a Földközi-tenger területén? Vízben vagy szirupban lehet gyorsabban úszni? Egy repülőút oda-vissza szélben több, kevesebb vagy ugyanannyi időbe telik, mint szélcsendben? Manapság egyre több cég használja a ‘Google playbook’-ot és az interjúalanyokat fejtörőkkel, logikai feladványokkal, rejtvényekkel bombázzák. Felmerül a kérdés bennünk, hogy miért van erre szükség?
A számítástechnikai cégek már régóta úgy próbálják kiszűrni a gyorsgondolkodású jelentkezőket, hogy szokatlan kérdéseket tesznek fel nekik. A recesszió óta viszont más cégek is alkalmazzák a ’lehetetlen kérdések’ kategóriát az interjúk során. Például: hány sampont gyártanak a világon egy évben vagy hány olyan egész szám van 1 és 1,000 között, amely tartalmazza a hármast.
A TIME Moneyland munkatársa William Poundstone-al, az ’Elég okos vagy, hogy a Google-nek dolgozz?’ című könyv írójával beszélgetett a szokatlan interjúztatási módszerekről, és arról, hogyan forradalmasította a Google a toborzási folyamatot.
Mikor kezdték alkalmazni az új módszert?
Úgy gondolom, hogy az IBM volt az első cég, aki alkalmazni kezdte ezt a módszert. A második világháború után, amikor még a számítástechnika gyerekcipőben járt, rájöttek, hogy a programozás nem egyszerűen villamosmérnöki feladat. Különböző területekről kezdtek el embereket toborozni és olyan logikai feladványokat adtak nekik, melyek megoldása innovatív gondolkodásmódot igényelt. Ezek a kérdések a számítástechnikai cégkultúra részévé váltak. A szűk munkaerőpiac miatt más típusú cégek is átvették ezt a technikát.
Milyen típusú cégek alkalmazzák ezt jelenleg?
Azt tapasztalom, hogy a bank és tanácsadó szektorban, de még a kiskereskedelemben is alkalmazzák, ahol korábban ez egyáltalán nem volt jellemző.
Ez azt jelenti, hogy egy egyszerű eladói állásinterjún is ma már ilyen jellegű kérdések záporoznak a jelentkezőkre?
Igen, szinte túlzottan is. A cégek a mai gazdasági környezetben nehéz döntési helyzetben vannak, mert egy állásra legalább 20 kitűnő ember jelentkezik, akik mindannyian megfelelnek az adott feladatra, de a cégnek mégis racionálisan meg kell magyaráznia, hogy miért azt az egyet választotta a másik 19el szemben.
Ékes példája lehet ennek a módszernek a Google hirdetés. Elmagyarázná ezt részletesen?
2004-ben a Google olyan álláshirdetéseket tett közzé, ahol az volt a feladat, hogy az Euler-féle számsor első tíz prímszámát találja ki a jelentkező. Ha elég okos volt az illető, akkor egy bizonyos weboldal segítségével kitalálhatta ezeket a számokat. Majd a megoldással együtt elküldhette a jelentkezési lapját a cégnek.
Hogy lehet, hogy ezek a kérdések jobbak a hagyományos, információ-gyűjtést szolgáló interjúkérdéseknél?
Nagyon sok bizonyíték van rá, hogy a hagyományos interjúk nem sok mindenre derítenek fényt. A kutatások azt bizonyítják, hogy a leghatékonyabb módszer az, ha a jelentkezőknek a leendő munkaköri feladataiból adunk néhányat. A Google interjúk hírhedtségének egyik fő oka az, hogy nagyon sok munkát kell elvégezni az interjúkon. Ha például kódolónak jelentkeztél, akkor az interjú 80%-a aktuális kódolási feladatokból áll. De eközben a korábban említett szokatlan kérdéseket is felteszik. Az egyik legfontosabb dolog, amit ki szeretnének deríteni ezzel a módszerrel az, hogy a jelentkező elég nyitott-e az új ötletekre, illetve, hogy képes-e rugalmasan gondolkodni?
A munkaerőpiac javulásával párhuzamosan a szokatlan kérdések is eltűnnek a palettáról?
Úgy gondolom, ha normalizálódik a helyzet, akkor a kereskedelmi láncokba jelentkezőknek nem tesznek majd fel ilyen bonyolult kérdéseket.
Meglepett, hogy könyve nem csak a számítástechnikai szektorba tartozó munkakeresőknek szól, hanem általában mindenkinek.
A könyv azoknak szól, akik magabiztosabbak szeretnének lenni ezen a területén. Egyszerűen, ha végigolvassa valaki a kérdéseket és a válaszokat, máris magabiztosabbá válik.
Hogyan készülhet fel valaki egy ilyen interjúra?
Ezek a kérdések nehezek, ezért valószínű, hogy az első válasz, ami felmerül bennünk, nem helyes. Jó megközelítés lehet, ha azt mondjuk: Igen, úgy gondolom az egyértelmű válasz ez és ez lenne, de ez nem fog működni valószínűleg. Majd elemezzük ki, hogy a magától értetődő válasz miért hibás. Ez legalább lehetőséget ad a beszédre. A néma csend elkerülésére kitűnő megoldás. És miközben azt elemezzük, hogy az adott megoldás miért rossz, új megoldások is felmerülhetnek bennünk. A cégek kreatív gondolkodású embereket keresnek, még akkor is, ha a válaszuk nem teljesen helyes.
Van kedvenc fejtörő kérdése?
Az egyik kedvencem: Hogyan mérnéd le a fejed súlyát? Erre természetesen nincs tökéletes válasz. Az okos emberek általában Arkhimédész törvényére gondolnak. A történet szerint Arkhimédésznek az uralkodó megbízásából azt kellett tisztáznia, hogy tiszta aranyból van-e annak koronája. Arkhimédész (a kádban) rájött, hogy ha vízbe mártja a koronát, akkor a víz szintje annyival emelkedik, amennyi a korona térfogata. Ehhez hasonló megoldást lehet javasolni a feltett kérdésre is. Ha teletöltünk egy edényt és beledugjuk a fejünket, akkor a kifolyó víz térfogata megegyezik fejünk térfogatával, ami egy lépéssel közelebb hoz a megoldáshoz. De a kérdés nem a térfogatra, hanem a súlyra irányul. Erre azt lehet felelni, hogy az emberi test sűrűsége nagyon hasonló a víz sűrűségéhez, így a térfogatból a súlyt is kiszámolhatjuk. Természetesen válaszunk csak egy megközelítőleges válasz, de mégis megpróbáltuk kitalálni a megoldást. Talán egy nap valaki megfejti ezt a rejtvényt is.
Úgy tűnik, hogy nem magán a válaszon van a hangsúly, hanem a válaszadás folyamata a lényeg.
Igen, a gondolkodás folyamatáról szól minden.Hiszen maga az interjúztató sem tudja a választ arra, hogy hány pingpong labda fér el a tenger területén csak arra kíváncsi, hogyan közelíted meg az adott kérdést.
Hát ez elég frusztráló. Feltételezem, hogy Ön eléggé képzett ahhoz, hogy a Google alkalmazza?
Valószínűleg nem, ha a munkához szükséges aktuális képzettséget nézzük, de jól elboldogulnék a szokatlan kérdések terén.
.jpeg)
