Minden, amit 50 felet tudni érdemes

Silver Fox

Diszkriminálja a csúnyákat a munkaerőpiac

Facebook Tetszik
0
2011. november 28. - nagymenő

A bőrhibákkal rendelkező embereket diszkriminálják a munkaerőpiacon? A legújabb tanulmány szerint igen. A próbainterjúkon az interjút készítő zavarban volt és kevesebb információt kérdezett azoktól, akiknek szembetűnő hegek vagy anyajegyek voltak az arcukon, ezt követően pedig a jelentkezők általában alacsonyabb értékelést kaptak. A bőrgyógyászok és a plasztikai sebészek örömmel fogadják az ilyen jellegű kutatási eredményeket.
 Journal of Applied Psychology – az Alkalmazott Pszichológia Folyóiratban jelent meg ez a tanulmány. A kísérletet Mikki Hebl a Rice Egyetem Pszichológusa, valamint kollégája Juan Madera irányította. Két kísérletet végeztek. Az egyik a szem aktivitását vizsgálta. Az önkéntes egyetemista jelentkezők egy számítógép által moderált interjún vettek részt, miközben egy speciális lencsékkel ellátott eszközt viseltek a fejükön, ami infravörös fényt bocsátott ki a pupillamozgások érzékelésére. Normál esetben egy beszélgetés illetve egy állásinterjú során az emberek szeme egy kis háromszögön belül - a szemek és a szájak közötti területen - mozog. Az eszköz azonban azt mutatta, hogy az önkéntesek szemmozgása nem fixálódott a szem és száj területén, az alanyok akaratuk ellenére az arcon található hibákra összpontosítottak. Madera ezt így magyarázta:
“Megfigyeltük, hogy minél több figyelmet fordítottak az interjúztatók az arcon található hibákra, annál kevésbé emlékeztek az interjún elhangzottakra és még kevésbé emlékeztek arra, hogy mi vezetett a jelentkezők alulértékeléséhez.”

De miért is foglalkozunk mi az egyetemisták részvételével folytatott kísérlettel? Valószínűleg nekik nincs semmilyen gyakorlatuk az állásinterjúk illetve a toborzás terén. Azonban a kutatók második kísérlete már gyakorlott szakemberek bevonásával történt.
Ebben a kísérletben 38 MBA menedzser vett részt. Minden kísérleti alany tisztában volt a jelentkezők kiválasztási folyamatával, illetve vett már fel munkavállalókat korábban.  
Ezek az emberek vajon el tudnak vonatkoztatni a bőrhibáktól? Kiderült, hogy NEM. A gyakorlott menedzserek is sokkal negatívabban értékelték a heges és bőrhibás jelentkezőket, mint a hibátlan arcbőrrel rendelkezőket; sőt még az egyetemista interjúztatókhoz képest is negatívabb értékelést adtak. A toborzó menedzserek kevesebb infóra emlékeztek azokkal kapcsolatosan, akiknek az arcán bármilyen szembetűnő elváltozás volt a kontroll csoporttal – a „hibátlan arcúakkal” szemben.
A kutatók ezt az erős befolyást annak tulajdonították, hogy szemtől-szemben volt egymással a két résztvevő. Sajnos, pont így szokott zajlani az állásinterjúk nagy többsége is. Összegezve az eredményeket Hebl elmondta:
“Az interjú végeredményét nagyban befolyásolja megjelenésünk, leginkább az arcunk. Több tanulmány vizsgálta már korábban is a speciális csoportok diszkriminációját, viszont ez a kutatás a diszkrimináció okát is feltárta. Az ok abban rejlik, hogy a figyelem nem az interjú tartalmára összpontosul, hanem az arcon található elváltozásra.”
Úgy is fogalmazhatunk, hogy ha valakinek az arcán található hibáira összpontosítunk, akkor nem tudunk kellően odafigyelni mondandójára. Így tudatosan vagy sem, de nagy esély van rá, hogy az adott személyt negatívan értékeljük.
2 komment

Állás tippek 2020-ra - itt az idő a felkészülésre!

Facebook Tetszik
0
2011. november 23. - nagymenő
2020-ra 21 millió új munkahelyre lesz szükség csak az Egyesült Államokban és az is bizonyos, hogy ezek a munkahelyek teljesen más típusúak lesznek, mint a korábbi években. Az egészségügy, üzleti szolgáltatások, szabadidő-, vendéglátó-, építő-, gyártóipar, valamint a kiskereskedelem biztosítja a jelenlegi munkahelyek 66%-át. Az évtized végére ezek az iparágak a munkahelyek 85% adják majd a McKinsey Global Institute (MGI) 2011 júniusi tanulmánya szerint. Ezek a területek nem jelentenek újdonságot, de a munkák jellege folyamatosan változik. Susan Lund, az MGI kutatás vezetője szerint a munkakörök egyre jobban specializálódnak, feladat-orientáltabbak, egyre inkább virtuálisak és részmunkaidőben végezhetők. De valójában milyen is lesz a jövő munkahelye? Melyek lesznek a következő évtized legkeresettebb szakmái?

Precíziós Műszerész 

A gyártásipar nagymértékben megváltozott a korábbi gyakorlathoz képest. „A gyártás már nem arról szól, hogy szakképzetlen emberek hosszú sora áll a gyártósorok mellett,” mondta Lund. Ehelyett olyan jól-képzett munkásokra van szükség, akik magas szintű szaktudással rendelkeznek egy adott szűk területen belül. A jó hír, hogy ezek a munkakörök mindössze két év előképzést igényelnek. A képzést követően olyan területeken helyezkedhetnek el, mint például a precíziós szerszámgyártás vagy a speciális vegyi anyagok előállítása. A precíziós műszergyártók sok, a mindennapi életben használt dolog gyártásában vesznek részt – a mobiltelefon-gyártástól kezdve a füstjelzőkig – melyeket ma már számítógép segítségével, nem pedig gyártósoron alkatrészenként állítanak össze. 

Genetikai tanácsadó

Egyre többen igénylik a genetikai vizsgálatokat azzal kapcsolatosan, hogy milyen örökölt betegségeik lehetnek, és milyen betegségeket örökölhetnek gyermekeik. A genetikai szaktanácsadó az, aki ezekre a kérdésekre válaszolni tud. Ezek a szakemberek egészségügyi dolgozókkal karöltve végzik a vizsgálatokat és információt nyújtanak a várható születési és genetikai rendellenességekről, illetve örökletes betegségekről. Kemény kérdések megválaszolásában is segítséget nyújtanak: Mit tegyek, ha a génállományomban megtalálható a mellrákért felelős gén? Szükség van-e abortuszra, ha a magzat genetikai betegséget feltételező génnel rendelkezik? Korábban a genetikai tanácsadó leginkább a magzatok génállományának feltérképezésével foglalkozott, ma már a teljes genetikai vizsgálat költsége egyre megfizethetőbb (jelenleg 5000 dollár körül van), így sokan, gyakran egész családok kérnek teljes körű DNS vizsgálatot. A 2010-es adatok szerint a genetikai tanácsadó éves fizetése 63 700-150 000 dollár között mozog és a megkérdezettek 89%-a elégedett munkájával.
 
Idősgondozó

 

A „baby boom” nemzedék első képviselői idén lesznek 65 éves. 2029-re a „baby boom” generáció legfiatalabb tagja is eléri a 65 évet. Ez a generáció körülbelül 70 millió embert jelent. Ha ezt összevetjük azzal, hogy a várható átlagos élettartam is folyamatosan emelkedik, akkor egyértelművé válik, hogy az idősgondozók iránti igény nem egyszerűen emelkedik, hanem rendkívül kritikus méreteket ölthet. Húsz éven belül minden ötödik amerikai lakos 65 év feletti lesz és 90%-uk szenved majd legalább egy vagy több krónikus betegségben. Az egészségügyön belül várhatóan az idősgondozási szektor fog leginkább növekedni az elkövetkezendő időkben. 2030-ra 3,5 millió idősgondozó szakemberre lesz szükség. „A jó hír az, hogy az idősgondozásba több különböző szakma is bekapcsolódik: a szakápolóktól kezdve a gerontológusokig. A másik előnye a dolognak, hogy ezt a munkát nem lehet automatizálni vagy kiszervezni más országokba,” véli Lund.

 

Szabadalmi jogász

A szabadalmi jogász ugyan a jövő szakembere, de már most is egyre keresettebb szakma. Obama szeptemberben aláírta az amerikai szabadalmakról szóló törvényt és így elindulhatott az új szabadalmi rendszer kiépítése. Az új törvény jogerőre emelkedése után drasztikusan megnőtt a szabadalmi jogászok iránti kereslet. A jogi kategóriájú üres állások közül 15%-uk ilyen szakemberre vár, míg a jogászok mindössze 3%-a rendelkezik szabadalmi szakvizsgával.
Informatikai biztonsági szakértő
Ez az év a hackerek éve volt. Az Anonymous, Lulzsec és egyéb hacker bandák a Citigroup, a Sony rendszereit támadták meg. Több weboldalt leblokkoltak, felhasználói azonosítókat és jelszavakat törtek fel és hamis híreket hoztak nyilvánosságra. Ezek az események rámutattak az informatikai rendszerek biztonsági hiányosságaira. A Stratégiai és Nemzetközi Tudományok Központ által 2010 novemberében nyilvánosságra hozott tanulmány szerint az informatikai rendszerek biztonsági problémái javarészt szakember hiányból fakad. A tanulmány szerint mindössze néhány ezer igazán jól képzett informatikai biztonsági szakember van Amerikában, holott az igény a kormányzat és nagyvállalatok részéről 10,000 és 30,000 között mozog.
Kertész a „függőkertben”
A föld lakosságának száma egyre csak nő. Néhány héttel ezelőtt értük el a 7 milliárdot. 2050-re 9 milliárd ember él majd a földön és ebből 80%-uk városi lakos lesz, ezért élelmiszer-ellátási gondok várhatóak. Ehhez jön még a vízhiány és a termőföldhiány problémája. Mindezek után könnyű megérteni, miért létesül egyre több „tetőkert” országszerte. A függőkertek kialakítása még csak kísérleti szinten folyik, de egyre nagyobb lesz azok iránt az igény, akik helyi termesztésre specializálódnak a nagyvárosokban.
Statisztikus
A cégek több tonna adatot gyűjtenek össze, de nem igazán tudják hogyan használják azokat. Az összegyűjtött adatok értelmezés nélkül teljesen értéktelenek. „Minden alkalommal, amikor használjuk a bankkártyánkat, rengeteg információt nyújtunk a bankoknak,” mondta Lund. „Rengeteg adat áll a cégek rendelkezésére, ezért szükség van olyan emberekre, akik közérthetővé teszik azokat, ezáltal segítenek megérteni a vásárlói magatartást”. A naponta felhalmozódó adatokat a statisztikusok tudják kezelni. 2008 és 2018 között ezen a területen 13%-os növekedés várható a Munkaügyi Hivatal statisztikai adatai szerint
Víz alatti hegesztő
Lund elmondta, hogy az egyik legnagyobb probléma a munkáltatók szerint a jól képzett fizikai munkások hiánya. Ez abból fakad, hogy a kétkezi munkát lebecsülik és mindenki felsőfokú végzettségre törekszik. Holott ez a karrier lehetőség nem egyszerűen életképes, de nagyon jövedelmező is lehet. Az egyik olajipari cég 150,000 dolláros éves fizetést ajánlott a víz alatt dolgozó szakképzett hegesztőknek, mivel óriás szakember hiányba ütközött ezen a területen. Természetesen nem lehet mindenki hegesztő, de vannak más jól jövedelmező fizikai munkát igénylő szakmák is: építési felügyelő, villanyszerelő, lift-szerelő/karbantartó, repülőgép-szerelő.
Fenntarthatósági szakértő
A mai világban a cégeknek meg kell felelniük a környezetvédelmi előírásoknak. A szabályok értelmezése és ezek alapján a rendszerek kidolgozása rengeteg munkát igényel. A cégek egyre inkább környezetbarát működésre törekednek, társadalmi felelősségvállalásuk is folyamatosan nő, és az egyik legfontosabb kérdés minden vállalatnál a fenntarthatóság. A Coca-Cola fenntarthatósági irodát hozott létre, ahol a cég vízgazdálkodását, újrahasznosított termékek alkalmazását és a klímavédelmet felügyelik. Ezen a területen a szakemberek iránti igény várhatóan 40%-al emelkedik majd. 

 

 

3 komment

Túlélni a munkát

Facebook Tetszik
0
2011. november 20. - nagymenő

Azoknak az embereknek, akiknek napi szinten a munkájukhoz tartozik az erőszak és a halál el kell tudni fogadni ezeket a borzasztó dolgokat. A kritikus munkakörök élvonalába a rendőrök, tűzoltók, és más sürgősségi szolgálatok tartoznak. De más egyéb munkakörök is idővel negatívan hathatnak a dolgozókra: a börtönben dolgozók, szociális munkások és akár a problémás iskolák tanárai rettenetes eseményeket magától értetődőnek élnek meg egy idő után.

20 éve próbálják megfejteni a pszichológusok azt a titkot, hogy mi teszi ellenállóvá az embereket azokkal a borzalmakkal szemben, amivel naponta találkoznak munkájuk során. Mi az, ami alkalmassá tesz valakit az adott munkára és mások miért nem alkalmasak ugyan arra a feladatra? Ha megértjük a szakmai alkalmasság titkát, nem egyszerűen könnyebb lesz megtalálni a megfelelő embert az adott pozícióra, de a munkáltatók olyan támogatást nyújthatnak az állományukban dolgozóknak, ami valóban segítséget jelenthet nekik.
Bizonyos dolgok fontos szerepet játszanak abban, hogy az emberek meddig bírják elviselni a stresszt. Az, hogy pozitív legyen a kapcsolat a közvetlen főnökkel és a munkatársakkal az egyik legfontosabb elem, nélkülözhetetlen továbbá, hogy egy tágabb védőháló is létezzen a család és barátok formájában. A fizikai erőnlétünk meghatározza érzelmi állapotunkat is. Az adott dolgozó neme is fontos – a nők sokkal könnyebben kommunikálnak az átélt lelki traumákról, mint férfi kollégáik, ezáltal könnyebben fel is dolgozzák azokat.
Mandy Ruttner, az Axa PPP klinikai tanácsadó, további nehezen meghatározható kvalitásokat is feltárt, melyekre szükség van az érzelmileg kimerítő munkakörökben. Kiemelte annak fontosságát, hogy a dolgozó munkaköri szerepe összhangban legyen az egyén értékrendjével.
"Minden attól függ, hogy milyen képet alkotnak saját magukról az emberek, és milyen értékek fontosak számukra," véli Mandy. "Ez nem a vallásos hitről szól, hanem arról, hogy a munka egészében milyen szerepet tulajdonítanak maguknak. A legtöbb ilyen jellegű munkát végző ember, úgy éli meg, hogy társadalmi szempontból nagyon fontos munkát végez. Ezek az emberek megtanulják a távolságtartó empátia formáját alkalmazni, ami nem terheli meg őket érzelmileg."
Sarah Hardy 22 évig dolgozott mentősként Londonban. Szerinte a kor előrehaladtával az ember egyre könnyebben kezeli a munkahelyi stresszhelyzeteket.
„Természetesen kikészül az ember, amikor először szembesül a szörnyűségekkel. Ha valaki vonat elé veti magát, vagy közúti baleset történik, és már nem lehet segíteni, bármennyire erős is a kolléga az érzelmi stressz elkerülhetetlen,” mondja Hardy.
"A kisgyermekeket érintő balesetek különösen megterhelőek, és még megterhelőbbek voltak akkor, amikor az én saját gyermekeim is picik voltak. De vészhelyzetben megemelkedik az adrenalin szintem és megoldom a helyzetet, az átéltek feldolgozása sokkal nehezebb feladat.”
Londonban a mentősök egy tanácsadói szolgálatot hoztak létre - LINC (Listening, Informal, Non-judgmental, and Confidential) – az önkéntes kollégák nem hivatalos keretek között meghallgatják a jelentkezőket, nem ítélkeznek és bizalmasan kezelik az információt. A kollégák támogatása létfontosságú az ilyen jellegű munka során Hardy szerint.
Hardy továbbá elmondta: "A kollégákkal történő beszélgetés segít elengedni a dolgokat, de ez manapság egyre nehezebben kivitelezhető, mivel mérik az egységnyi idő alatt elvégzett tevékenységünket, így nem sok idő jut beszélgetésre, ezért magunkkal cipeljük terheinket egész nap, ami hosszú távon lelki problémákat generál.”
Évtizedes pálya-alkalmassági kutatása során, Jo Clarke (a York egyetem pszichológus professzora) rájött, hogy mi az, ami leginkább segíthet a stressz feloldásában. Az egyik jól bevált módszere az, hogy a traumatikus helyzetet átélt egyén egyszerűen írja le a látottakat: „Az írásos terápia segít az események tárgyiasításában és meggátolja az önemésztést. Még akkor is segít, ha az illető úgy dönt, hogy kidobja írását, a kulcs magában az írásban rejlik,” véli Clarke.
 „Kulcsfontosságú, hogy azokat az embereket, akik társadalmi munkát végeznek, megtanítsuk, hogyan vigyázzanak saját maguk lelki egészségére”.
5 dolog , ami segít megbirkózni a munka okozta érzelmi terhekkel
Kor
Minél hosszabb ideje dolgozik valaki egy munkakörben, annál nagyobb eséllyel megtanulja, hogyan tartsa magát távol a lelki megrázkódtatásoktól az empátia megőrzése mellett.
Kompetencia
Ha az ember hisz a képességeiben és tudásában, az nagyban javíthatja munkavégzése minőségét, csökkenti a feszültséget és növeli a munkával kapcsolatos elégedettséget.
Döntési szabadság
Sokkal könnyebben birkóznak meg azok a dolgozók a stresszel, akik bizonyos fokú döntési szabadságot élveznek munkájuk során. Még a szigorú szabályok szerint működő intézményekben is, például a börtönökben, sokat segíthet, ha a dolgozók szabad kezet kapnak bizonyos döntésekben.
Fontosság
Akiknél a munkahelyi követelmények és a saját maguk által felállított értékrend összhangban van, azok sokkal inkább képesek kihívásnak tekinteni az őket érintő stresszhelyzeteket és a velük szemben támasztott követelményeket. 
Az eseményekre gyakorolt hatás
Létfontosságú, hogy mennyire tudja az illető befolyásolni a munkahelyi események kimenetelét. Ha az emberek érzik, hogy szükség van a kezdeményezéseikre és azok pozitívan hatnak a végeredményre, akkor sokkal könnyebben dolgozzák fel a lelki terheket.
Szólj hozzá!

Vége a férfiuralomnak!

Facebook Tetszik
0
2011. november 17. - nagymenő

 

A történelem során most először fordult elő Amerikában, hogy a munkaerőpiacon a nők vannak többségben. Ma már a legtöbb menedzser szintén nő. Az idén diplomázók közül 3:2 arányban vezet a gyengébbik nem. Hosszú évekig a nők előmenetelét az egyenjogúságért való küzdelem eredményeként tartották számon. De mi van akkor, ha az egyenjogúság nem a végső cél? Mi van, ha a modern, posztindusztriális társadalom egyszerűen a nőknek kedvez jobban? A nemek szerepe elképesztően megváltozott, aminek beláthatatlan hatása lesz a társadalomra.
 
Az emberiség kezdete óta a domináns szerepet a férfiak töltötték be. Most először a történelem során ez a gyakorlat megdőlni látszik – méghozzá sokkoló sebességgel. A kulturális és a gazdasági változások mindig felerősítik egymást. A korábbi egész világra jellemző fiúgyermek preferencia letűnőben van. Több évszázadon keresztül Dél-Korea a világ egyik legpatriarchálisabb országa volt. Azokkal a feleségekkel, akik képtelenek voltak fiúgyermeket hozni a világra szolgaként bántak; gyakran előfordult, hogy alkohollal mérgezték meg lánygyermeküket a szülők. A 70-80-as években az ipari forradalom révén a női munkaerőre is szükség lett. A nők beköltöztek a nagyobb városokba és tanulni kezdtek. A szalagmunkáról gyorsan szakképzettséget igénylő irodai munkára váltottak. A tradicionális rend darabokra hullott. 1990-ben törvényben rögzítették, hogy a nők is örökölhetnek és válás után felügyeleti jogot kaphatnak gyermekeik felett. 2005-ben a törvényszék elrendelte, hogy a nők saját nevükön is anyakönyveztethetik gyermeküket. 1985-ben még a nők 50%-a mondta azt, hogy feltétlenül fiúgyermeket szeretne szülni, míg 2003-ban ez az arány 15%-ra csökkent. Hasonló tendenciát figyelhetünk meg a többi gyorsan fejlődő országban is, például Kínában vagy Indiában.
Egy bizonyos pontig a változás mögött rejlő okok egyértelműek. A gazdasági siker kulcsa már nem a fizikai erőben és kitartásban rejlik, hanem a gondolkodásmódban és a kommunikációban. Azok az országok, melyek felnőtt lakosságuk egészének tehetségét kiaknázzák, sokkal sikeresebbek azoknál, akik csak a társadalom felére hagyatkoznak. 2006-ban 162 országban vizsgálták a nők gazdasági és politikai hatalmát. Néhány kivételtől eltekintve összességében azt állapították meg, hogy minél nagyobb hatalommal rendelkeznek a nők egy adott országban, annál sikeresebb gazdaságilag az a bizonyos ország. Miután ez az összefüggés bebizonyosodott, több mint 100 országban nemi kvótákat határoztak meg, hogy minél több nő kerüljön hatalmi pozícióba, ezáltal sikeresebbé téve az országot. Néhány háború által tépázott országban a nők felmentő seregként léptek be a politikába. Libériában, Ellen Johson Sirleaf elnök asszony választási kampánya során országát beteg gyermekként tüntette fel, akinek szüksége van az ő gondviselésére. Ruanda a népirtás után úgy próbálta begyógyítani sebeit, hogy parlamentjében elsőként a világon nők nyerték el a pozíciók többségét.
Mi van, ha a modern, posztindusztriális társadalom egyszerűen a nőknek jobban megfelel, mint a férfiaknak? A pszichológusok hosszú ideig úgy vélték, hogy az evolúció során kialakult nemi szerepek genetikailag kódolva vannak bennünk: a férfiak gyorsabbak és erősebbek és mindig is nekik kellett megküzdeniük az élelemért, ez a kódolt erő motiválja őket a Wall Street-en is; a nők úgy vannak programozva, hogy gondjukat viseljék az utódoknak, ami egyben gondoskodó és rugalmas természetet feltételez. Ez volt a természet rendje. De mi van akkor, ha a férfiak és a nők szerepe nem biológiailag kódolt szerepkör, egyszerűen a fejlődéshez ez a társadalmi rend járult leginkább hozzá. Mi van, ha ennek a kornak immár vége? Sőt mi több, mi van akkor, ha az új korszak a nőket preferálja?
Ezt az állítást nagyon könnyű bizonyítani. A nagy recesszió során 8 millió ember vesztette el munkáját Amerikában, ebből 75% férfi. A posztindusztriális gazdaságban nem számít a fizikai erő. Sokkal fontosabb a szociális intelligencia, a nyílt kommunikáció, a koncentrációs képesség, melyek inkább a női nem erősségei. Például Indiában a nők sokkal gyorsabban megtanulnak angolul, hogy a call-center-ek által kínált munkalehetőségeknek megfeleljenek, mint a férfiak. Kínában a magánvállalkozások 40%-a női kézben van. A piros Ferrari státuszszimbólumként funkcionál a női vállalkozók körében. Tavaly Izlandon megválasztották az első olyan női miniszterelnököt, aki nyíltan vállalja leszbikusságát - Johanna Sigurdardottir-t. Az elnök asszony elszántan kampányolt a férfi elit ellen és célul tűzte ki, hogy leszámol a ’tesztoszteron által uralt korszakkal’.
Igen, Amerikában még mindig vannak bérkülönbségek a férfi és a női munka között, ami a diszkriminációból adódik. Igen, még mindig nagyobb részt vállalnak a nők a gyermekek nevelésében. És igen, a társadalom legfelsőbb rétegét még ma is a férfiak uralják. De a gazdasági változásokat látva, ez a kor már a múlté.
Milyen lesz a nők által uralt társadalom? Halvány elképzelésünk azért már ma is lehet a dologról. Amerikában most először van a 30 és 44 évesek között több diplomás nő, mint férfi, ami a ’tradicionális’ családmodellt megváltoztatta. 1970-ben a család bevételéhez a nők 2-6%-al járultak hozzá, míg ma a családi jövedelem 42,2%-át a nők hozzák haza. 10 édesanyából 4 elsődleges kenyérkeresővé lépett elő. „Az a kérdés, hogy az anyák dolgozzanak-e vagy sem, már nem téma manapság, mivel a régi idealizált családmodell – apa dolgozik, anya otthon van – egész egyszerűen napjainkban már nem létezik,” – mondta Heather Boushey, az Amerikai Fejlesztési Központ vezetője.  

 

Szólj hozzá!

Elszegényedő fiatalok - gazdagodó öregek

Facebook Tetszik
0
2011. november 13. - nagymenő

A gazdagok gazdagabbak lettek az elmúlt évtizedekben. Az emberek 1% - az ultra gazdagok - birtokolják a világ nettó vagyonának és összjövedelmének túlnyomó részét. Általában az életkort nem érintik az egyenlőtlenségről szóló tanulmányok, noha érdekes lehet ezt is megvizsgálni.

Általában a hírek a gazdagokat és a szegényeket, a hatalommal rendelkezőket és az elesettek, vagy az ultra gazdagokat és az átlag embereket állítják szembe egymással. És hogy állnak anyagilag az idősek a fiatalokkal szemben?
A Pew Research Center tanulmánya szerint a mai idős emberek sokkal gazdagabbak, mint hasonló korú társaik voltak 25 évvel korábban. A mai fiatalok viszont sokkal szegényebbek, mint negyed századdal korábban a hasonló korúak voltak. 
Hivatalos adatok szerint a 65év felettiek átlag nettó vagyona 2009-ben - 170,494$ volt, míg 1984-ben ez az összeg 120,457 $ tett ki (az adatok számításánál az inflációt is figyelembe vették).  A 35 év alattiak átlag nettó vagyona szánalmas értéket mutat - 3,662$ volt 2009-ben, míg 1984-ben ez az összeg 11,521 dollárra rúgott. Negyed századdal korábban sok fiatal az első munkával töltött évei során sokkal többet keresett, mint napjainkban: a 35 és 44 év között élők háztartási bevétele 44%-ot esett 2009 ($39,601) és 1984 ($71,118) között. 
Az idősebb emberek mindig is jobb anyagi körülmények között éltek, mint a fiatalok, viszont az utóbbi időben az idősek és a fiatalok vagyona között óriási különbség van. 1984-ben az „életkor alapú vagyoni különbségek mutatója”, ahogy ezt a Pew kutatói determinálják, a 65 év felettiek és a 35 év alattiak között 10:1, míg 2009-ben a különbség 47:1 volt.
Mi történhetett? A Pew kutatói több okot is felsorakoztattak, például a diákok oktatására felvett kölcsönök drasztikus növekedését, és a különösen nehéz helyzetben lévő munkaerőpiac problémáit – ezek mind olyan tényezők, melyek lecsökkentették a 20-30 éves amerikaiak nettó vagyonát és várhatóan még hosszú éveken át ez a tendencia folytatódni fog.
Az idősebb amerikaiak nem egyszerűen gazdagabbak, de sokkal nagyobb arányban vannak jelen a munkaerőpiacon is, mint korábban – ez részben a magas nyugdíjazási költségeknek, részben a várható élettartam növekedésének tudható be. 1984-ben a 65 év felettiek mindössze 10%-a dolgozott, míg 2009-ben ez az arány 16%-ra emelkedett. A jelenlegi helyzet szerint a nagyszülők tulajdonképpen elveszik unokáiktól a munkát. És ezeket az unokákat ezért a rokonok tartják el: egyre jellemzőbb, hogy a fiatal felnőttek szüleikkel és nagyszüleikkel élnek egy háztartásban az utóbbi években.
A nettó vagyon a teljes vagyon hitelmentes részét képezi. A fiatalok sokkal több hitelállománnyal rendelkeznek jelenleg, mint 25 évvel korábban, ebbe beletaroznak a tanulmányi hitelek és jelzálogok is; 1984-ben a 35 év alattiak ingatlanjai vagyonuk 46%-át, míg 2009-ben már csak 31%-át tette ki. 
1 komment
süti beállítások módosítása