Biztosan sokan hallották már azt a kifejezetést, hogy lean szemlélet. És máris megjelentek az első szkeptikusok, a magukat pragmatikus menedzsereknek valló vállalkozók, akik azt állították: a siker kulcs, hogy olyat kell csinálni, termelni, amire van kereslet. A dolog azonban nem ilyen egyszerű.

A lean alapgondolata: maximalizálni a vevői értéket, miközben minimalizáljuk a veszteségeket.  A lean kifejezés jelentése leegyszerűsítve: minél több érték előállítása a vevők számára, minél kevesebb erőforrás felhasználásával.

És van már lean szervezet is. Méghozzá az, amely felismeri, hogy mi jelent a vevői számára értéket és a kulcs folyamataiban ennek állandó növelésére törekszik. A legvégső cél tökéletes értéket nyújtani a vevő számára egy tökéletesértékteremtő folyamaton keresztül, melyben a veszteség mértéke nulla. És ez minden cégvezető álma.

A munkanélküliségi statisztikák azt mutatják, hogy e felé a technológia felé halad a világ, és csakis ez a koncepció lehet sikeres a jövőben. Ugyanis ez a gyártási szisztéma kevesebb munkaerőt, kisebb gyártási területet, tőkebefektetést, anyagot és időt igényel, mint a hagyományos tömeggyártás. A lean szervezet gyorsan és rugalmasan képes reagálni a vevők igényeire miközben a lehető leghatékonyabban használja a rendelkezésre álló erőforrásait.

Itt az ideje

A lean módszer az, amely a szakemberek szerint a kiutat jelentheti a válságból. A válság ugyanis rámutat arra, hogy a versenyképesség feltétele a folyamataink fejlesztése, és az ésszerűen átgondolt értékteremtés. Ennek egy nagyon jó eszköze a Lean gondolkodásmód. Ugyanis az eszköztár önmagábn nem ér semmit sem a mögöttes vállalati kultúra és elkötelezettség, valamint Lean gondolkodásmód nélkül. A Lean management eszköztára rengeteg helyes megoldási lehetőséget kínál, ha értjük és helyesen alkalmazzuk módszertanát. A klasszikus vállalatirányítási rendszerek alkalmazása nem vezet kellő eredményre, ezt be kell látnunk. Például a nem megfelelő méretű szervezeti egységek nem reagálnak megfelelően a válsághelyzetben.

A vevői igényeknek rugalmasan kell megfelelni

A technológiai és a termékek folyamatos fejlesztése kulcsfontosságú lehet a krízis megelőzésében. A know-how fejlesztése rendkívül fontos. Időközönként fel kell mérnünk raktárkészleteinket, illetve magát a raktárkészletre vonatkozó igényt. Miért is kellene készterméket tárolni? A késztermékben "álló" pénz nem termel hasznot, veszteségként jelentkezik minden percben. Másik fontos példája a lean módszertan gyakorlatának az, ha vizuálissá tesszük a termelési és logisztikai folyamatokat. Ennek segítségével az előírttól való eltéréseket azonnal és egyértelműen kimutathatjuk. Szabványosítsuk folyamataink lépéseit, ezáltal könnyen kézben tartható és egységesen fejleszthető lesz a munkafolyamat. A munkatársak rejtett szellemi tartalékait használjuk fel folyamataink fejlesztésére.

A válság következtében visszaeső megrendelések okozta állásidők egyben remek lehetőséget adnak a vállalatok számára a fejlesztések átgondolására és megvalósítására. Ez az az idő, amikor van kapacitás a gyártósorok esetleges átalakítására, a TPM kezdeti tisztításokra, nagyobb gépkarbantartásokra. Mód nyílik most akár a veszteségek felkutatására, diagnosztikai megoldások alkalmazására. Amelyik vállalat most jól tudja kihasználni ezt a periódust, és ügyesen szervezi át folyamatait, előre felkészül a gazdaság emelkedésére, az jelentős lépéselőnyhöz juthat a többiekkel szemben.

Egy felmérés arra figyelmeztetett, hogy 2020-ra nem lesz elég diplomás Magyarországon. A tendencia máris megmutatkozik: jelenleg csaknem félmillióval több középfokú végzettséggel rendelkezővel van több a piacon, a magasan képzettekből viszont komoly hiány mutatkozik.

Ez akkor is így van, ha figyelembe vesszükk a frissdiplomások belépését és a nyugdíjasok egy részének visszatérését a munkaerőpiacra.

Nemcsak a végzettség szintje jelent problémát, hanem az is, ha a leendő munkavállalók más ismereteket szereznek, mint amilyenre a vállalatoknál szükség van. Jelenleg az uniós országokban átlagosan 77 százalék dolgozik a végzettségének megfelelő szakterületen, hazánkban viszont csak 71 százalék. Az előrejelzés alapján ráadásul további nehézségekre kell számítani: 8 év múlva a gyártás területén több mint 200 000 fős, a kereskedelemben pedig csaknem százezres túljelentkezés várható az elérhető állásokra (főleg alap- vagy középfokú végzettséggel rendelkezőkből). Eközben az építőiparban és az üzleti szolgáltatások területén hiány lesz jól képzett munkaerőből, például mérnökökből és IT szakemberekből. Ez az a terület, ahol érdekes kihívásokra és igen magas kereseti lehetőségre számíthatnak a szakemberek.

Jelentős növekedés tapasztalható az informatikai szakemberek bérezésében. A munkáltatók tisztában vannak azzal, hogy emelniük kell a bérsávokat, ha képzett munkaerőt szeretnének cégükhöz vonzani például az IT területen belül a telekommunikációs szektorban. Különösen nagy a piaci kereslet a JAVA, J2EE és a C/C++ programnyelveket ismerő szakemberek iránt. A helpdesk szakemberek iránt is növekszik a kereslet: a Lotus szakértelem itt kiemelt szerepet élvez, átlagosan havonta 420 ezer forintos bruttóbért kapnak a szakemberek.

Az informatikai szakképzettséggel rendelkező pályázók gyakran vonzóbbak a munkáltatók számára, mint a diplomások. A tapasztalatok továbbá azt mutatják, hogy diverzifikált tudásuk miatt a 3-5 éves munkatapasztalattal rendelkező szakemberek a legkeresettebbek – az ebbe a csoportba tartózók fizetési elvárásai gyakran azonosak az 5-7 évnyi tapasztalattal rendelkezőkével. Egy kezdő szoftverfejlesztő fizetése például bruttó 290 ezer forint, ezzel szemben 3-5 éves gyakorlattal rendelkező szoftverfejlesztő átlagosan már 600 ezer forintot keres.

Annak ellenére hogy a legtöbb munkahelyen létfontosságú képesség, négyből egy ember még mindig nem tulajdonít túl nagy jelentősséget a networkingnek. Sok ember számára a networking kellemetlen emlékeket ébreszt: bemenni egy szobába csupa idegen emberhez, kezetfogni, névjegykártyát cserélni. A valóságban ez valami olyasmi, amit minden nap teszünk barátainkkal, kollégáinkkal, ügyfeleinkkel, ismerőseinkkel. Alapesetben a networking a kapcsolatok építéséről és a kapcsolat ápolásáról szól.

A networking, mint fontos üzleti képesség:

A networking kezd hihetetlenül fontossá válni számunkra. A tudás, ami pár éve még csak praktikus volt, ma már elengedhetetlen.

De vajon 500 internetes ismerős már a networking koronázatlan királyává tesz minket?

Hogy épülnek ki legjobban a kapcsolatok?

És hogyan tudjuk a legtöbbet kihozni kapcsolatrendszerünkből?

Nemrégiben készült egy kutatás a networking jelenéről, és arról hogy hogyan fog megváltozni a jövőben. A kutatás felmérte az üzleti szereplők hozzáállását a networkinghez. Julia Hobsbawm az Editorial Intelligence megalapítója tett közzé a kutatást a munka és a networking fejlődéséről valamint a jövőjéről 2020-ban.

Az eredmények meglepőek voltak. Az internetes eszközök alkalmazása segíteni fog kapcsolatrendszereink kiépítésében, a kapcsolatok építése és fentartása valószínűleg egyszerűbb lesz mint valaha. Ezek mellett az is kiderült hogy négy szakemberből mindössze három építi rendszeresen kapcsolatrendszerét, és egy egyáltalán nem is foglalkozik ezzel.

Szemtől szembe, vagy virtuálisan:

A nagy többség még mindig a szemtől szembe networking híve, felmérések szerint a megkérdezettek 68%-a választja még mindig a szemtől szembe való találkozást, és 36%-a a virtuális networking modszerek valamelyikét. Hobsbawm szerint a networking segít kiépíteni az emberekben a bizalmat, a megértést, és azt tanácsolja, hogy hetente legalább öt ismerősünkkel találkozzunk, egy kávéra vagy egy ebédre.

Ugyanakkor a networking nem csak az ismerőseinkkel való rendszeres beszélgetésről szól. Egy kapcsolatrendszer akkor sikeres, ha mindig készen állunk segítséget kérni, vagy segítséget nyújtani. Sokan attól tartanak, hogy ezektől a segítségkérésektől válnak teherré a másik számára. Ennek ellenére megtisztelve érezzük magunkat ha valaki éppen tőlönk kér segítséget. Az az igazi kihívás kiváltság, ha képesek vagyunk ilyen kapcsolatokban résztvenni, és ez nem a gyengeség jele, mint ahogy azt sokan gondolják.

Kapcsolatok csak nőknek:

A networking lényege a tudás és tapasztalatcsere. A megkérdezettek 35%-ka mondta, hogy a könnyed klubélet, amikor sokak szerint csak sütit esznek proseccóval és semmi lényegi nem történik, fontos része a kapcsolatépítésnek, ápolásnak.

Egy életen át tartó kapcsolat:

Könnyű alábecsülni a kapcsolatok értékét, de ezek az ismerettségek elengedhetetlenek egy sikeres karrierhez. A networking nem az üzleti lehetőségek biztosításáról szól, hanem információk és hasznos ötletek cseréjéről, és sikeres közös munkakapcsolatok kiépítéséről. Azok akik a networkinget mesterien csinálják, sokkal közelebb kerülnek céljuk eléréséhez.

A networkinggel kapcsolatos kutatás elérhető itt: http://ukcareers.ey.com/beingconnected/

A hihetetlen sikertörténetek mögött a legtöbb esetben ott van a sötét múlt, és ezt sokan természetesnek is tartják. Egy kutatás szerint az emberek többsége számára egyértelmű, hogy akik a csúcson vannak, nehéz munkával jutottak oda. Más kérdés, hogy az emberek többsége erről csak a pletykalapokban szeret olvasnai, és a maga sikertörténetét egyáltalán nem a nehézségekkel, a nélkülözéssel, a hajnali ébredéssel és a késői fekvéssel képzeli. Mások szenvedjenek csak a sikerért, de én ne!

Jöjjön most néhány történet, amelyekben ma már sokan szerepelnének, de kevesen vállalnák, hogy átélik.

Ricky Gervais

Kevesen tudják, hogy az egyik legsikeresebb brit író és rendező valaha bukott pop sztár és zenei manager volt. Annyira lecsúszott, hogy szappanra sem futotta. Mosás vagy tisztálkodás? Ezt a kérdést akkoriban gyakran fel kellett tennie magának.

Aztán rádiózni kezdett, de rájött, hogy nem ért hozzá és összeállt Stephen Merchant-al. 1998-ban kirúgták őket és akkor jött a szerencsés fordulat. Egy BBC-s kurzuson megcsinálta a ma már népszerű, a sitcom világban híres The office elődjét és egyben alapját. Egyszeriben befutott, ma már mosolyogva emlékszik a "mossak vagy fürödjek" időkre.

Jim Carrey

A kanadai komikus gimmnáziumi évei egyáltalán nem vígjátékba valók. Ajtónálló biztonsági őr volt, a szüleit kellett segítenie. Elvesztették mindenüket, házukat és egy ideig egy furgonban laktak. Jim ezek után Los Angelesbe költözött, ahol különböző stand up színházakban keresett munkát.

Sokáig állt a sor végén, amíg megkapta az áttörést jelentő TV-s felkérést a "Living colors-!". Túl kellett élnie, hogy olyan nagysikerű produkciók válogatásáról küldték haza, mint a Szombat esti láz, az Agglegény party, vagy az Ollókezű Edward.

Megérte a várakozás, a ma 52 éves komikus magánvagyona nagyjából 20 millió dollár.

Walt Disney

Az egész estét rajzfilmeket ma már szinte naponta ontó Disney studió később milliárdos alapítója 16 évesen otthagyta az iskolát, hogy részt vehessen az első világháborúban, de nem engedték besorozni. Egy lapnál helyezkedett el, ahol karikaturista volt, de onnan is elküldték, mondván nincsenek jó ötletei.

Disney ezekután kezdett el rajzfilmekkel foglalkozni, de az első lépések nem voltak túl sikeresek. Egymás után ötször ment csődbe, mielőtt megalapította a későbbi Disneyland alapjait. Persze az sem ment egyik napról a másikra, ahogy fogalmazott egyszer, túl kellett élnie a kutyahúsos időket.

Első egész estét produkciója a Hófehérke is csaknem a csőd szélére sodorta. A produkció költségvetéséből gyorsan kifutott és csak kölcsönökből tudta befejezni.

A későbbi siker karakter a Miki egér is majdnem zátonyra futott. Amikor a managerek először meglátták tíltakoztak ellene, mondván: egy hatalmas egér a mozivásznon elriasztja majd a nézőket. Annak ellenére, hogy 1932 és 69 között több ötletét is elutasították, sőt egyiket-másikat ki is nevették, Disney 22 Oscar díjat söpört be és 59 jelölést kapott, többet mint bárki a történelemben.

JK Rowling

Mielőtt megírta volna a Harry Pottert annyira szegény volt, hogy majdnem utcára került, nem volt állása és gyerekeit egyedül nevelte. Gyakran előfordult, hogy vacsorára már nem jutott pénz és korgó gyomorral feküdtek az ágyba.

A Harry Potter első kéziratát 12 kiadó utasította el, míg a 13 hajlandó volt vele szóba állni. És akkor sem a kiadó igazgatójának, hanem az igazgató 8 éves lányának tetszett meg a regény és olvasta éjjel-nappal, amíg csak be nem fejezte. Ezek után hívták vissza Rowlig-ot és szerződtek le vele.

Rowling ma már milliárdos és rengeteg pénzt költ jótékony célokra.

Abraham Lincoln

Chip Conley Abraham Lincoln-ról szóló könyvében Lincoln borzalmas gyerkkoráról ír. Lincoln még nem volt 9 éves amikor elveszítette édesanyját,  26 éves volt, amikor meghalt a menyasszonya és a nővére, túlélte a maláriát, a tifuszt és a szifiliszt és még egy ló is fejbe rúgta.

Üzleti karrierjét 21 évesen kezdte, de rövidel később csődbe ment. Aztán egyetemre akart menni, de nem vették fel. Majd kölcsönöket vett fel, hogy újra kezdje, de megint csődbe ment.

És ezek után jött a politikai pálya, ami hasonlóan görönygösen indult.

Lincoln 28 éves volt, amikor a törvényhozásba nem jutott be. Aztán 33 éves, amikor a Szenátusba sem. 39 évesen újra megpróbálta, de veszített megint. Nem adta fel, 45 évesen újra megpróbálta, és újra elbukta. Közben 47 évesen a pártjának elnökhelyettesi jelölését is elveszítette. 51 évesen az Egyesült Államok elnöke lett.

Ezek az emberek nem adták fel. Elbuktak egyszer, kétszer, tízszer, sokszor, de nem adták fel.

Hol vannak már az újévi fogadalmak, a nagyívű tervek, az „idén tényleg megcsinálom” típusú célok? A szilveszteri fogadkozásban hajlamosak vagyunk olyan célokat kitűzni magunk elé, amelyek leginkább a vágyálom kategóriába tartoznak. Ilyenkor, tavasz végén már világosan látszik: a legtöbb fogadkozás eredménytelen. Aki a karrierjét okosan szeretné építeni, mégse adja fel. Ne legyintsen, hogy ez már úgysem jön össze, inkább gondolja újra a céljait. Célokra ugyanis szükség van – és nem csak az újév kezdetén. A célok – már ha reálisan választjuk meg őket, és teszünk is azért, hogy megvalósuljanak - energiát adnak a konkrét cselekvéshez.  Ha túlságosan ambiciózus célokat tűzünk magunk elé, a kudarc borítékolható. De milyen a jó cél? Hát okos. Vagyis SMART.

S, mint specifikus

Ahelyett, hogy általános célokat tűznénk magunk elé – például azt, hogy az idén lesz egy új állásunk – szűkítsük a kört, fogalmazzunk konkrétabban. Gondoljuk át, milyen iparágban, milyen munkakörben látnánk magunkat szívesen, és persze azt, hogy milyen munkához van meg a megfelelő képzettségünk, rendelkezünk-e az elvárt képességekkel. Gondoljuk át a miérteket is. Miért lenne ez jó nekem? Milyen előnyei lennének a mostani állásomhoz képest? Lehet, hogy triviálisan hangzik, de sokan, akik váltásra készülnek, csak odáig jutnak el, hogy valami mást akarnak csinálni, azt viszont nem tudják pontosan, mit. Egy konkrét célt lényegesen könnyebb elérni, mint egy ködös álmot.

M, mint mérhető

A maratoni táv is egyetlen lépéssel kezdődik.  Ha azonban túl messze a cél, hajlamosak vagyunk feladni útközben. Ezért nem árt beiktatni néhány fontos mérföldkövet. Ha egy-egy részcélt sikeresen elértünk, az újabb energiával tölthet fel minket az út további részének megtételéhez.

A, mint achievable, vagyis elérhető

Ha reálisan határozod meg a céljaidat, sok csalódástól kímélheted meg magad. Ez nem azt jelenti, hogy földhözragadtan kell gondolkodnunk. Csak azt, hogy reálisan kell értékelnünk saját magunkat. Tisztában kell lenni azzal, mi az, ami egyelőre hiányzik ahhoz, hogy sikeresek legyünk, és elérjük a nagy célt. Plusz gyakorlatra lenne szükség? Bizonyos képességünket kellene tovább fejleszteni? Ha tudjuk, mi hiányzik, ha tudjuk, mi kell ahhoz, hogy a hiányosságokat legyőzzük, reálisabb célokat tudunk magunk elé tűzni. Vagy reálisabb – többnyire távolibb - határidőt.

R, mint releváns

A hosszú távú karrier terveidhez képest van egyáltalán értelme annak, amire most készülsz? Megfelel a képességeidnek, érdeklődésednek? Sokan egyszerűen azért terveznek váltást – vagy azért választanak egy bizonyos irányt, mert úgy érzik, a környezetük ezt várja el tőlük. Lehet, hogy rövidtávon ennek van értelme, de mindig tartsd szem előtt: hová szeretnél elérni tíz, vagy húsz év múlva. Ez a lépés biztos, hogy a jó irányba visz?

T, mint time-bound, vagyis időhöz kötött

A határidő a legjobb múzsa – szokták mondani. Ez nagyjából annyit tesz, hogy az emberek többsége szereti halogatni egyes feladatok elvégzését, egészen addig, ameddig már szorít az idő. Vagyis határidőt szabni fontos – segít abban, hogy a feladatra koncentráljunk. A karrier váltás azonban nem megy egyik percről a másikra – ezt nem árt tudomásul venni, mielőtt meghatározzuk azt a bizonyos napot. Hogy egy év sok, vagy kevés? Ez attól függ. Mindenesetre a túl rövid és a túl hosszú határidő egyaránt biztosan a csalódáshoz vezet.