A szabadságukat töltők 78.8 százaléka egyfolytában használja az okostelefonját vagy tabletjét, 18.9 % állítja, hogy csak ritkán és mindössze 2.2 százalék kapcsolja ki teljesen - áll a Prosper Mobile Insight legfrissebb kutatásában. Attól függően, hogy ki milyen mértékben online a vakációja alatt a menedzserek között három típust lehet megkülönböztetni.

Totálisan online

A pszichoterapeuta szerint nincs abban semmi különös, hogy az emberek úgy mennek vakációzni, hogy viszik magukkal az összes kütyüt ami a hétköznapokban is körülöttük van. Kate Muller szerint az egy-két hetes szabadságok nem elegendőek ahhoz, hogy az ember sebességet váltson és elfelejtse az e-mailjeit.

Azoknak akiknek a munkája valóban nem engedi meg, hogy egy-két hétre totálisan kikapcsoljanak a szakember azt tanácsolja, hogyha dolgozni kell, akkor dolgozzanak reggel egy órát és este egyet, de a partra akkor se vigyék le a mobilokat, tabletteket.

A passzív kapcsolat

Aki napi 15-20 e-mailt kap, ami ugye nem sok, az is szembesült már azzal, hogy egy kéthetes nyaralás után feldolgozhatatlan mennyiségű  mail várja. Ezt sokan úgy hidalják át, hogy a levelezésüket folyamatosan követik, de nem válaszolnak egyetlen mailre sem. Így naprakészek a céges ügyekben, de azért ki tudnak kapcsolni.

Unplugged

A Manpower szakemberei szerint a munka/magánélet egyensúly megteremtése valóban hozzájárul ahhoz, hogy az ember a szabadsága után hatékonyabb, kreatívabb, energikusabb és összességében hétköznapi nyelven használhatóbb legyen. De ez a helyzet csak azoknál áll fen, aki képesek kikapcsolni a mobiljukat, tapletjüket, laptopjukat. Ha tehát az alapkutatás adataiból indulunk ki ma 100ból csak 2en térnek vissza úgy a munkahelyükre, hogy használhatóbbak, mint voltak a nyaralás előtt, ez pedig egy rossz trend.

A komfortzónát ugye senkinek sem kell bemutatni, elmagyarázni, hogy mi az. Nagyon leegyszerűsítve azt a "langyos víznek" nevezett állapotot hívják így, amiben úgy elvan az ember, ami biztonságot ad. Ugyanakkor gátat is jelent.

Az igazán sikeres embereket ugyanis az különbözteti meg a tökéletesen átlagosaktól, hogy ők képesek kitörni ebből a biztonságosnak hitt komfortzónából. Képesek vállalni a kockázatokat, képesek elviselni a stresszt és a váratlan helyzeteket és ami még ezeknél is sokkal fontosabb, hogy ha veszítenek sem adják fel.
Ha tehát te úgy érzed, hogy túlzottan feszült vagy, elhatalmaskodik rajtad az unalom, eltűnt az önkritika az életedből és megjelent az irigység, az aggodalom akkor bizonyos lehetsz abban, hogy a komfortzónád rabja lettél.

Ilyenkor tenned kell valamit:

Fogadd el, hogy nem vagy tökéletes

Sokan vannak, akik olyan szigorú szabályok között élnek, hogy szinte már azok rabjai. Legyél kicsit őrült, szedj meg néhány szabályt vagy lazíts az elviselhetetlenül szigorúakon és rájössz majd, hogy lehet hibázni.

Lépj túl a félelmeiden

Csinálj egy listát, amiben összegyűjtöd a félelmeidet, fóbiáidat, a pókoktól a gazdasági összeomlásig. Aztán vedd elő és próbálj meg szembenézni az egyes félelmekkel, hogy mennyire valósak. Persze minden félelmet nem biztos, hogy le lehet küzdeni, de a félelmeink többségét igen. Ha pedig valamelyik fóbiádtól megszabadultál ünnepeld meg.

Szerezz társakat

Vannak dolgok, amelyeket egyedül nem lehet megcsinálni. Megpróbálkozhatsz vele, de csak álom marad. Tapasztalat, hogy a nagy dolgokat az sikeres emberek nem egyedül csinálták meg. Kezd a kis tervek megvalósításával, szerezz azokhoz társat és így tovább a nagyobb tervek felé.

Kockáztass

A komfortzónánkon belül mindig pontosan tudjuk, hogy minek mi lesz a következménye. Ne félj kockáztatni. Ha veszítenél, abból inkább tanulj, hogy máskor mit kellene másként csinálni. 

Keresd a tőled különbözők társaságát

Az emberek többsége olyan barátokat választ, amilyen ő maga is. Tudod.... madarat tolláról...
A hozzánk hasonlóaktól azonban nem kapunk annyi pluszt, ami szükséges ahhoz, hogy kilépjünk a kereteinkből. Keress embereket akik kicsit őrültebbek mint Te vagy. Légy nyitott!

Képzeld el a sikert

És a mi talán a legfontosabb, hogy néha hunyd be a szemed és képzeld el, hogy amit elterveztél sikerülhet. És sikerülni fog!!

A képzetlenség, a szakértelem hiánya lenne az oka annak, hogy világszerte rengetegen vannak munka nélkül? A New York Times cikke igyekszik cáfolni ezt az egyre általánosabb vélekedést, amelyet többnyire vállalati vezetők hangoztatnak. Tény: vannak olyan minőségi álláshelyek, amelyek betöltetlenek. A “tehetség-hiány” emlegetése viszont a statisztikai adatok félre értelmezéséből és a cégek önzéséből fakad.

Áprilisban 3,8 millió új álláshelyet regisztráltak az Egyesült Államokban. Ez rengetegnek tűnik, főként Magyarországról nézve. Sokak számára ez a magas szám azt bizonyítja: ha az emberek megfelelő képzettséggel rendelkeznének, nem is lenne munkanélküliség, hiszen lám, csaknem négymillió embernek jutna új munkahely.

Igen ám, de közelebbről nézve a számok mégis mást mondanak. Egy egészséges gazdaságban rengeteg az új álláshely, miközben a munkanélküliség alacsony. A recesszió előtti időkben havonta átlagosan 4 és fél millió új munkahely jött létre Amerikában, 2000 decemberében pedig rekord számú, 5,2 millió.

A munkanélküliség az USA-ban áprilisban 7,5% volt, vagyis 11,7 millió ember keresett állást. Ez azt jelenti, hogy mindegy egyes meghirdetett álláshelyre 3,1 jelentkező jutott. A baj csak az, hogy a munkaerőpiac nem szupermarket. A munkanélküliség azokban az iparágakban a legjellemzőbb, amelyeket a leginkább súlyt a válság. Ezekben nincs is felvétel. Vagyis egyszerűbben fogalmazva, lehet, hogy három bányamérnök jut egy belgyógyász állásra.

A Wharton School menedzsment professzora szerint a helyzet még ennél is összetettebb. Valójában a még mindig gyengélkedő gazdaság az oka, hogy a munkaadók és a munkavállalók nem találnak egymásra. A nézet, miszerint nincs megfelelő ember, általában a felsővezetőktől származik. A HR-esek már mást mondanak. Szerintük akadna képzett jelentkező, ám jellemző a szakmai gyakorlat, munkatapasztalat hiánya. Ez korábban is így volt, de akkor a cégen belüli képzésekkel, tréningekkel megoldották, ma viszont erre egyre kevesebben költenek. A cégek részéről jellemző gondolkodás, hogy örüljön, aki munkát kap. Más szempontból nevezhetjük ezt költséghatékonyságnak is. Vagyis előfordul, hogy meglenne az ideális munkaerő, megfelelő képzettséggel, tapasztalattal, a cég azonban jóval kevesebb fizetést ajánl a elvártnál, ezért nem jön össze az üzlet. Összességében jellemző, hogy a vállalkozások vezetőinek egészen téves elképzeléseik vannak a munkaerő piacról. Azt gondolják, hogy mivel a munkanélküliség magas, a legjobb szakemberek szabadon kószálnak az utcán, és fillérekért elvállalnak bármit. Ez persze nincs így. De ennek sem a válsághoz, sem a magas munkanélküliséghez, sem a szakemberhiányhoz nincs köze. 

Mérsékelten gyengült a Manpower Munkaerő-piaci Mutató Magyarországon. Az előző negyedévi +2%-ról a mutató értéke 0%-ra csökkent.

Az előző év azonos időszakához viszonyítva ugyanakkor mérsékelt, 2% pontos a hazai mutató erősödése.

A felmérés szerint 2013 harmadik negyedévben kilenc szektorból mindössze háromban számolnak a munkaadók azzal, hogy több munkavállalót vesznek fel, mint ahányat elbocsátanak.

A Manpower ma nyilvánosságra hozott Munkaerő-piaci Felmérése szerint a munkakeresők lehetőségei 2013 harmadik negyedévében vegyesen alakulnak. A megkérdezett munkaadók 11 százaléka növekedésére számít, ugyanennyien pedig elbocsátást terveznek. 67% semmiféle változtatásra nem készül.

A Manpower immár a 17-ik negyedévben teszi közzé magyarországi kutatását, most először szezonálisan kiigazított adatokkal. A szezonális hatásoktól megtisztított mutató értéke 0%.  Negyedéves összehasonlításban ez két százalékpontos gyengülést jelent, az előző év azonos időszakához viszonyítva viszont ugyanilyen arányú növekedést. A továbbiakban a közlemény a szezonálisan kiigazított adatokat tartalmazza, anélkül, hogy ezt külön jeleznénk.

A Manpower Munkaerő-piaci felmérés 752 magyarországi munkaadó megkérdezésével készült.

“Bár a munkaadók 11%-a felvételt tervez, a magyar munkaerő-piac immár több negyedéve a stagnálás jeleit mutatja. Úgy látjuk, a vállalkozásoknak még mindig nehézségeket okoz a termékek és szolgáltatások értékesítése, éppen ezért addig halogatják a munkaerő felvételt, ameddig csak lehet – még akkor is, ha a meglévő munkaerő elégtelen a kereslet kiszolgálására.” – kommentálta az adatokat Kiss Judit, a ManpowerGroup Magyarország ügyvezető igazgatója.

“Figyelmeztető jel, hogy a bizonytalan válaszadók aránya rekord magasságra, 11%-ra nőtt, ami csaknem háromszorosa annak, amit átlagosan mértünk a kutatás kezdete óta eltelt 17 negyedévben. Ez egy újabb bizonyíték arra, hogy – különösen a magyar munkaerő-piacon – az egyetlen biztos pont a bizonytalanság. Minden érintettnek – munkaadónak és munkát keresőnek – egy olyan környezethez kell alkalmazkodnia, amely gyorsan és folyamatosan változik, és kiszámíthatatlan, hogy mi lesz három hónap múlva” – tette hozzá Kiss Judit.

Iparági adatok

Kilenc szektorból ötben a munkaadók az alkalmazottak számának csökkenésére számítanak. A legnagyobb arányban a mezőgazdaság, vadászat, erdőgazdálkodás és halászat területén terveznek elbocsátásokat a munkaadók. A mutató értéke ebben a szektorban a legalacsonyabb, -7%. Az építőiparnak immár második éve nem sikerül kitörnie a negatív tartományból, jelenleg -5%-on áll a mutató. Stagnálást jeleztek a vendéglátóipar munkaadói. A legoptimistább várakozásokat a pénzügyi, biztosítási, ingatlan és üzleti szolgáltatások területéről jelentették. A Munkaerő-piaci Mutató értéke itt +13%. A gyártás területén a mutató +3%-on áll, míg a köz- és szociális szférában +1%-on.

Negyedéves összehasonlításban a munkáltatók kilenc ágazatból hatban várnak jeleztek csökkenést. A nagy- és kiskereskedelemben valamint a mezőgazdasági, vadászati, erdészeti és halászati szektorban 8% ponttal csökkent a mutató értéke 2013 második negyedévéhez viszonyítva. Ugyancsak gyengültek a várakozások a közüzemi szolgáltatások, valamint a szállítmányozás, raktározás és kommunikáció területén, mindkét szektorban 5-5% ponttal. Ugyanakkor 6% pontos növekedést jeleztek a vendéglátóiparból, 4% pontot erősödött a mutató pénzügyi, biztosítási, ingatlan és üzleti szolgáltatások területén, míg az építőiparban 1% pontos növekedést várnak az előző negyedévhez viszonyítva.

Az előző évhez viszonyítva kilenc szektorból ötben várható növekedés. A legjelentősebb javulást – 12% pontosat – pénzügyi, biztosítási, ingatlan és üzleti szektorból jelentették. Bár az építőipar kilátásai továbbra is borúsak, a tavalyi év azonos időszakában mérthez képest 9% pontot erősödött a mutató. Szintén javultak a kilátások a köz-és szociális szférában, valamint a vendéglátóiparban. Előbbiben 8, míg az utóbbiban 7% ponttal. Jelentősen, 10% ponttal romlott viszont a helyzet a szállítmányozás, raktározás és kommunikáció területén, és ugyancsak visszaesés várható a nagy- és kiskereskedelemben, ahol 9% ponttal csökkent a mutató értéke.

Regionális adatok

Nyolc régióból ötben a munkahelyek számának csökkenését várják a munkaadók 2013 harmadik negyedévében. Az Észak-Magyarországi munkaadók a leg kevésbé optimisták: itt a mutató értéke -8%. Továbbra is negatívak a Dél-Dunántúli és a Budapesti álláskeresők kilátásai, a munkaerő-piaci mutató ezekben a régiókban -7, illetve -6%-on áll.   A legoptimistább várakozásokat a Nyugat-Dunántúlról jelezték, ahol a Munkaerő-piaci Mutató +14 %-on áll. A Közép-Magyarországi régió a második,  +17%-os mutatóval. Ugyancsak munkahelyek számának növelését tervezik a Dél-Alföldön. 

Az előző negyedévhez viszonyítva nyolc régióból hatban romlottak a kilátások. A legnagyobb visszaesésről az Észak-Magyarországi munkaadó számoltak be. Itt 10% pontot gyengült a mutató értéke. 8% ponttal romlottak a kilátások a Dél-Alföldön, és 6% ponttal a fővárosban. Ugyanakkor a Közép-Dunántúl és Közép-Magyarország mutatója 4-4% pontot erősödött.

Az egy évvel korábbihoz képest négy régióban nőtt a mutató értéke. A Dél-Alföldön a legnagyobb mértékben, 12% ponttal. Ugyancsak javulás tapasztalható Közép-Magyarországon és a Nyugat-Dunántúlon, 8, illetve 6% ponttal. A legnagyobb gyengülést az Észak Alföldről, valamint Budapestről jelentették a munkaadók. Míg az előbbiben 6, utóbbiban 4% ponttal csökkent a mutató értéke az előző év azonos időszakához viszonyítva.

Nemzetközi kitekintés

A ManpowerGroup harmadik negyedévre vonatkozó felmérésében kevés jel mutat arra, hogy globálisan jelentősen javulnának a munkaerő-piaci kilátások az év második felében. A bizonytalanság folytatódik, a munkaadók nem bíznak jelentős változásban.

A 42 ország és terület 65 000 munkaadójának megkérdezésével készült felmérésből kiderül:

• Lassul a munkahelyek számának bővítése:31 ország munkaadói tervezik a munkahelyek számának bővítését, szemben az előző negyedévi 32-vel. A kilátások 17 országban javultak az előző negyedévhez képest, míg 21-ben romlottak. Az egy évvel korábbi adatokhoz viszonyítva 14 országban erősödik, míg 26-ban gyengül a felvételi kedv.
• A fejlődő országok vezetik a listát: A taiwani, brazil, panamai, perui és török munkaadók várakozásai a leg optimistábbak. A legnehezebb helyzetben az Olasz, Ír és Spanyol munkakeresők vannak.
• Európa továbbra is ellenszélben: Bár a várakozások az EMEA régió 24 országából 13-ban pozitívak, 9 ország munkaadói még mindig nagyobb arányban terveznek elbocsátást, mint felvételt. Ez a szám megegyezik az előző negyedévben mérttel. A Munkaerő-piaci Mutató négy év óta először negatív Franciaországban. Bár a görögországi előrejelzés változatlanul negatív, úgy tűnik, a kilátások javulásnak indultak.
• Ázsia pozitív, de megtorpanni látszik: A régió mind a nyolc országában a munkaerő bővítésére számítanak a munkaadók, ugyanakkor Indiából a felmérés kezdete, vagyis nyolc év óta a leggyengébb várakozásokat jelezték. Kína mutatója ugyancsak a leggyengébb az elmúlt három és fél év óta.
• Az amerikai munkaadók optimisták:  Az Egyesült Államok munkaadói az elmúlt négy év legoptimistább várakozásait jelezték.

“A világ munkaadói egyre inkább hozzászoknak a kiszámíthatatlan gazdasági környezethez, és rugalmasan alkalmazkodnak az állandó változásokhoz.” – mondta Jeffrey A. Joerres, a ManpowerGroup elnök-vezérigazgatója.– “Fegyelmezettek, nem kockáztatnak csak annyit, amennyit a piac megkövetel.”

“A lassú növekedés ugyanakkor szakember hiányt is okoz. Azok a munkaadók, akik új munkatársakat keresnek, alaposabban megválogatják, kiket vesznek fel, hiszen nincs idő és pénz a kevésbé képzett jelentkezők képességeinek fejlesztésére. Amennyiben az áruk és szolgáltatások iránti kereslet robusztusabb növekedésnek indul, a szakember hiány még szembetűnőbb lesz, hiszen az igényeknek azonnal meg kell felelni.”

“Európát továbbra is a bizonytalanság uralja. A térségben Törökországban a legjobbak a kilátások, de még itt is enyhe gyengülés jelei mutatkoznak, mind negyedéves, mind pedig éves összehasonlításban. Franciaország recesszióba csúszott, és a német munkaadók is inkább kivárnak. A kilátások romlottak ugyan a legnagyobb piacokon, de a brit munkaadók óvatosan optimisták, és – bár a mutató változatlanul negatív – a görög munkaadók a kilátások javulásáról számolnak be, immár az egymást követő negyedik negyedévben.”

A kérdéssel Magyarországon is sok frissen végzett diplomás szembesül. Kínában és Indiában viszont milliókat érint. Mindkét országban jellemző, hogy az egyetemek szinte gomba módra szaporodnak, mégsem tudnak tanulási lehetőséget biztosítani minden arra vágyó diáknak. A szülők generációja ugyanis még abban a tudatban nőtt fel, hogy a tudás olyan érték, amely egyenes utat jelent a nyomorból való kiemelkedéshez, a biztos megélhetéshez.  A friss diplomások azonban azzal szembesülnek: nincs elég állás, vagyis pontosabban olyan állás nincs, amely a végzettségüknek megfelelő.

Eközben a két óriási ország gyáraiba egyre nehezebben találnak kétkezi munkásokat.  A szállodákban hiány van nyelveket beszélő szakácsokból, felszolgálókból. Az  ázsiai gazdaságok autók, mobiltelefonok, laptopok millióit gyártották le, mára viszont alig akad olyan szakmunkás, aki ezeket karbantartaná. Az International Herald Tribune riportja szerint az indiai és a kínai munkaadók ugyanazzal a problémával szembesülnek: egyszerűen eltűntek a jól képzett szakmunkások a munkaerőpiacról. Szinte senkit nem vonz a kétkezi munka, pedig a kínai statisztikák szerint a szakmunkások 95%-a azonnal talál munkahelyet.

Indiában egyre több a magán szakmunkásképző iskola, amelyekben a hagyományos oktatási keretek közül kilépve, és a piaci igényekhez alkalmazkodva az elmélet helyett a gyakorlati oktatásra, a készségek fejlesztésére helyezik a hangsúlyt. Ezekben az intézményekben aztán együtt tanulnak azok, akik kiestek a középfokú oktatási rendszerből, azokkal, akiknek a zsebében már ott lapul egy diploma, de kénytelenek voltak feladni az álmaikat.

Kínában pedig alapítványi iskolát hoztak létre, ahol azoknak a szegény vándormunkásoknak a gyerekeit képzik, akik vidékről, a jobb élet reményében költöztek a nagyvárosokba. A program mindenütt a helyi igényekhez alkalmazkodik. Az ipari régiókban például autó összeszerelőket, míg a turista központokban cukrászokat képeznek.